
Fotó: Boda L. Gergely
Könnyen megeshet, hogy a Wizz Air nem mindössze két napra helyezi át marosvásárhelyi járatait Kolozsvárra, mint ahogy a repülőtér vezetői közleményben tudatták, hanem sokkal hosszabb időre. A vidrátszegi repülőtér kifutópályájának bizonyos paramétereiről ugyanis kiderült, hogy jelentősen eltérnek azoktól, amelyek a hivatalos dokumentumokban szerepelnek.
2016. november 16., 19:202016. november 16., 19:20
„Átmeneti üzemeltetési korlátozás miatt nem fogad és nem indít járatokat szerdán és csütörtökön a marosvásárhelyi nemzetközi repülőtér” – ezzel a semmitmondó, bikkfanyelven megfogalmazott mondattal kezdte közleményét a Transilvania Nemzetközi Repülőtér.
A teljesen érthetetlen szövegből sem az utasok, sem a közvélemény nem kap választ arra a kérdésre, hogy lényegében mi is történt az adólejekből fenntartott vidrátszegi repülőtérrel. Csupán arról szerezhetünk tudomást, hogy azokat a járatokat, amelyek ezen a két napon Marosvásárhelyre érkeztek, illetve innen indultak volna, Kolozsvárra irányítják át. Az „üzemeltetési korlátozás” annál is meglepőbb, hogy egy hónappal korábban egy hétig javítás miatt lezárták a repteret.
A Wizz Air az érintett utasoknak az utolsó pillanatban felajánlotta, hogy válasszanak a repülőjegyek árának díjmentes visszatérítése, az utazás átütemezése és a kolozsvári kiindulási vagy érkezési pont használata között. Utóbbi esetben igénybe vehették és vehetik a Marosvásárhely és Kolozsvár közötti ingyenes transzfert, de amennyiben úgy döntenek, hogy saját költségükre utaznak Kolozsvárra vagy onnan Marosvásárhelyre, ennek árát is megtéríti a légitársaság.
Csend és aggodalom
Hogy mit jelent az átmeneti üzemeltetési korlátozás, Peti Andrástól, a légikikötő nemrég kinevezett igazgatójától sem sikerült megtudnunk. A létesítmény vezetője csütörtök délelőttre ígért pontos választ, mint mondta, egyetlen nap alatt sok minden történhet és tisztázódhat. Ugyanakkor Péter Ferenc, a Maros megyei közgyűlés elnöke is csütörtökre hívott össze sajtótájékoztatót a témában.
Tudomásunk van viszont arról, hogy az utasok egy részét rendkívül felháborította az intézkedés és annak közlési módja. Elsősorban azt kifogásolták, hogy az utolsó percben értesítették őket, másrészt nekik sem magyarázta meg senki, milyen műszaki gondok adódtak Marosvásárhelyen. Lapunknak csak annyit sikerült kicsikarnia Peti Andrásból, hogy súlyos gondokról van szó, amelyekről ezelőtt egy pár héttel, amikor a Wizz Air a vásárhelyi repülőtérrel való tízéves együttműködését ünnepelte Vidrátszegen, még senki nem tudott.
Kolozsváron pezsgőbontásra készülnek
Míg Marosvásárhelyen szinte teljes a hírzárlat, a kolozsvári repülőtéren rendkívül szívesen – és némi kárörömmel – nyilatkoznak a szomszédos megyében észlelt gondokról. David Ciceo igazgató szerint a vidrátszegi légikikötő a hamis adatok közlésére fizet rá. „A kifutópálya valós kapacitása kisebb, mint amit lejelentettek. A repülési hatóság erről tudomást szerzett, és kikérte a reális adatokat. Az ottani kifutó kapacitása korlátozott, ezért a járatok egy része Kolozsvárra fog költözni. A londoni már át is jött” – újságolta Ciceo.
A repülésbiztonsági szabályok szerint a vásárhelyi kifutó állapota nem teszi lehetővé az 5700 kilósnál nehezebb gépek le- és felszállását. Ehhez képest a magyar tőkéjű fapados légitársaság által használt Airbus 320-as repülők ennél hétszer súlyosabbak, mintegy 42 ezer kilogrammot nyomnak.
A kolozsvári igazgató reméli, hogy a Wizz Air költözésének köszönhetően az általa vezetett repülőtér utasforgalma 2017-ben eléri a hárommilliót. Ugyanis megítélése szerint a vidrátszegi kifutópálya teljes átépítése – amennyiben lesz erre anyagi fedezet – legalább egy évet tartana. A munkálatokat legjobb esetben a jövő év tavaszán lehetne elkezdeni.
A kincses városban azért is reménykednek a Wizz Air végleges áttelepedésében, mert eddig Kolozsvárról nem volt közvetlen összeköttetés Európa harmadik legforgalmasabb repterével, a frankfurtival. Amennyiben a Wizz Air is kivonul Marosvásárhelyről, tavaszig a vidrátszegi légikikötő csak alkalmi járatokat fogadhat, olyanokat, amelyekre kisebb méretű gépeket használnak. A Ryanair és a Tarom kivonulása után a vecsési társaság volt az utolsó, amely a szebb napokat is megért nemzetközi repülőtéren maradt.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
szóljon hozzá!