Fotó: Thomas Campean
Ahelyett, hogy olcsóbbak lennének, egyenesen drágultak az élelmiszerek és a nem alkoholos italok az elmúlt egy év alatt – vonta meg a termékskálák általános forgalmi adójának (áfa/TVA) 9 százalékra történt csökkentésének első éve utáni mérleget a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap.
2016. június 03., 16:102016. június 03., 16:10
2016. június 03., 19:192016. június 03., 19:19
Mint ismeretes, az áfacsökkentés 2015. június elsejétől lépett hatályba, azt megelőzően 24 százalékos általános forgalmi adót kellett az élelmiszerek és nem szeszes italok után is fizetni. A ZF leszögezi, nem statisztikai pontosságú a vizsgálata, a lap mindössze górcső alá vette a Carrefour, a Cora, valamint a Mega Image-zsal közösen online szupermarketet is működtető eMag internetes áruházainak árlistáit, és kiderült, hogy a vizsgált termékek a 9 százalékos áfa első évében 4 százalékkal drágultak.
A ZF egyazon termékekből álló kosarat vizsgált a három webáruházban. Kiderült, az áfacsökkentés után közvetlenül, a kiskereskedelmi láncok 10-13 százalékkal csökkentették az árakat, ám nem sokkal később egyebek mellett a tej, a cukor vagy a különböző fűszerek ára növekedésnek indult. A lap szerint a leglátványosabb növekedést az elmúlt egy év leforgása alatt a Carrefour és a Cora online boltjaiban tapasztaltak, az eMagnál ez kevésbé volt látványos.
Mint a pénzügyi napilap újságírója is felhívja a figyelmet, egy olyan időszakban, amikor csökkent az infláció és a kamat, alacsony értéken mozogtak az üzemanyagárak, az áfa pedig 9 százalékos volt, egyes élelmiszeripari termékek akár 50 százalékkal is drágábbak lettek. Példaként hozzák fel, hogy a Carrefour online webáruházban egy liter Zuzu tejet a napokban 3,98 lejért kínálnak, ami 15 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A Coco Rico márkájú csont nélküli csirkemell kilója eközben 20 százalékkal nőtt az eMag online boltjában.
Tovább nőttek a világpiaci élelmiszerárak
Májusban már a negyedik egymást követő hónapban nőttek a világpiaci élelmiszerárak, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által számított árindex 2,1 százalékkal, 155,8 pontra emelkedett, de továbbra is elmarad az egy évvel korábbi értéktől. A FAO csütörtökön közzétett jelentése szerint a növényi olajok kivételével az élelmiszerár-indexben szereplő mind a négy alapvető termékcsoport (szemes termények, húsfélék, tejtermékek és cukor) ára emelkedett májusban. Ezen belül is a romló indiai terméskilátások miatt 11,7 százalékkal megugrott a cukor ára. A gabonafélék ára 1,6 százalékkal emelkedett, mert nőtt a kukorica és a különleges rizsfélék iránti kereslet.
A hús 2 százalékkal drágult májusban annak köszönhetően, hogy Ázsiában nő az érdeklődés az európai sertéshús iránt. A tejtermékek ára alig 0,4 százalékkal emelkedett, és 24 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi szinttől. A növényi olajok árszintje a vártnál alacsonyabb élelmiszeripari kereslet és a pálmaolaj árának esése miatt közel 2 százalékkal mérséklődött. A FAO szerint nyugodt évre lehet számítani az egyes élelmiszerek nemzetközi piacán, a terméskilátások és az eddig felhalmozott készletek optimizmusra adnak okot.
A tavalyiakhoz képest alacsonyabb élelmiszerárak következtében a globális élelmiszerimport-kiadások 986 milliárd dollárra csökkenhetnek az idén, noha 2009 óta mindig meghaladták az 1000 milliárd dollárt. A FAO 7 millió tonnával, 724 millió tonnára emelte a világ idei búzatermésére vonatkozó előrejelzését, és jobb termés várható kukoricából is. Így a teljes gabonatermelés elérheti a 2,543 milliárd tonnát, ez 17 millió tonnával több a korábbi becslésnél, és csak 0,7 százalékkal marad el a 2014. évi csúcstól. A világ gabonaigénye várhatóan 2,546 milliárd tonna lesz, a globális gabonatartalékok pedig elérhetik a 642 millió tonnát. A gabonafélék nemzetközi kereskedelme becslések szerint közel 2 százalékkal csökken 2015-höz képest.
Már semmi sem indokolja az állam beavatkozását a romániai energiaárakba – állapították meg az Intelligens Energia Egyesület keddi szakmai rendezvényén felszólaló nemzetközi szakértők.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az októberi 3,8 százalékról 2,8 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
Megerősítette a hosszú és rövid futamú román devizaadósság-állomány eddigi BBB-/A3 besorolását és változatlanul stabil kilátás mellett továbbra is befektetésre ajánlja Romániát a Standard&Poor's nemzetközi hitelminősítő – közölte a pénzügyminisztérium.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
szóljon hozzá!