Az összeállítás szerint a lakóingatlanok illetéke átlagosan 25 százalékkal fog emelkedni 2016-ban. A statisztikához az ország ötven legnagyobb településén vizsgálták a helyi adók és illetékek jövő évi alakulását, így az összeállítás körülbelül 7 millió lakost érint.

A januártól hatályba lépő új adótörvénykönyv alapján egyrészt növekszik az ingatlanok adóalapja, azonban a helyi önkormányzatok döntik el, hogy ezen felül mekkora mértékben növelik a közterheket, azaz mekkora adókulcsot alkalmaznak.

Az ingatlanadót jövő évtől három kategóriába strukturálják: az önkormányzatok 0,08 és 0,2 százalék közötti adókulcsot számolhatnak fel a lakóingatlanokra, 0,2 és 1,3 százalékos illetéket vethetnek ki a jogi vagy magánszemélyek tulajdonában lévő, cégszékhelyként működő lakásokra abban az esetben, ha az ingatlan értékét felmérték az előző öt évben, illetve 2 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak azokra a házakra, ahol vállalkozás működik, és az értékfelmérést öt éve nem végezték el.

Az adóalap és az együttható is emelkedik

Az adótörvénykönyv szerint ugyanakkor 6,95 százalékkal emelkedik az épületek adóalapja: míg idén a törvény által meghatározott négyzetméterenkénti érték 935 lej volt, jövő évben ez 1000 lejre bővül. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan felületét januártól már ezerrel kell beszorozni, és az így kapott értéknek 0,08, illetve 2 százalékát kell kiszámítani.

Ez azonban még nem a végső adó, az összeget ugyanis más együtthatókkal is szorozni kell attól függően, hogy az ingatlan a település melyik részén található és mikor épült. Egy megyeszékhely belvárosában álló ház esetében például 2,6-szoros együtthatóval számolnak, a tömbházlakásoknál ugyanakkor ezen felül 1,2-szeres szorzót is alkalmaznak – ez az érték jövő évtől 1,4-re emelkedik.

Erdély-szerte a legnagyobb mértékben Tordán emelik a vállalkozásoknak otthont adó ingatlanok adóját, míg a legkevésbé a brassóiakat terhelik. Jól járnak ugyanakkor a nagyszebeni, nagybányai és besztercei lakosok is, ezekben a városokban kell ugyanis a legkisebb illetéket fizetni a lakóingatlanok után. Ezzel szemben Tordán és Aradon nagymértékben emelik a magánlakásokra kivetett közterhet, Kolozsváron és Temesváron pedig csak kicsivel kell majd többet fizetni, mint idén.

A magánszemélyeknek kedveznek a hivatalok

A felmérést elkészítő szakemberek – Dragoş Pătroi és Adrian Benţa adótanácsadó, valamint Robert Croitoru könyvelési szakértő – megállapították, hogy a magánlakások és -házak esetében a helyi önkormányzatok többsége a törvény által megengedett minimális mértékben emelte a helyi adókat és illetékeket, de mivel módosul az adóalap, és más együtthatókat is szigorítottak, meglehetősen drasztikus drágulásra kell számítani.

Ehhez képest a cégszékhelyként működő ingatlanok esetében a helyi hivatalok számottevő része maximális szintre növelte a közterhet: az eddigi adó tízszeresét fizetik majd azok a jogi személyek, amelyek az épületben az elmúlt öt évben értékfelmérést végeztek, illetve huszonötszörös illetéket rónak ki azokra a vállalkozásokra, amelyek nem igényelték az eljárást.

Az új adótörvénykönyv egyik legfontosabb módosítása egyébként, hogy az ingatlanadót már nem a tulajdonos minősége szerint – jogi vagy magánszemély –, hanem a lakás vagy ház rendeltetése alapján számolják ki, vagyis a cégszékhelyként működő ingatlanok után jóval nagyobb illetéket kell fizetni.

Egy másik fontos újdonság, hogy az önkormányzatok akár 500 százalékos ingatlanadót is kivethetnek a települések belterületén lévő elhanyagolt telkek vagy épületek tulajdonosaira, jövő évtől emellett az ingatlanok felülete alatt található területekre is adót rónak ki. Januártól ugyanakkor változatlanul érvényben marad az előírás, miszerint 10 százalékos kedvezményben részesülnek azok a jogi és magánszemélyek, akik már március végéig befizetik a teljes évi adókat és illetékeket.