Alacsonyabb árakat ígérnek a kiskereskedelmi szolgáltatók az általános forgalmi adó (áfa/TVA) csökkentése esetén, azonban arra kérik a pénzügyminisztériumot, hogy az intézkedés ne január elsejétől lépjen hatályba, ahogy az a közvitán lévő adótörvénykönyv-tervezetben szerepel, hanem hamarabb.

Érvelésük szerint erre azért lenne szükségük, hogy ne maradjon el a szokásos november–decemberi roham a boltokban, mivel a lakosság arra vár, hogy januártól úgy is olcsóbb lesz minden. Dan Şucu, a romániai kereskedelmi áruházláncok (AMRCR) vezetője – aki egyben a Mobexpert tulajdonosa is – rámutatott, az üzletláncok, főként a tartós fogyasztási cikkeket árusítók számára eladások szempontjából november és december jelenti a csúcsot. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor a kormány 19 százalékról 24 százalékra emelte az áfát, megkétszereződött az adócsalás mértéke a bútoriparban.

Mint ismeretes, az új adótörvénykönyv tervezete értelmében jövő év januárjától 20 százalékra, 2018-tól pedig 18 százalékra csökkenne az áfa. Emellett a hal, a hús, a zöldségek, valamint a gyümölcsök áfáját 9 százalékra szorítanák vissza. Darius Vâlcov pénzügyminiszter nem zárkózik el attól, hogy még idén csökkenjen az áfa. Egyúttal arra is emlékeztetett, hogy a sütőipari termékek áfájának 2013 szeptemberében kieszközölt áfacsökkenése nyomán az adózó szegmens 23 százalékkal bővült, a termékek olcsóbbodása nyomán pedig 295 millió lej maradt a lakosság zsebében.

Az italgyártók is sürgetnek

Nemcsak az üzletláncok sürgetik az új adótörvénykönyvet. Csütörtökön a Spirits Románia, a szeszes italokat gyártók és importőrök egyesülete is beadványban fordult a pénzügyminisztériumhoz, kérve, hogy a tervezett január elseje helyett már októbertől csökkenjen a szeszes italokra kivetett jövedéki adó. Érvelésük szerint amennyiben ez nem történik meg, úgy az állami költségvetés 15 millió eurótól fog elesni.

Mint rámutatnak, a kenyér áfájának csökkentésével párhuzamosan, mintegy kompenzáló intézkedésként, a kormány 40 százalékkal növelte a jövedéki adót, ennek nyomán azonban 2014-ben 20 százalékkal nőtt az ágazatban az adócsalás mértéke. Amint arról beszámoltunk, a kormány tervei szerint januártól a jelenlegi, hektoliterenkénti 1065 euróról 750 euróra csökkenne a tiszta szesz jövedéki adója.

Florin Rădulescu, a Spirits Románia vezetője azt mondja, azért kellene még az ünnepek előtt meghozni az intézkedést, mivel olyankor fellendül a szeszes italok forgalma, az utolsó negyedévben az éves mennyiség 35-40 százalékát adják el.

„Amennyiben csak januártól csökken a jövedéki adó, a boltok és a bárok novemberben és decemberben már nem bővítik készleteiket, kivárják a januári árcsökkenést. Tulajdonképpen a csúcsszezon esne ki\" – mutatott rá a szakember. Becslései szerint egyébként a jövedéki adó lefaragása nyomán a szeszes italok a prémiumkategóriában átlagosan mintegy 10 százalékkal lennének olcsóbbak, miközben az olcsó italok esetében az árcsökkenés elérné a 15-18 százalékot.

Kisebb áfa a burgonyára?

Eközben a burgonyatermesztők azzal a kéréssel rukkoltak elő, hogy esetükben is csökkentse 9 százalékosra a kormány az általános forgalmi adót. A kis- és közepes termelők azzal érvelnek, hogy a krumpli az ország „második kenyere\", és hamarosan bevezetik Románia élelmiszer-biztonsági rendszerébe is. Jelenleg azonban a termelők kénytelenek 35-40 baniért eladni a krumpli kilogrammját, holott az előállítási ára 55 bani.

„Támogatásra van szükség\" – szögezte le a Brassópojánán megtartott országos konferencián Gheorghe Boţoman, a Romániai Burgonyaszövetség Országos elnöke. Kifejtette, lobbiztak a pénzügyi és a mezőgazdasági minisztériumnál, hogy a krumpli felkerüljön azoknak az élelmiszereknek a listájára, amelyeknek a tervek szerint az új adótörvénykönyvben már 9 százalékos lesz az áfájuk. Abban bíznak, hogy jövő évtől már 9 százalékos áfával forgalmazhatják a burgonyát.

„A jelenlegi 24 százalékos áfa elviselhetetlen, sok termelő fontolgatja, hogy lemond erről a kultúráról, vagy csökkenti a krumpliföldek nagyságát. Kár lenne, hiszen a burgonya az ország második kenyere\" – mutatott rá az érdekvédelmi szövetség vezetője. Hozzátette: sok esetben az országba törvénytelenül bejutó burgonya, illetve az oroszországi embargó is oda vezetett, hogy a 3,5 millió tonnás tavalyi krumplitermés nagy részét nem tudják a hazai piacon értékesíteni, a feldolgozóipar pedig elenyésző.

Hivatalos adatok szerint egyébként Romániában 208 ezer hektáron termelnek burgonyát, a területek nagysága azonban jelentősen csökkent, hiszen 1990-ben még elérte a 300 ezer hektárt. A szakértők szerint a valóságban ennél is kisebbek a krumpliföldek, a kifizetési ügynökségnél mindössze 50 ezer hektárról tudnak. Másrészt Románia Európában a harmadik helyen áll a burgonyafogyasztás tekintetében az egy főre eső évi 95 kilogrammal, csak a skótok és a britek esznek több krumplit.

Versenyképes krumpli

„Az áfacsökkentéssel lehetne versenyképesebbé tenni a Romániában megtermelt burgonyát a hazai és a külföldi piacon is\" – szögezte le a Krónika megkeresésére Könczei Csaba. A Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője kifejtette, a krumpli piaca nagyon ingatag, mindig több tényező befolyásolja, nemcsak az időjárástól, a termés mennyiségétől, minőségétől függ, hanem attól is, milyen termés volt Európa többi országában.

„A gazdák nem tudnak tervezni, számolni, ritkán vannak olyan szerencsés körülmények, mint például 2013-ban, amikor a termés is jó volt, és jó áron is tudták értékesíteni. Ezt a bizonytalanságot kellene a kormánynak kiegyensúlyoznia, és erre jó lehetőség az áfacsökkentés. A piac alakulását másként nem lehet szabályozni, a behozatalt sem tudja korlátozni a kormány, de adócsökkentéssel segíthet, hogy a hazai krumpli versenyképes legyen\" – érvelt Könczei Csaba.

A szakember egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a szupermarketekben a krumpli árának 24 százalékát teszi ki az áfa, tehát az adó csökkentése mindenképpen megmutatkozna a fogyasztói árban. A szakértő szerint a gabonafélék esetében alkalmazott fordított adózás a krumplinál nem jelent megoldást, mert a burgonyát sok esetben a nem áfaköteles piaci értékesítők vásárolják fel.

Török Jenő, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője eközben arra is felhívta a figyelmet, hogy azért is előnyösebb volna az áfacsökkentés, mivel azáltal talán több termelő adózna, illetve kisebb lenne a különbség az áfával és anélkül értékesítők haszna között. Az igazgató véleménye szerint ugyanakkor a pityókával beültetett területek méretének csökkenése nem indokolható csupán a magas áfával.

Egyensúlyba kerülne a piac

A csíkszéki termelők is kiegyenlített szabadpiaci versenyt és több adófizetőt várnak a kért, 9 százalékos áfától. Keresztes Vencel, a csíkszentmártoni Burgabotek Mezőgazdasági Társulás vezetője elmondta, a krumpli esetében – szemben sok más értékesíthető termékkel – ha nő a termelés, csökken a kereslet, s mivel jelenleg az Európai Unióban burgonyára nincs kereslet, így nyomott az ára.

Mindemellett sok olyan termelő van, aki adózás nélkül értékesíti a termését, így a szabadpiacon nem kiegyenlített a verseny: az adózók 24 százalékos hátrányban vannak a nem adózókkal szemben. „Idén a termelők csak önköltség alatti áron tudták értékesíteni a betakarított termést, így aki még adót is fizetett az eladott kilók után, teljes veszteséggel zárhatja az évet\" – részletezte a társulás vezetője.

Véleménye szerint a fenti okok összessége miatt kellene egy megfizethető szintű áfát meghatározni, vagy törölni azt – figyelembe véve, hogy a burgonya esetében nincs hozzáadott érték – annak érdekében, hogy az adófizetők is versenyképesek lehessenek a szabadpiacon.

A csíkkozmási Nyerges Mezőgazdasági Társulás évente hozzávetőleg 2 ezer tonna pityókát termel 100 hektáron – számolt be Vitos László. A társulás vezetője megjegyezte, nagyon előnyös lenne számukra, ha 15 százalékkal kevesebb lenne az áfa, még akkor is, ha csak az ideihez hasonló alacsony áron tudják értékesíteni a termést. Úgy véli, hogy ha nem is sikerül 9 százalékra lefaragni az áfát, már az is nagy segítség lenne számukra, ha 6–10 százalékkal csökkentenék a terhet.