A turizmus decentralizálására készül a kormány

Ezek a feladatok jelenleg az Országos Turisztikai Hatóság (ANT) hatáskörébe tartoznak. Az elképzelés szerint a továbbiakban az idegenforgalmi övezet területrendezési tervéhez is a helyi tanácsok adnának engedélyt, emellett az önkormányzatokra bíznák a turisztikai egységek korszerűsítésére és bővítésére vonatkozó adminisztrációs tevékenység lebonyolítását is.

A tervezetben az is szerepel, hogy az országos idegenforgalmi stratégiák kidolgozása továbbra is az Országos Turisztikai Hatóság feladata lesz, az ellenőrzéseket és kivizsgálásokat, illetve a bírságolásokat pedig ugyancsak központilag fogják elvégezni.

Egyszerűbb lesz az ügyintézés

A kabinet illetékes főosztálya úgy indokolta a kezdeményezést, hogy így sokkal egyszerűbb és gyorsabb lesz a különféle engedélyek kibocsátása. „A tervezet kidolgozásánál a nemzetközi, az Európai Unió más tagállamaiban már bevált példákat vettük alapul. Azt az elvet szeretnénk alkalmazni, miszerint az ügyintézést az állampolgárokhoz minél közelebbi szinten kell végezni” – olvasható a dokumentumban.

A kezdeményezők arra is kitértek, hogy az ANT a rá hárított feladatok miatt túlságosan leterhelt, az országos hivatal és a helyi önkormányza­tok közötti kommunikáció pedig kívánnivalót hagy maga után. Az előírások hatékonyságát először egy kísérleti időszak során elemzik, ezt még az év további részében megvalósítanák, majd a projektet országos szintűre bővítik.

Üdvözlik a kezdeményezést a Krónika által megszólaltatott erdélyi vendéglátósok, turisztikai szakemberek és önkormányzati elöljárók, akik hatékonyabb ügyintézést és a szolgáltatások minőségének javulását várják az intézkedéstől, azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy veszélyes lehet, ha a továbbiakban nem egységesen, ugyanazon kritériumok alapján hajtják végre a szállók minősítését.

Albert Tibor, Tusnádfürdő üdülőváros polgármestere lapunknak kifejtette: ha az önkormányzatok hatáskörébe tartozik a szálláshelyek és a szabadidős létesítmények minősítése, jobban rálátnak majd a szolgáltatásokra, és hatékonyabban ösztönözhetik a turizmus fejlesztését. „Én lennék a legboldogabb, ha végre megvalósulna az idegenforgalom decentralizálására vonatkozó elképzelés” – fogalmazott az elöljáró.

Elmondása szerint már négy évvel ezelőtt kezdeményezte, hogy biztosítsanak ezen a téren szélesebb hatásköröket az önkormányzatoknak, emellett az új turisztikai törvény kidolgozásakor is felvetette a decentralizálás szükségességét a miniszteri találkozókon, de minden alkalommal elutasították javaslatát.

A tusnádfürdői polgármester úgy vélekedett: ha helyben dönthetnek az idegenforgalmi szolgáltatások minősítéséről, azok jobban tükrözik majd a valóságot. „A nagyobb hatáskör ugyan több munkával jár, de az sem elhanyagolható szempont, hogy a különböző illetékek a település kasszájába folynának be, a bevételt pedig az infrastruktúra fejleszté­sére, ezáltal a turizmus fellendítésére fordíthatnák vissza” – magyarázta Albert Tibor.

Fenntartások is vannak

Daragus Attila, a Bálványost is magában foglaló Torja község polgármestere, az Országos Faluturisztikai Szövetség (ANTREC) elnöke úgy vélekedett: az idegenforgalmi decentralizációval az ellenőrzéseket, a bírságolásokat és az engedélyek visszavonását is az önkormányzatok hatáskörébe kellene áthelyezni, hiszen így hatékonyan visszaszoríthatnák a feketén működő turizmust.

Daragus szerint ugyanakkor a minősítéseknek, illetve a kritériumoknak egységesnek kell maradniuk országos szinten, nem szabad megengedni nagy eltéréseket az egyes településeken, minden helységnek igazodnia kell a európai szabványokhoz. „Elveszíthetjük a turistákat, ha a három csillag nálunk nem ugyanazt jelenti, mint Európa bármely más országában” – hívta fel a figyelmet a turisztikai szakember.

Hasonlóan vélekedett Albert Zoltán, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársa, aki szerint veszélyeket is rejthet, ha a turisztikai minősítés kikerül az ellenőrzött, központosított rendszerből. Albert – aki maga is működtet panziót Háromszéken – elmondta: alapvetően a decentralizáció híve, de ez esetben vannak fenntartásai.

„Az iskolai osztályzat esetében is előfordul, hogy az ötös jegy nem annyit ér egy gyengébb iskolában, mint egy nagyon erős gimnáziumban. Ugyanez a jelenség felmerülhet a turisztikai minősítésekkel kapcsolatban még abban az esetben is, ha az országosan egységes kritériumrendszert alkalmazzák” – részletezte a turisztikai szakember.

Albert kifejtette: a minősítési folyamat jelenleg sem túl bonyolult – egy kérvényt, a szálló leírását és a cég adatait kell beküldeni a minisztériumba, harminc napon belül megérkezik szintén levélben az ideiglenes minősítés, majd hatvan nap alatt ellenőrzik, hogy a nyilatkozatba foglalt adatok megfelelnek-e a valóságnak.

„A hatályos jogszabályban előírt kritériumok ésszerűek, nem jellemzőek a túlkapások: olyan feltételek vannak például, hogy a szobában poharat és széket, a fürdőszobában pedig fogast kell elhelyezni, ezek teljesen normális elvárások” – magyarázta a szakember. Albert szerint inkább a tűzvédelmi engedélyeztetés rendszerét és díjszabásait kellene átgondolnia a kormánynak, ez ugyanis a belügyminisztériumhoz tartozik, az eljárás pedig rendkívül bonyolult és drága.

Az egyesület munkatársa egyébként azt is elmondta: az idegenforgalmi vállalkozók korábban fontolgatták, hogy egymást minősítik, ajánlásokat fogalmaznak meg, de úgy ítélték, nem tudják kiküszö­bölni a szubjektivizmust, ezért elálltak ettől a tervtől.

Nem mérvadó a csillagok száma?

A Bihar megyei Püspökfürdő (Május 1) üdülőtelep kétcsillagos Ade­la Panziójának illetékese érdekesnek tartja a kezdeményezést, amelytől pozitív hatást, hatékonyabb ügyintézést remél. Mint rámutatott: a vendéglátó-ipari egység minősítéséhez szükséges eljárás nem volt egyszerű a bürokratikus bukaresti rendszer miatt, de a csillagok meghatározatlan időre szólnak, így ebből a szempontból nem érinti az Adelát a decentralizáció.

A panzió illetékese elmondta: nincs is különösebben szükségük két csillagnál többre, meglátásuk szerint fontosabb, hogy a szálló a gyakorlatban színvonalas szolgáltatást nyújtson, mint hogy papíron legyen nagyobb rangja. „Ez a besorolás egy kritériumrendszer alapján történik, de voltaképp az igazi osztályozók maguk a vendégek. Hiába a sok csillag – ha a kliens elégedetlenül távozik, másodjára már nem fog ugyanoda visszatérni” – mutatott rá. Ennek nyomán úgy vélte: az önkormányzati kapcsolatokkal kedvezőbb értékelést kiharcoló szállótulajdonosok nem fognak előnyt élvezni a konkurenciával szemben.