A készpénz, a bankjegyek és a pénzérmék forgalomból való kivonását javasolják neves közgazdászok. „A jelenleg rendelkezésre álló technikai lehetőségek mellett a pénzérmék és a bankjegyek használata már anakronizmusnak számít” – fejtette ki Peter Bofinger, a würzburgi egyetem közgazdász a professzora, a német „bölcsek tanácsának” a tagja a Spiegel magazinnak.
2015. május 18., 19:502015. május 18., 19:50
Megszüntetésükkel szerinte fel lehetne számolni a feketemunkát a gazdaságban, és ki lehetne szorítani a drogkereskedelmet is. A neves német közgazdász arra szólította fel a német kormányt, hogy nemzetközi fórumokon támogassa a készpénz kivezetésének az ügyét. „Fel lehetne venni a témát például az elmaui G7-csúcs napirendjére is\" – javasolta.
Ken Rogoff, a Harward Egyetem professzora a készpénz fokozatos kivezetését javasolja a használatból. A Nemzetközi Valutaalap egykori vezető közgazdásza a Handelsblattnak írt cikkben kifejti, hogy a készpénz kivezetésének első fázisában ajánlatos lenne csak a kis címletű bankjegyeket a forgalomban megtartani.
„A készpénforgalom negatív mellékjelenségei ugyanis szoros összefüggésben vannak a nagy címletű banjegyek rendelkezésre állásával. Ha ezeket kivonjuk a forgalomból, máris nagy lépést tettünk előre az ügy érdekében\" – javasolja. A bankjegyek biztosítani tudják ugyanis az illegális tranzakciókhoz és az adóelkerüléshez szükséges anonimitást – mutat rá.
A készpénz kivezetésének monetáris politikai előnyei is lennének – fejti ki a Handelsblatt cikkében a közgazdászprofeszszor. „Egy olyan helyzetben, amikor a vagyont a kamatokra érzéketlen bankjegyekben is el lehet helyezni, a jegybanknak nem sok lehetősége van negatív kamatokkal mozgásba hozni egy stagnáló gazdaságot\" – véli a közgazdász.
Az európai uniós tagállamok közül Romániában az egyik legnagyobb a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme között – hívta fel a figyelmet a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia Alapítvány az Eurostat 2022-es adatait idézve.
Az első két hónapban, a nyers adatok alapján, 41,2 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
Az év első három hónapjában a 2023-as év hasonló időszakához képest 7,1 százalékkal nőtt a gépkocsigyártás Romániában, összesen 152 912 jármű gördült le a gyártósorról – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének szerdán közzétett adataiból.
Már semmi sem indokolja az állam beavatkozását a romániai energiaárakba – állapították meg az Intelligens Energia Egyesület keddi szakmai rendezvényén felszólaló nemzetközi szakértők.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az októberi 3,8 százalékról 2,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
Megerősítette a hosszú és rövid futamú román devizaadósság-állomány eddigi BBB-/A3 besorolását és változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's nemzetközi hitelminősítő – közölte a pénzügyminisztérium.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!