Mint kifejtette, azt indítványozza, hogy adómentesen főzethessenek a családok évente 100 liternyi tiszta szesznek megfelelő mennyiséget, ami megközelítőleg 200 liternyi 50 fok körüli pálinkának felel meg.

Ugyanakkor az említett mennyiséget meghaladó főzdék esetén javasolni kívánja, hogy az adót a tizedére csökkentsék. A községi pálinkafőzők kapcsán pedig azt kívánja elérni, hogy ezek ne kelljen „adóraktárakat” (antrepozit fiscal) létesíteniük, amennyiben nem eladásra dolgoznak, mindössze a lakosságnak nyújtanak szolgáltatást.

Amint arról több ízben is írtunk, a kisüsti adója miatt az elmúlt években számtalanszor reklamáltak a gazdák, nem értenek egyet ugyanis azzal, hogy a gabonaszesszel egy kategóriába sorolják a gyümölcspálinkát, és nem kedvezményes adójú (vagy adómentes) hagyományos termékként kezelik.

A kormány, illetve a szakhatóságok válasza minden esetben az volt, hogy az EU-csatlakozási tárgyalások során kellett volna kiharcolni a kisüsti számára a különleges besorolást, azonban mivel ez nem történt meg, külön jóváhagyás kellene az Unió részéről ahhoz, hogy könnyítsenek a gazdák terhein.

Eugeniu Avram az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre kifejtette, egyelőre nem bólintott rá az Európai Bizottság a román kezdeményezésre, de úgy véli, tekintettel az ez évi kiváló szilvatermésre, idén eltekinthetne a kormány a házi fogyasztásra készülő pálinka megadóztatásától.

A jelenlegi szabályozás szerint egyébként 50 liternyi 100 százalékos alkoholtartalmú párlat (azaz körülbelül 100 liternyi 50 fokos kisüsti) főzhető gazdaságonként kedvezményesen – az említett mennyiség alatt a hektoliterenkénti ezer eurós általános szeszadó fele fizetendő.

Becslések szerint Szatmár megyében jobb esztendőkben a termelés meghaladja a 10 millió litert, aminek azonban mindössze fele jelenik meg a hivatalos statisztikákban. Idén rekordra éppen nem számítanak, az Avasban ugyanis ritka jó a termés, de Bükkaljáról ugyanez nem mondható el. Ezért Ioan Cioltean, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint Szatmár megyében idén 4-5 millió liternyi kisüstit főzhetnek a gazdák.

Mint ismeretes, az Európai Unió kifogásolja a jövedékiadó-mentes otthoni pálinkafőzést. Emiatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben az Európai Bizottság. Szerintük ugyanis a törvény meg nem engedett, túl nagy adókedvezményt biztosított a pálinkafőzőknek.

Az Európai Unió bírósága áprilisban kimondta: nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette: évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, főzetni. Az Európai Bizottság arra hivatkozva indított kötelezettségszegési eljárást, hogy az uniós jog a pálinka esetében az általános jövedékiadó-kulcs mellett legfeljebb egy másik adókulcs alkalmazását teszi lehetővé, és az nem lehet kisebb, mint az általános adókulcs fele.

Magyarország egyébként a pálinkafőzést hungarikumnak számító módszerként és hagyományként értelmezi és védi. A vonatkozó törvény még 2010 szeptemberében megszületett és azóta minden Magyarországon élő felnőtt állampolgár adómentesen készíthet évente legfeljebb 50 liter 86 fokos párlatot.

Trócsányi László igazságügyi miniszter egyébként a nyár elején úgy nyilatkozott, még nem tudják pontosan, hogyan oldják majd meg a helyzetet, de jelezte, hogy az EU-nak a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva kell döntéseit meghozni.

„A magam részéről nem látom, hogy hol van a probléma, amikor valaki a saját kertjében megtermelt gyümölcsből, saját eszközeivel, saját felhasználásra, korlátozott mennyiségben előállítja a pálinkát, és saját maga megissza. A kertemben a gyümölcsöt összeszedem, és abból csinálok lekvárt. Tehát ez Európai Uniónak milyen szintig kell beleavatkoznia az emberek életébe? Ha az Unió népszerűségét vesszük alapul, akkor azt látjuk, hogy bizony vannak komoly gondok” – mondta az igazságügyi miniszter. Hozzátette: különbséget kell tenni a bérfőzés és a saját főzés között, erről pedig folynak a tárgyalások.