A törvénytervezet előkészítésére az ASF különben létrehozott egy munkacsoportot, kikérték a fogyasztók, a közúti fuvarozók és a biztosítótársaságok véleményét is – tájékoztatott Marius Vorniceanu, a hatóság alelnöke. Szerinte az új jogszabály növelné a gépkocsivezetők felelősségét, és abban bíznak, hogy ezzel hozzájárulhat a balesetek számának csökkenéséhez, másrészt a személyi sérülések esetén szigorú pontrendszer alapján állapítaná meg a kártérítés összegét. Éppen ezért arra számítanak, hogy ezzel csökken majd a biztosítók által kifizetendő összeg, ami végül a kötvények árának csökkenését vonja maga után.

A tervezetet azonban egyelőre félretették, csak a helyhatósági választások után kerül újra napirendre, de az még nem egyértelmű, hogy már júniusban, a parlamenti ülésszak végén, vagy csak szeptemberben vitatják meg a szakbizottságok – avatott be Biró Albin. Mint a Krónika kérdésére elmondta, a közúti fuvarozók elsősorban továbbra is azért lobbiznak, hogy minél olcsóbban lehessen megvásárolni a kötelező gépjármű-biztosítást, ám szerinte ez az elvárás irreális, hiszen a biztosítók így is veszteséggel dolgoznak, a néhány évvel ezelőtti, 42 százalékos kiesést nehezen sikerült 30 százalékra csökkenteni. „Azok a társaságok, melyek olcsón kínálták az RCA-t, a csőd szélén állnak, a drágább kötvényt viszont már nem akarja megvenni senki\" – mutatott rá a helyzet visszásságára a szakértő.

Nem tetszik az elaprózás

Biró Albin szerint a tervezet egyik sebezhető pontja, hogy lehetővé tennék a havi kifizetést és a részletekben való törlesztést. Jelenleg is rengeteg per van azért, hogy a káresemény időpontjában érvényes volt vagy sem a biztosítási szerződés, hiszen a kárbejelentéshez nincs szükség rendőrségi jegyzőkönyvre, ezért a felek megegyezhetnek, hogy a balesetet egy korábbi időpontra jelentik. „Ha a szerződést minden hónapban megújítják, megsokszorozódhat az ilyen ügyek száma, ugyanakkor szubjektív okok miatt – például elfelejtik megújítani a szerződést – több biztosítatlan gépkocsi lenne a forgalomban.

Minden biztosítást le kell jelenteni a Pénzügyi Felügyelet által létrehozott CEDAM-adatbázisba, amely a kötelező gépjármű-biztosítással (RCA) rendelkező ügyfelek adatait tartalmazza, ám ha havonta újítják a szerződéseket, és jelentik ezeket, az leterheli a rendszert, és beláthatatlanra növekszik a hibalehetőség is\" – részletezte a további nehézségeket Biró Albin, aki szerint így követhetetlen lenne, hogy ki a biztosított, és ki nem. „Ezt nem lehet összehasonlítani az útadórendszerrel, mert ott egyetlen szolgáltató van\" – szögezte le.

Nem a felfüggesztésre

Biró Albin ugyanakkor úgy véli, hogy szembemegy az európai irányelvvel az a módosítás a tervezetben, hogy a kötelező gépjármű-biztosítást fel lehet függeszteni, hiszen az irányelv éppen azt mondja ki, hogy minden, forgalomba beíratott, érvényes rendszámmal rendelkező autónak kötelező módon biztosítása kell legyen, mert az a rendszer lényege, hogy bárki bármilyen balesetet szenved, a kárát térítsék meg.

„Hiába mondom, hogy télen nem használom az autót, a garázsban áll, ezért nem kötök rá biztosítást, hiszen ha a családban valaki balesetet szenved, biztos, hogy beugrom az autóba, és elviszem a kórházba, sőt ha idegesen hajtok, még a baleset kockázata is nagyobb\" – magyarázta a biztosítás szükségességét a szakértő. Hangsúlyozta, elsősorban azt kellene rendezni, hogy a már használhatatlan autókat kivonják a forgalomból, hiszen folyamatosan azt kérik számon az országtól, hogy ha 6 millió autónak van érvényes rendszáma, akkor miért csak 5,5 milliónak van kötelező biztosítása. Ha minden gépkocsira megkötnék az RCA-t, az a kötvények árának csökkenéséhez is vezetne, hiszen nagyobb lenne a kockázatközösség.

Biró Albin más visszásságokat is lát

Az ASF tagja azt az újítást is szkeptikusan fogadja, hogy a kárvallott a saját biztosítójától kérheti a kártérítést, majd a két biztosítótársaság utólag rendezi egymás között a számlát. Ez a rendszer jelenleg abban az esetben működik, ha a kárvallottnak mindenre kiterjedő, fakultatív jellegű CASCO gépjármű-biztosítása van, de ha az RCA-ra is érvényes lesz, akkor feleslegessé válhat a CASCO.

Biró Albin arra is kitért, hogy a bonus-malus rendszer tervezett módosítása szerinte kivitelezhetetlen. A tervezetben az áll, hogy a büntető- vagy éppen jutalompontok odaítélésekor figyelembe vennék nemcsak az okozott balesetek számát, de az okozott kár mértékét is. „Ez azt jelentené, hogyha egy gépkocsivezető teljesen szabályosan közlekedik, és belép elé egy gyalogos, aki az ütközés következtében az életét veszíti, a sofőrnek azontúl megfizethetetlen áron adják az RCA-t\" – példázódott Biró.

Másrészt hatmillió gépkocsi és 12 millió sofőr esetében szinte lehetetlen lekövetni, hogy ki, mikor, milyen balesetet okozott. A szakember azt is furcsának találja, hogy a törvénytervezet lehetővé tenné, hogy a kárt okozó zsebből kifizesse a kárt, ezzel megváltva a büntetőpontokat. Ez most is működik a gyakorlatban, 200-300 lejes kár esetén nem mindig jelentik a káreseményt a biztosítónak, a vétkes sofőr inkább fizet, de ezt nem kell az RCA-t szabályozó törvénybe foglalni, hiszen ezek az esetek nem is kerülnek a rendszerbe.

A tervezetben másrészt olyan szabályozások is vannak, hogy többszörös biztosítás esetén a társaságok között oszlik a kárkifizetés kötelezettsége, ám ez így értelmetlen, hiszen senki nem köt többszörös RCA-t. Biró Albin abban bízik, hogy a jogszabály végleges formájában már nem lesznek benne ezek a tervezett módosítások, hiszen ezek megingatnák az egész rendszert.