
Pizzapénzzel és tanácsadással támogatnak öt fiatalt innovatív vállalkozói ötletének megvalósításában – jelentették be a sepsiszentgyörgyi Design Bank képviselői.
2016. április 26., 19:012016. április 26., 19:01
Amint Rácz Attila informatikai vállalkozó, az IT Plus klaszter alelnöke részletezte, az intézmény Magyarország miniszterelnöki hivatalától kap pénzt a vissza nem térítendő támogatások folyósítására.
A Give me five! – Adj egy ötöst! projekt célja, hogy segítsék a fiatalokat a vállalkozói ötletük kidolgozásában, mert meglátásuk szerint az ötlet a sikernek mindössze 5 százaléka, a kivitelezési szándék és a megvalósítás a többi 95 százalék. A zsűri a pályázók közül kiválasztja az öt legjobb startup tervet, és ezek a fiatalok öt hónapon keresztül összesen 5555 lejt kapnak, vagyis havonta 1111 lejt. „Nem nagy összeg, de arra elég, hogy a szüleinél élő fiatal megvásárolja magának a kávét, a pizzát, ne kelljen a megélhetésért munkát vállalnia, hanem dolgozhat az ötlete megvalósításán” – fejtette ki az elképzelés lényegét Rácz Attila.
Mint elhangzott, a pályázónak kidolgozott üzleti tervet kell bemutatnia, de nem kell vállalnia semmi kötelezettséget, ha mégsem tud ezzel piacra lépni. A program másik lényeges eleme, hogy a fiatalok ötféle szakszerű tanácsadásban is részesülnek: pénzügyi tanács, eligazítás a nemzetközi piacra való kilépésben, illetve a marketing területén, továbbá kapcsolatrendszert bocsátanak a rendelkezésükre, és „üzleti angyalokat” is keresnek számukra, akik felesleges pénzüket részesedésért cserébe reményteljes kezdő vállalkozásokba fektetnék. Rácz Attila rámutatott, világszerte több százezer potenciális üzleti angyal van, akiknek van felesleges pénzük, hiszen egy nagy cég igazgatója megkeresi éves szinten az egymillió eurót. Ezek az emberek pedig szívesen befektetnek néhány eurót, abban bízva, hogy hátha megtalálják a „következő Facebookot”.
A Design Bank kapcsolatrendszerében egyébként több startup és innovánciós központ van, ezek révén pedig több száz potenciális befektetőhöz tudják eljuttatni a jó ötleteket. A klaszter alelnöke ugyanakkor hangsúlyozta, a starup abban különbözik az egyszerű kezdő vállalkozástól, hogy innovatív, nemzetközi szintet céloz meg, és a befektetők által gyorsan felível. „Ha a Székelyföldön akarunk eladni valamit, az nagyon jó, de a szó igazi értelmében nem startup. A startup a világpiacra tör, nem 800 ezer székelyföldit vagy 20 millió romániait, hanem hétmilliárd embert céloz meg. A startup logikája, hogy interneten 3-4 milliárd embert lehet elérni, ha a célközönség 0,01 százalékához jut el a termék, és ha minden emberen csak egy dollárt keres, akkor is legalább 100 ezer euró a bevétel” – magyarázta Rácz Attila.
Amint arról korábban írtunk, a sepsiszentgyörgyi Design Bankot a közeljövőben a Román Nemzeti Bank (BNR) székhelyének a közelmúltig otthont adó épületben hozzák létre, a városi önkormányzat és a kereskedelmi kamara támogatja, céljuk pedig, hogy megállítsák az elvándorlást, és támogassák a fiatalokat, hogy itthon valósítsák meg vállalkozói ötleteiket.
Összefogás alakult ki Romániában az új genomikai technikákkal (NGT) előállított növények uniós piacra engedésével szemben. A mezőgazdasági érdekvédelem valamennyi jelentős hazai szervezete közös állásfoglalásban tiltakozik a brüsszeli megállapodás ellen.
Kiderült, melyek számítanak a legkeresettebb munkahelyeknek Romániában, és az is, hogy mekkorák a fizetések.
A Bolojan-kabinet szerdán elfogadott sürgősségi ,kormányrendelete szerint a helyi önkormányzatoknak december 31-éig jóvá kell hagyniuk a 2026-ra megállapított adók és illetékek szintjét.
Augusztus és november között csaknem 18 millió lej értékben szabtak ki bírságot az adóellenőrök az alapélelmiszerek árréskorlátozásának megsértése miatt.
A Tarom eladását tanácsolja a bukaresti hatóságoknak Váradi József, a Wizz Air magyar légitársaság vezérigazgatója, aki szerint a román kormány szereti elherdálni az adófizetők pénzét nem hatékony vállalatokra.
Az élelmiszerek értékesítésére és fogyaszthatóságára vonatkozó külön-külön terminusokat kellene feltüntetni a termékeken szakértők szerint. A pontos, többféle megjelölés a címkéken jelentősen hozzájárulhatna az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez.
A karácsonyi vásárlás mikéntjét is nagy mértékben befolyásolja már Romániában a mesterséges intelligencia (AI): a vásárlók előbb a chatbotokkal folytatnak csevegést, azt követően döntik el egyre többen, hogy mit vegyenek az ünnepekre.
A Versenytanács szerdán összesen 135,2 millió lej (mintegy 26,6 millió euró) bírságot szabott ki a romániai dohánypiacon működő három vállalatra versenykorlátozó megállapodások miatt.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán egy rádiós interjúban elmagyarázta, miért döntött úgy a kormány, hogy jövő évtől emeli az adókat.
A Wizz Air magyar fapados légitársaság terjeszkedésre készül Romániában, több úti célt hirdetnek meg az új szezonban, és belföldi járatok indítását is fontolgatja. Minderről Váradi József vezérigazgató beszélt egy, a Profit.ro portálnak adott interjúban.
szóljon hozzá!