Mint a múlt héten negyedik alkalommal megrendezett Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencia munkálatairól beszámolva elmagyarázta, a helyi informatikai vállalkozók jelenleg bérmunkát vállalnak, de korszerű technológiát használnak, tapasztalatokat szereznek, megismerik a folyamatokat, a minőségi elvárásokat, így előbb-utóbb saját termékeket fejleszthetnek ki. Szerinte egyre több cég mer nyitni a világpiac felé, felhasználva a bérmunkában szerzett tapasztalatait, és vannak olyan műhelyek, ahol a bérmunka mellett innovatív termékekben is gondolkodnak.

Fontos az időzítés

A szovátai konferencia egyik kiemelt meghívottja volt Erdei Balázs tudományos és technológiai attasé, aki Magyarország érdekeit képviseli a kaliforniai Szilícium-völgyben, és aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a csapat, az ötlet és a szaktudás mellett rendkívül fontos az időzítés, valamint az, hogy sikerül-e időben felfuttatni egy terméket. Például 25 év kellett ahhoz, hogy a televízió egymilliárd emberhez eljusson, a vezetékes telefon sokkal rövidebb idő alatt, a mobiltelefon pedig alig néhány év alatt jutott el egymilliárd felhasználóhoz, míg jelenleg a Facebook rekordidő alatt kijuttat egy ötletet a világpiacra.

A Facebook már az öregek platformja

„A termékek bevezetési ideje drasztikusan csökken, viszont a felhasználók száma nő, az internet ilyen szempontból aranybánya” – fogalmazta meg Bihari Béla is. Mint mondta, a Szilícium-völgyben a nagycégek attól félnek, hogy felbukkan egy innovatív vállalkozás, és rekordidő alatt nagyot szakít a piacból. A fejlődés gyorsaságát jelzi, hogy a Szilícium-völgyben már nem divat a Facebook, ha valaki azt használja, arról tudják, hogy már idős ember, Snapchatet és más alternatív eszközöket használnak.

Felzárkózni a lemaradásból

A konferencián Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester arra biztatta az informatikusokat, hogy „ugorjanak át 30 évet”, mert ha csak másolunk, akkor „mindig csak kullogunk valami után, és csak piacnak leszünk jók”. „Romániában uniós pénzből most építik a hulladéktárolókat, miközben Németországban és a balti államokban, amelyek eladták a technológiát, már a hulladék újrafelhasználásán dolgoznak. A Székelyföld felzárkóztatásához olyan virtuális közösségre van szükség, amelynek össztudása kiemelkedő, összegyűjti a tapasztalatokat, nem utánoz, hanem újít” – emelte ki a székelyföldi elöljáró.

Kiterjeszteni a digitális világot

A konferencián többek között felvetődött, hogy a székelyföldi turisztikai termékeknek QR (Quick Response) kódot kellene nyomtatni, ha a turista végigmegy egy székely falun, azonnal tudja, hogy hol keresse a műemlék templom kulcsát, de a digitális platformba a termelők, a vállalkozók, a kultúra is be tudna kapcsolódni, kiváló üzleti lehetőség lenne.

Csala Dénes hálózatkutató, a székely Data Platform megalakítója Abu Dhabiból kapcsolódott be, és felvetette, hogy építsenek olyan, világszintű digitális közösséget, amelynek tagjai valamilyen szinten kapcsolódnak a Székelyföldhöz, és hajlandóak is tenni valamit a régióért. Elszármazottak, akik a tudásukból visszajuttatnának az itt élőknek, de meg is lehet mutatni a Székelyföldet a nagyvilágnak, befektetőket keresni.

Nagy érdeklődés övezte az oktatás és felnőttképzés témakört, hiszen a székelyföldi cégek, ha találnának programozókat, meg tudnák kétszerezni az alkalmazottaik számát. Bihari Béla leszögezte, mintegy háromszázan vettek részt a konferencián, ezzel elérték azt a kritikus tömeget, amellyel meg tudnak jelenni a világpiacon, s ha összerakják a kompetenciáikat, referenciákat szereznek, közvetlenül eljuthatnak a Szilícium-völgybe.