Az IMF Romániáért felelős tisztségviselője a bukaresti pénzügyminisztérium által szervezett egyik konferencián beszélt erről. Kifejtette: az IMF szakértői szerint az amúgy is jelentős gazdasági növekedés adócsökkentésekkel és béremelésekkel való serkentése növekedési pályára állítja az államadósságot. 

Mint ismeretes, a kormány tavaly nyár óta kétszer csökkentette az általános forgalmi adót (áfa/TVA) úgy, hogy kiterjesztette valamennyi élelmiszerre a kedvezményes 9 százalékos kulcsot, az általános áfakulcsot január 1-jétől 24 százalékról 20 százalékra mérsékelte. A hatályos adótörvény értelmében 2017. január 1-jétől az általános áfakulcs további egy százalékponttal, 19 százalékra csökkenne. Emellett az ipari létesítményekre kiszabott, úgynevezett oszlopadót és az üzemanyagra kivetett pótlólagos jövedéki adót is törlik.

Franks: Románia újra hibázik

Jeffrey Franks, az IMF volt bukaresti küldöttségvezetője arra figyelmeztetett a konferencián, hogy Románia újból elkövetheti azt a hibát, amit a 2008-as gazdasági válság előtt is, amikor szintén prociklikus hatású politikával ösztönözték az amúgy is erős gazdasági növekedést, de az fenntarthatatlannak bizonyult. Szerinte sokkal jobb lenne Románia számára, ha tíz éven át 3,5 százalékkal nőne a gazdaság, minthogy öt évig 4 százalék fölött bővüljön, majd egy válság következzen. Franks szerint a gazdasági növekedés fenntarthatósága érdekében a román hatóságoknak ösztönözniük kell a közberuházásokat, gyorsítaniuk kell az uniós pénzek lehívását, és növelniük kell az állami vállalatok hatékonyságát privatizáció vagy egyéb tőkebevonási mechanizmusok útján.

Mint arról korábban írtunk, a  kormány 4,2 százalékos gazdasági növekedésre számít az idén, miután tavaly 3,8 százalékkal bővült a GDP. Romániának 2009 és 2015 között három hitelmegállapodása volt az IMF-fel, miután a nemzetközi gazdasági válság keményen sújtotta a  gazdaságot.

Nincs pénz tb-csökkentésre
A társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékos csökkentése 7,7 milliárd lejt vonna el az állami költségvetésből, amire nincs keret 2017-ben – jelentette ki Anca Dragu. A pénzügyminiszter annak apropóján beszélt a témáról, hogy a szenátus első kamaraként hétfőn elfogadta a tb 5 százalékos csökkentéséről szóló tervezetet, amit egyébként korábban a kormány negatívan véleményezett. Dragu azt mondja, a kormány akkor dönt majd a kérdésben, amikor a képviselőházon is átmegy a vonatkozó jogszabályjavaslat. A pénzügyminisztérium 3 százalék alatt GDP-arányos költségvetési hiányt vár. Ionuț Dumitru, a Pénzügyi Tanács elnöke nem ért egyet a pénzügyminiszterrel. Szerinte sokkal jobb döntés lett volna, ha 2017-től a tb-t és nem az áfát csökkentették volna olyan körülmények között, hogy a fogyasztás az első negyedévben mintegy 10 százalékkal nőtt, míg a fizetések átlagosan 12 százalékkal lettek nagyobbak.

Bírált minimálbéremelés

Alejandro Hajdenberg, az IMF Romániáért és Bulgáriáért felelős képviselője eközben a minimálbéremelést rótta fel a bukaresti hatóságoknak. Mint hangsúlyozta, a béremelés gyorsabb ütemű volt a termelékenység növekedése, ami miatt csökken a vállalkozások versenyképessége, elbátortalanítja a potenciális beruházókat, az alkalmazottakat pedig nem motiválja szaktudásuk fejlesztésére.

Felhívta ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy a minimálbér emelése miatt nőhet azoknak az alkalmazottaknak az aránya, akiket feketén fizetnek. Hajdenberg szerint a minimálbéremelés mögött nem szabadna politikai döntésnek állnia, és alapját az érvek és ellenérvek pontos elemzése kellene hogy jelentse.

„Ugyanaz a minimálbér nem megfelelő az ország valamennyi régiójának, mivel különböző fejlettségi szinten állnak. Ugyanakkor a minimálbér önmagában nem képes rendezni a szegénységgel kapcsolatos problémákat, így értelmesebb hozzáállás szükséges” – szögezte le a washingtoni székhelyű pénzintézet képviselője.