Az ANAF vezetői úgy vélik: a panaszok és gyanúsítgatások „nem fedik a valóságot”, a továbbiakban pedig még szigorúbban fogják ellenőrizni a kereskedőket.

Az adócsalás visszaszorítására létrehozott igazgatóság tíz napja folytat országszerte nagyszabású ellenőrző akciót: az illetékesek rajtaütésszerűen látogatnak el többek között üzletekbe, vendéglőkbe, kávézókba, bárokba, azt vizsgálva, hogy egyrészt a vásárlók kapnak-e számlát a termékek és szolgáltatások után, illetve az eladó a pénztárgépben található pénzösszeg minden egyes baniját igazolni tudja-e nyugtával.

Amennyiben az ellenőrök megállapítják, hogy a kereskedelmi egység szabálysértést követett el, azonnal elrendelhetik a tevékenység ideiglenes felfüggesztését, elkobozhatják a pénzösszeget, illetve tetemes bírságot róhatnak ki.

Lakossági bejelentés nyomán ellenőriznek

Gelu Ştefan Diaconu, az országos adóhatóság vezetője a Capital gazdasági hírportálnak úgy nyilatkozott: nincs szó túlkapásról, hiszen az ellenőrzéseket lakossági bejelentés, valamint kockázatfelmérés alapján végzik.

Ezzel szemben Constantin Sebeşanu, az ország szállodáit és éttermeit tömörítő munkáltatói szövetség (HORA) elnöke rámutatott: a kiszabott szankciók távolról sem arányosak az elkövetett szabálysértésekkel. „Nem létezik olyan pénztárgép, amelyikben pontosan annyi pénz van, mint amennyi a papírokon szerepel, ez pedig azt jelenti, hogy bármelyik egységet be lehetne zárni egy–három hónapig” – magyarázta.

A vállalkozók arra is felhívták a figyelmet, hogy az eljárásra vonatkozó jogszabály rendkívül hiányos, például teljesen mindegy, hogy a pénztárgépben 100 vagy 10 ezer lejjel több készpénz van, mint a nyugtán, az ellenőrző hatóság munkatársaira van bízva, hogy elrendelik-e a bolt tevékenységének felfüggesztését. A törvény ugyanakkor csak azt pontosítja, hogy a bezárás egytől három hónapig tarthat, de azt már nem pontosítja, hogy az időtartamot mi alapján kell meghatározni.

Az eladók elpanaszolták: a felfüggesztés alatt megromlanak a termékeik, az alkalmazottak pedig fizetés nélkül maradnak. A készpénztöbblet a vendéglátó-ipari egységekben jelenti a legnagyobb problémát, hiszen a pénztárgépben általában azért van nagyobb öszszeg, mert a pincérek ide teszik a borravalót.

„Az ellenőrök agresszív, erődemonstráló fellépést tanúsítanak. Fényes nappal, nyitva tartás alatt jelennek meg az étterem előtt tizenöt autóval, és nincsenek tekintettel a kiszolgálásra, a vendégekre” – mutatott rá Constantin Sebeşanu. A borravalót egyébként elméletileg a kiszolgálók jövedelmeként kellene feltüntetni, ami után általános forgalmi adót (áfa/TVA) kell fizetni – ez számos EU-s országban bevett eljárás, Romániában azonban nincs erre vonatkozó egyértelmű jogszabály.

Országszerte 174 egységet zártak be ideiglenesen

Az ANAF azzal védekezik, hogy a legkisebb mértékű adócsalás is megengedhetetlen, ezért minden kihágással szemben szigorúan kell fellépni. Gelu Ştefan Diaconu szerint elfogadhatatlan, hogy míg az egyik üzlet tisztességesen befizeti az adókat, a szomszédjában működő boltban törvénysértést kövessenek el, hiszen „a működőképes gazdaság alapja az őszinteség és a korrekt konkurencia”. „Nem hiszem, hogy a törvény alkalmazása és az egyenlő bánásmód visszaélés lenne” – fogalmazott az adóhatóság elnöke.

Az igazgatóság szerdán közleményben számolt be arról, hogy március 15-e óta országszerte összesen 174 kereskedelmi egység ideiglenes bezárását rendelték el, emellett 550 ezer lejnyi készpénzt koboztak el, és 3,8 millió lejnyi bírságot róttak ki. A hatóság hangsúlyozta: a kiszabott szankcióknak mindössze 22 százalékát tette ki a tevékenység időleges felfüggesztése.