Alekszisz Ciprasz péntek éjjel, a görög kormány éjszakába nyúló rendkívüli ülése után jelentette be a tervezett referendumot. „Partnereink ultimátumszerűen felszólítottak minket, hogy még több elviselhetetlen takarékossági terhet fogadjunk el, amelyek azonban csak a gazdaság további zsugorodását idéznék elő\" – mondta Ciprasz.

„Ezek a javaslatok, amelyek világosan megsértik az európai szabályokat és a munkához, az egyenlőséghez és a méltósághoz való alapvető jogokat, azt mutatják, hogy az egyes partnerek és intézmények célja nem a minden fél számára életképes megegyezés volt, hanem feltehetően egy egész nép megalázása\" – jelentette ki a nemzethez intézett televíziós beszédében alig néhány órával azután, hogy visszatért Brüsszelből, ahol nem megfelelőnek nevezve visszautasította a javasolt intézkedéseket.

Ciprasz szerint zsarolással akartak a görögökre kényszeríteni egy „se vége, se hossza\" megszorítóprogramot, amely elmélyíti a társadalmi egyenlőtlenséget, szétzilálja a munkaerőpiacot, megkurtítja a nyugdíjakat, növeli az élelmiszerek forgalmi adóját, és nem ad távlatot arra, hogy ismét a saját lábára álljon az ország.

A miniszterelnök felszólította a görögöket, hogy hazafias és önérzetes döntést hozzanak, méltó módon a büszke görögök dicsőséges történelméhez. Úgy vélte, a döntés történelmi felelősség, amelytől az ország és a jövő nemzedékeinek a sorsa függ. Jelezte azt is: a népszavazás – amelyet vasárnap nagy többséggel jóváhagyott az athéni parlament – miatt kérni fogja a hitelezőktől, hogy néhány nappal hosszabbítsák meg a június 30-án lejáró támogatási csomagot.

Kérését azonban az Eurócsoport szombaton elutasította. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezet pénzügyminisztereiből álló testület elnöke a görög adósságválságról tartott brüsszeli rendkívüli ülés után leszögezte, a „program kedd éjjel lejár\".

Szombaton késő délután megszakították az Eurócsoport ülését, hogy lehetőséget biztosítsanak Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter és Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke kétoldalú megbeszélésére. Dijsselbloem közölte, a testület közös megállapításaival a görög pénzügyminiszter nem értett egyet. Az eurózóna Görögországon kívüli további 18 országának a pénzügyminisztere ugyanakkor tovább folytatta a tanácskozást arról, milyen további lépések szükségesek „az euróövezet hitelességének és stabilitásának a megőrzéséhez\".

„Az Eurócsoport sajnálja, hogy nincs lehetőség a további tárgyalásokra. A görög fél megszakította a folyamatot\" – hangsúlyozta Dijsselbloem. Ezzel szemben Varufakisz úgy vélekedett, a felkínált javaslattal az volt a baj, hogy a hitelezők által elvárt intézkedések recessziót okoztak volna, és azok válláról, akiknek vállalniuk kellene a terheket, és képesek is erre, azok vállára tette volna át, akiknek nem kellene további áldozatokat viselniük, és nem is képesek már erre.

Eközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint a görög kormány által a hivatalos hitelezők javaslatairól kiírt népszavazásnak jogilag nincs értelme. Christine Lagarde a BBC televíziónak adott, vasárnap hajnalban sugárzott nyilatkozatában kifejtette: a Görögországnak összeállított európai pénzügyi segélyprogram június 30-án lejár, így a jövő hétvégi referendum jogi értelemben olyan javaslatokról és pénzügyi mechanizmusokról szólna, amelyek akkor már nem lesznek érvényben.

Lagarde kiemelte, kedden, washingtoni idő szerint 18 órakor esedékessé válik 1,6 milliárd eurónyi görög adóssághányad törlesztése is az IMF-nek. „Ezzel a pénzzel Görögország a valutaalapon keresztül az egész nemzetközi közösségnek tartozik, beleértve olyan országokat, amelyeknek életszínvonala jóval elmarad Görögországétól\" – hangsúlyozta az IMF vezetője.

Elemzők szerint Görögország menthetetlenül a grexit, vagyis az euróövezetből való kilépés és az államcsőd felé halad. Sokan úgy vélik, a görögök akkor lesznek a legnagyobb gondban, ha az Európai Központi Banknak (EKB) esedékes, július 20-án lejáró fizetési határidőt nem tartják be, mivel ekkor az EKB abbahagyja a görög bankok likviditásának finanszírozását, így tőkekorlátozások várhatók az országban. Az EKB vasárnap úgy döntött, egyelőre folytatja a görög pénzügyi rendszer finanszírozását.

Egyébként az athéni kormány illetékesei nyugalomra szólították a lakosságot, közölve: a bankok kinyitnak, a pénzkivétellel kapcsolatban pedig nem lesz semmifajta korlátozó intézkedés. Ennek ellenére Athénban és az ország más városaiban az automaták előtt hosszú sorok kígyóztak a hétvégén, szemtanúk szerint néhány ATM a „roham\" miatt teljesen kiürült.