Kemény bírálatot fogalmazott meg Vlad Voiculescu volt egészségügyi miniszter azután, hogy a szenátus elutasította az általa még tavaly benyújtott, a kórházak reformját célzó tervezetet, amely többek között megtiltotta volna, hogy valaki pártvezetőként menedzser lehessen az egészségügyi intézményekben.
2017. január 17., 15:302017. január 17., 15:30
A Cioloş-kabinet tárcavezetője úgy véli: ezzel a hatalom gyakorlatilag visszakerül azoknak a „megingathatatlan” pozícióban lévő „uraknak” a kezébe, akik az elmúlt évtizedek során tönkretették az egészségügyi rendszert. „Ezzel a politikusok és az egészségügy nagykutyái felhatalmazást kaptak arra, hogy visszavágjanak a nekik nem tetsző intézkedésekért” – fogalmazott Voiculescu.
A volt miniszter szerint a legnagyobb rablások a kórházakban mentek végbe, „a politikailag kinevezett korrupt menedzserek és barátaik közpénzeket, az emberek pénzét lopták el”. Voiculescu rámutatott: a kórház tulajdonképpen tölcsér, amelybe az egészségbiztosítási pénztártól kezdve, a szaktárcán keresztül, a megyei és helyi önkormányzatokig közintézményeken keresztül öntötték a pénzt saját maguknak, illetve az érdekeltségeikbe tartozó vállalkozásoknak. „Ezért számít a kórházakban hiánycikknek a gyógyszer, ezért takarítanak hatástalan fertőtlenítőszerrel, ezért omlásveszélyesek az épületek” – hívta fel a figyelmet a volt technokrata tárcavezető.
Voiculescu arra is emlékeztetett: nem véletlen, hogy a politikusok egy része külföldön kezelteti magát, amikor komolyabb orvosi beavatkozásra szorulnak. Victor Ponta például 2015 júniusában még miniszterelnökként Törökországban operáltatta meg a térdét, Traian Băsescu volt államfő pedig még 2006-ban utazott Bécsig egy műtétért. Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus jelenlegi elnöke ugyancsak kormányfőként döntött úgy 2006-ban, hogy a romániai orvosok helyett egy franciaországi kórház szakembereire bízza balesetben megsérült térdét. Nemrég Sorin Grindeanu miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott: ha súlyos egészségügyi probléma merülne fel nála, egyértelműen romániai kórházban kezeltetné magát, ezt „őszintén” mondja, hiszen bízik a hazai orvosokban.
A Cioloş-kormány novemberben módosította a kórházigazgatói versenyvizsgára vonatkozó kritériumokat, ennek elsődleges célja a technokrata kabinet tagjai szerint az egészségügyi rendszerben elburjánzott nepotizmus leépítése volt. A szenátus viszont most megszavazta a 2016/79-es számú sürgősségi rendelet visszavonását, az ügyben ugyanakkor a képviselőház a döntéshozó kamara. A dokumentum legfontosabb előírása, hogy nem lehet kórházmenedzser az, aki vezetői tisztséget tölt be egy pártban, illetve akinek magánvállalkozás van a tulajdonában. Az igazgatóknak ugyanakkor nem szabadna az általuk vezetett intézményben, vezetői tisztségben alkalmazniuk házastársukat, illetve negyedik rangig a rokonaikat. A rendelet szerint a versenyvizsgára azok is jelentkezhettek volna, akik nem orvos végzettségűek, viszont van tapasztalatuk az intézményvezetés terén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.
Közleményben jelentette be csütörtök délután az aradi önkormányzat, hogy a megyeszékhelyen megerősítették az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állategészségügyi igazgatóság intézkedéseket foganatosított a sertéspestis terjedésének megfékezése érdekében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!