
Az elmúlt napokban nagy sajtóvisszhangot kapott repülőtér-fejlesztés kapcsán tartotta fontosnak tisztázni kedden a csíkcsicsói mezőgazdasági repülőtér jövőjével kapcsolatos terveket Borboly Csaba megyei tanácselnök.
2015. január 20., 19:382015. január 20., 19:38
„Egy már működő repülőtér továbbfejlesztéséről van szó” – jelentette ki rögtön a beszélgetés elején Borboly Csaba, aki szerint az elmúlt napokban a „lovakat megkerülte a szekér”, és a csicsói repülőtérrel kapcsolatban több hír is szárnyra kelt.
A tanácselnök nem mondta ugyan ki, de körülményes felvezetése mögött tulajdonképpen az állt, hogy múlt héten a magyarországi Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke, Szász Jenő egy sajtótájékoztatón bejelentette: elkészült a Cekend-tetőre tervezett légikikötő látványterve, illetve megvalósíthatósági tanulmánya. Így egyik napról a másikra már két Hargita megyei reptérterv is „forgalomba került”, jelentősen felkeltve a közélet érdeklődését, esetenként ellenérzését.
Borboly repülőtér-fejlesztési koncepcióval támasztotta alá a Csíkszereda szomszédságában lévő létesítmény fejlesztésének fontosságát. A tanulmányból kiderült, hogy Hargita megye mindhárom régiójában létre lehetne hozni ugyan egy-egy repteret, egy regionális jellegű, menetrend szerinti járatok indítására és fogadására alkalmas légikikötőnek viszont Csíkban lenne helye és létjogosultsága. A gyergyói (Szárhegy) és az udvarhelyi (Cekend-tető) térségben sportrepterekre lenne szükség – vonja le a következtetést a fejlesztési koncepció.
A csicsói – hivatalos nevén Hargita Airport – létesítmény fejlesztéséhez a következőkre lenne szükség: a kifutópálya leaszfaltozása 24 méter szélességben és 1200 méter hosszúságban, egy kisméretű utasterminál építése, egy NDB-rendszer kiépítése (amely segítségével a repülőteret akár köd esetén is meg lehet közelíteni), a reptér közművesítése; a fénytechnika beszerelése.
Kérdésünkre, hogy milyen forrásból lehetne megépíteni mindezt, a tanácselnök elmondta: vidékfejlesztési alapra Csicsó tud pályázni, akárcsak Csíkszereda a regionális operatív programra, a megyei tanácsnak pedig megvannak a saját pályázási lehetőségei.
„Csicsó megépíthetné az európai besorolású útról a reptérre vezető bekötőutat. Az aszfaltburkolat tulajdonképpen kilenc kilométernyi megyei út leaszfaltozásának felel meg, legrosszabb esetben kilenc kilométer megyei út költségével számolunk. Továbbá keressük az együttműködést a közbirtokosságokkal, magánerdészetekkel. Ha akarjuk, szinte uniós pénz nélkül is meg lehet építeni. A szükséges összeg nem több, mint egy nagyobb közbirtokosság éves legelőtámogatása. Ha akarjuk, akár kalákában is meg tudjuk csinálni” – fejtette ki Borboly.
Kiderült, idén két fő célt tűztek ki: a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését, illetve egy cég létrehozását a reptér működtetésére. A bemutatott fejlesztési koncepció szerint ATR típusú gépek szállhatnának le és fel, olyanok, amelyek jelenleg is repülnek a romániai városok között. Basler Turbo 67 típusú gépeket is említenek, mivel ezek már füves pályára is le tudnak szállni. Az említett gépek 30-50 személyt tudnak szállítani, és egy-két óra közelségbe hoznák a magyar és a román fővárost.
Megerősítette Románia hosszú és rövid lejáratú adósságának ,,BBB mínusz/A-3Á” szintű besorolását az S&P Global Ratings, változatlanul negatív kilátás mellett. Ez azt jelenti, hogy az or
Az Európai Bizottság adatai szerint a román gazdaságoknál a sertéshús átlagára egyetlen hét alatt több mint 7%-kal esett vissza, ami az EU-n belül a legmeredekebb csökkenés.
A halogatás után akár már idén nyáron elkezdhetik építeni a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi utat – derült ki csütörtökön.
Visszadobta Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter a Román Vasúttársaság utasszállító részlege (CFR Călători) és a vasúti infrastruktúrát üzemeltető társaság (CFR SA) költségvetéseit abban a formában, ahogyan azokat neki benyújtották.
A magas üzemanyagárak miatt tanácsosabb idén hazai úti célt választani a nyaraláshoz – jelentette be Irineu Darău gazdaságért, digitalizációért, vállalkozásokért és idegenforgalomért felelős miniszter.
Románia adta az Európai Unió legdrágább elektromos energiáját egész héten a rövid távú nagykereskedelemben, miután „kidőlt” a cernavodăi atomerőmű mindkét nukleáris blokkja. Cikkünkből kiderül, mit jelent ez főleg a lakossági villanyszámla szempontjából.
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy Romániának a deficit csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalások miatt a közalkalmazotti bérkeretet a hazai össztermék (GDP) kicsivel több mint 8 százalékán kell tartania.
Három egymást követő árcsökkentés után csütörtökön újra árat emelt a piacvezető Petrom a romániai töltőállomásain, Ezúttal nem reggel, hanem kora délután nyúlt hozzá az árakhoz, és literenként 10 banival drágította a gázolajat.
Tovább zsugorodott 2026 elején Románia gazdasága. Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdászai úgy számolnak, a román gazdaság az idei év végére mérsékelt recesszióba süllyed.
A NATO számára gyárt vasúti kocsikat az aradi Astra vagongyár (Astra Vagoane Călători).
szóljon hozzá!