Aggódnak a romániai vendéglátósok

Aggódnak a romániai vendéglátósok

Aggódnak a vendéglátóiparban vállalkozók, még nem látják át pontosan, milyen terheket ró majd rájuk a januártól életbe lépő átalányadó, hiszen a jogszabály többféle értelmezésre ad lehetőséget, az alkalmazási módszertant pedig még nem véglegesítették.

Bíró Blanka

2016. december 28., 20:222016. december 28., 20:22

2016. december 28., 21:032016. december 28., 21:03

 

Abban mindenki egyetért, hogy a teher leginkább a nagy felületen berendezkedett, szellős, kényelmes, de nem túl nagy forgalmat lebonyolító egységeket sújtja, miközben mások abban reménykednek, hogy az adó kifehéríti az ágazat szürke- és feketevállalkozásait.

Az októberben elfogadott és januártól életbe lépő új adó a vendéglők esetében 1400 lejes összeggel indít, majd azt különböző szorzókkal módosítja. Például figyelembe veszi a település rangját:  a községek esetében kisebb a szorzó, mint a városokban, míg Bukarestben a legnagyobb. Szintén számít az egység felülete, minél nagyobb alapterületű, annál magasabb az adó. De figyelembe veszik azt is, hogy mikor van a főszezon. Egy 30 négyzetméteres hasznos felülettel bíró bukaresti, központi vendéglőnek például évi 11 800 lej adót kell jövőre fizetnie, tehát havi ezer lejt.  A bárok esetében az adóalap 900 lej, erre számolják a szorzókat, míg a mozgóárusok évi 1500 lej egységes adót fizetnek. A szállodáknál is figyelembe veszik a szálláshelyek számát és a település besorolását. Például egy 30 férőhelyes háromcsillagos vidéki szálloda évi 2000 lej adót fizethet, egy hasonló besorolású hotelnek Kolozsváron már 9200 lejt kell lepengetnie.

Nyertesek és vesztesek

„Minden városban van legalább egy patinás régi vendéglő, amely sok esetben szimbóluma a településnek. Ezek nagy, kényelmes tereket biztosítanak a vendégeiknek, gyönyörű nyári kertjeik vannak, ám lehet, hogy nem éppen olyan nagy a forgalmuk. Ezek lehetnek a legnagyobb vesztesei az új adózási rendnek” – mondta el a Krónika érdeklődésére Édler András.  A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ugyanakkor nyertesei is lesznek az átalányadónak, hiszen a négy-öt csillagos szállodákat és éttermeiket nem külön adóztatják, ugyanakkor a 2 négyzetméteren nagy forgalmat lebonyolító shaormásnak is kedvez az új rendszer. Édler ugyanakkor attól tart, hogy a vendéglátók inkább zsúfolttá teszik egységeiket, nem figyelnek majd oda a vendégeik kényelmére. Másrészt abban bízik, hogy a módszertan révén úgy értelmezik a törvényt, hogy a kisebb vállalkozások is találnak majd kapaszkodót, nem kell kis helyre bezsúfolódjanak, csak azért, hogy ki tudják fizetni az adót.

Inkább adómentességet várnak

„Meg kellene kétszereznem a vállalat jelenlegi forgalmát, hogy az új adót ki tudjam fizetni” – szögezte le lapunknak Kovács István.  A sepsiszentgyörgyi Vendéglátóipari Vállalkozók Szövetségének (SVESZ) elnöke, a helyi Best Western Park Hotel  tulajdonos-igazgatója kifejtette, számításai szerint évi 60-70 ezer lej adót kell befizetnie, ezt pedig a cég jelenlegi forgalma nem termeli ki. „Ha nem változtatnak az amúgy is homályosan megfogalmazott, többféleképpen értelmezhető jogszabályon, sok kis cég csődbe jut” – véli a szakember. Szerinte a kormánynak legalább két év adómentességet kellene biztosítania a  turizmusban vállalkozóknak, hogy fellendítse az ágazatot. „Rengeteg befektetésre lenne szükség.  Nemcsak az idegenforgalmi infrastruktúrát kellene fejleszteni, hanem az alkalmazottakat is képezni kellene, hogy nyelveket tanuljanak, hiszen hiába várjuk a külföldi turistákat, ha nem tudunk szót érteni velük. Másrészt folyamatosan vissza kellene forgatni minden pénzt, hogy olyan részletekre is odafigyeljünk végre, miszerint a vendégnek pezsgőspohárban szolgáljuk fel a pezsgőt. De ha ilyen adókkal sújtanak, hamarosan visszatérünk a mustárospohárhoz” – összegzett keserűen a vállalkozó.

„Fehérít” az ágazaton

Nem ennyire borúlátó Albert Zoltán, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke. Azzal ugyan ő is egyetért, hogy ha a törvény több módon értelmezhető, ám úgy látja, épp a félreértelmezésekből adódnak az aggodalmak. Jó megoldásnak tartja, hogy a vendégfogadók esetében az étkező kapacitása nem haladja meg a szálláshelyek számát, akkor nem kell külön adózni. Albert Zoltán Sepsiszentgyörgy központjában működtet egy kis panziót és kávézót, számításai szerint kevesebb adót fognak fizetni az új rendszerben. Véleménye szerint az ágazatban jellemző volt a szürkegazdaság, aki nem fizetett rendesen a forgalom után, az értelemszerűen most többet fog adózni.  „Egy vállalkozást működtetni kell, akinek kielégítő a forgalma, annak nem lesz megterhelő az új adó, sőt akár könnyítés is lehet” – véli Albert Zoltán.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei