A kutatás során a szociológusok azt vizsgálták, hogy ha egy munkavállaló az átlagbérnek megfelelő fizetését élelmiszeripari termékekre költené el, akkor hány kosarat tudna az összegből alapélelmiszerekkel megtölteni. Mint kiderült, Romániában 16 kosárnyit ér egy átlagfizetés, miközben egy lengyel 25, egy brit pedig 50 kosarat tud megtölteni az átlagbérből. Bulgáriában eközben 13 kosárra futja.

A munkáltatók a felméréssel arra próbálták egyebek mellett ráirányítani a figyelmet, hogy mennyire szükség van a húsipari termékek általános forgalmi adójának (áfa/TVA) a jelenlegi 24 százalékról 9 százalékra csökkentésére. Hiszen nem elég, hogy Románia a maga 395 eurójával sereghajtó az Unióban az átlagbér tekintetében, az árak sok esetben itt az egyik legmagasabbak.

Míg például Romániában egy kilogramm csont nélküli csirkemellért 4,11 eurót kérnek el, addig Lengyelországban ugyanez 3,80 euróba kerül. Ott azonban – hívják fel a figyelmet a munkáltatók – 5 százalékos a húsipari termékek áfája. Egyúttal ugyanakkor arra is kitérnek, hogy az áfakülönbségek csökkentik a hazai termelők versenyképességét is, ez szerintük bebizonyosodott az év elején, amikor Magyarország 27 százalékról 5 százalékra csökkentette a sertéshús áfáját.

„A romániai polgár azt tudja a 24 százalékos áfáról, hogy az állam megeszi az eledele negyedét” – mutatnak rá a munkáltatók, akik a múlt héten kampányt indítottak Vágd le a hús áfáját szlogennel. Akárcsak korábban a sütőipari vállalkozók, ők is azzal érvelnek, hogy a termékek olcsóbbak lennének, az intézkedés pedig segítene visszaszorítani az adócsalást abban a szektorban, amelyikben egyébként az egyik legnagyobb a nem adózó termelők aránya.

Amint arról beszámoltunk, a sütőipari vállalkozókat tömörítő Rompan szövetség elnöke, Aurel Popescu éppen a múlt héten jelentette be, hogy az ágazatban alkalmazott áfa 9 százalékra csökkentése elősegítette a sütőipar „kifehérítését”, a hivatalos keretek között forgalmazott – tehát megadózott – lisztmennyiség 25 százalékkal, a kenyér pedig 20 százalékkal bővült az elmúlt fél évben Összesen 150 ezer tonnával több termék után fizettek adót, s eközben 12 százalékkal lett olcsóbb a kenyér.

„Romániának végre esélye van, hogy hasonló életszínvonal legyen itt is, mint Európa más államaiban. A hús és a húsipari termékek áfájának a csökkentése egy logikus és civilizált megoldás, amelyet más európai országokban már évekkel ezelőtt meghoztak” – mutatnak rá az élelmiszeripari vállalkozók, emlékeztetve, hogy az itteninél csak Dániában magasabb a húsipari termékek áfája, ott eléri a 25 százalékot.

Idézik ugyanakkor az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatait, amelyek értelmében 2008 és 2013 között Romániában az árak átlagosan 24 százalékkal nőttek, miközben a bevételek alig 13 százalékkal lettek magasabbak.

Spórolni kellene, de nincs miből
A gondtalan nyugdíjas évek biztosításához valamennyi romániai munkavállalónak havonta pénzt kellene félretennie – derül ki a Ziarul Financiar gazdasági és üzleti napilap elemzéséből.
Ahogy telnek az évek, úgy nő az összeg is, amit havonta meg kell takarítani, hogy majd a nyugdíj elérje a havi ezer eurót. Számításaik szerint egy húszas évei elején járó dolgozónak havi 90 eurónként kellene összegyűjtenie a boldog öregkorhoz szükséges összeget, aki viszont már harminc év felett van, annak mostantól minden hónapban 160 eurót kellene félretennie.  
Negyven felett az összeg 307 euróra, ötvenéves korában pedig már havi 697 euróra nő. A napilap elemzői azzal számoltak, hogy 65 év felett a romániai férfiak várható élettartama 14 év, a nőké pedig 17 év. A legtöbb háztartásban nincs azonban lehetőség a megtakarításokra.
Amint arról beszámoltunk, az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrisebb, 2013 utolsó negyedévére vonatkozó adatai szerint a romániai háztartások havi jövedelme átlagosan 2600 lej, míg a megélhetésre, közműszolgáltatásokra és egyéb kiadásokra havonta közel 2400 lej megy el.