Ennek alapján több mint 2000, elérhető árú gyógyszer tűnt el a piacról az elmúlt években – ezek közül csak 2015-ben 700 – a generikus gyógyszeripar számára kedvezőtlen törvények és árpolitikák miatt. Ez tájékoztatásuk szerint egyúttal 500 alkalmazott elbocsátásához is vezetett. Az APMGR most megkülönböztetett képletet kér a clawback adó kiszámítására.

A Romániai Generikus Gyógyszergyártók Egyesülete szerint ugyanis a cégekre kivetett clawback adó differenciált számítási képletének bevezetése lehet „az egyetlen olyan intézkedés, amely segíthet a helyi gyógyszeriparnak kilábalni a válságból, és megállíthatja az olcsóbb gyógyszerek piacról való eltűnését\".

„A helyi gyártók kénytelenek lesznek leállítani romániai üzemeiket, drasztikusan csökkenteni termékpalettájukat, alkalmazottakat leépíteni és elhalasztani a tervezett beruházásaikat. A generikus gyógyszerek iparága veszélyes tőkevesztést élt át az elmúlt négy évben, és egyre kevésbé versenyképes, hiszen az AMPGR tagjai 2012 és 2015 között már több mint egymilliárd lejnyi clawback adót fizettek ki\" – hívják fel a figyelmet a gyógyszergyártók. Hozzáteszik: a helyzet válságos mind a pácienseknek az olcsó gyógyszerekhez való hozzáférését, mind a helyi, receptre kiadható orvosságokat gyártó ipar túlélését illetően.

A politikusokra mutogatnak

„Jelenleg csak a képviselőktől és a politikusoktól függ, hogy megállítják-e a helyi gyógyszeripar hanyatlását, és biztosítják-e a betegek számára a mindennap szedett gyógyszereikhez való hozzáférést a patikákban. Hangsúlyozzuk, hogy a megkülönböztetett számítás bevezetése semmilyen kárt nem okoz az államkasszának, ellenkezőleg, pozitív hatással lenne, mert az olcsó gyógyszerek a piacon maradnának, és nem vennék át a helyüket a drágább alternatívák\" – szögezte le szerdán Dragoş Damian, az APMGR elnöke.

Ráirányította egyúttal a figyelmet arra is, hogy Romániában kizárólag generikus gyógyszereket gyártanak, az egyesület tagvállalatai pedig közvetlenül több mint 8000 munkahelyet biztosítanak, és további 15 ezren a hozzájuk kapcsolódó iparágakban dolgoznak. „Generikus elnevezés alatt azokat a gyógyszereket értjük, amelyeket elérhető áron forgalmaznak, páciensek milliói számára alapvetőek, elsősorban a krónikus betegeknek, mert ezek az orvosságok alapvető betegségekre hatásosak, mint például a szív- és érrendszeri, emésztőszervi megbetegedések, a rák, a központi idegrendszer betegségei és a légzőszervi bajok\" – emlékeztetett Damian.

Az egyesületi elnök hozzátette, már mind az egészségügyi minisztérium, mind a pénzügyminisztérium képviselőivel egyeztetett, akik biztosították afelől, hogy senki nem ellenzi az új szabályozást, amelyet már a Versenytanács is kedvezően véleményezett. „Bízunk benne, hogy a parlamenti képviselők igennel szavaznak majd a tervezetre\" – mondta Damian.

A beteg issza meg a levét

Szabó Péter, a Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a generikumok eltűnnek a piacról, marad az eredeti, de drágább termék, ám az egészségbiztosító a legolcsóbbat támogatja, így a beteg kénytelen kifizetni a különbözetet, ez esetben pedig előfordulhat, hogy a korábbi összeg tízszeresét kell kifizetnie az ártámogatott recept kiváltásakor.

Azt mondja, a gyógyszertárakban mindig figyelmeztetik a beteget, hogyha sokkal többet kell fizetnie a megszokott orvosságáért, hiszen általában idős vagy munkaképtelen krónikus betegek kerülnek ilyen helyzetbe, akiknek gondot jelent az árkülönbözet előteremtése. Szabó ugyanakkor rámutatott, az aktualizált árlistán több termék valóban olcsó, ám ez elsősorban az ingyenes és ártérítéses kezelések esetében az Országos Egészségbiztosító Pénztárnak eredményez megtakarítást.

A gyógyszerészkamara vezetője egyúttal arról is beszélt, hogy a gyógyszergyárak mindig találnak valami megoldást arra, ha negatívan érinti őket egy intézkedés – gyakran éppen azt, hogy leállítják annak az orvosságnak a gyártását, amit a kötelezően megszabott árak miatt már nem tudnak nyereséggel forgalmazni, ugyanakkor – tette hozzá – a párhuzamos export miatt is kiürülhetnek a hazai patikák, hiszen a kötelezően olcsó gyógyszert nagyobb nyereség reményében kiviszik külföldre.

Szabó Péter emlékeztetett, már korábban is sok terméket konkrétan előállítási áron dobtak piacra a gyárak, ha viszont még ennél is lennebb szorítják az árakat, az veszteséget generálna számukra, így egyszerűen leállítják a gyártását. A gyógyszerész felidézte, a napokban egyeztetett egy ügynökkel, aki négy megyét lát el, és kiderült, négy megyére öt doboz inzulint kapott, miközben a cukorbetegek számára létfontosságú gyógyszerből ennyi egy megyének sem lenne elég.

Visszaestek a gyógyszereladások

Megkongatta szerdán a vészharangot a Cegedim, a gyógyszeriparban érdekelt számítástechnikai cég is, amikor nyilvánosságra hozta a legfrissebb, orvosságfogyasztásról szóló felmérést. Abból ugyanis kiderült, hogy egy év alatt 4,7 százalékkal, 11,7 milliárd lejre csökkentek a gyógyszereladások Romániában, elsősorban a receptre kiadott orvosságok eladásának 10,5 százalékos csökkenése miatt, miközben a vény nélkül megvásárolható orvosságok piaca 14,9 százalékkal bővült.

„A receptre kiadható gyógyszerek július elsejétől alkalmazott árcsökkentése ennek a szegmensnek a jelentős csökkenését vonta maga után (–20,8 százalék árban és –7,1 százalék mennyiségben 2015 negyedik negyedében), ez a piac legfontosabb része mind érték, mind egészségügyi jelentőség szempontjából. A receptre felírt gyógyszerek patikai eladásának 5 százaléknál nagyobb csökkenése általában már ijedségre ad okot a terápiák hozzáférhetőségét illetően. Sokat ezek közül már nem vagy csak nehezen lehet megtalálni a gyógyszertárakban, ezúton kérjük tehát a hatóságokat, hozzanak intézkedéseket a helyzet megoldására\" – idézi a vállalat közleménye Petru Crăciunt, a Cegedim vezérigazgatóját.

A kutatóintézet becslései szerint ugyanakkor a patikákban receptre kiadott gyógyszerek mennyisége az utolsó negyedévben 7,1 százalékkal csökkent 2014 hasonló időszakához képest, ezzel átlépte az ilyen típusú terápiákra érvényes riasztási küszöböt. „Ezek az eredmények azért is aggasztóak, mert 2000 óta ez az első alkalom, hogy Romániában gondok vannak a receptre felírt gyógyszerek hozzáférhetőségével. Kereskedelmi szinten azt állapítottuk meg, hogy csaknem 800 orvosság (csaknem egyharmad) az eltűnés kockázatának van kitéve, az összes gyógyszerformára értelmezve pedig (hatóanyag-koncentráció, gyártó és csomagolás szerint) a veszélyeztetett orvosságok száma pedig ennél is jelentősen nagyobb\" – hívja fel a figyelmet a Cegedim.