Voiculescu: a kórházak „nagykutyák” kezében vannak

A Cioloş-kabinet tárcavezetője úgy véli: ezzel a hatalom gyakorlatilag visszakerül azoknak a „megingathatatlan” pozícióban lévő „uraknak” a kezébe, akik az elmúlt évtizedek során tönkretették az egészségügyi rendszert. „Ezzel a politikusok és az egészségügy nagykutyái felhatalmazást kaptak arra, hogy visszavágjanak a nekik nem tetsző intézkedésekért” – fogalmazott Voiculescu.

A volt miniszter szerint a legnagyobb rablások a kórházakban mentek végbe, „a politikailag kinevezett korrupt menedzserek és barátaik közpénzeket, az emberek pénzét lopták el”. Voiculescu rámutatott: a kórház tulajdonképpen tölcsér, amelybe az egészségbiztosítási pénztártól kezdve, a szaktárcán keresztül, a megyei és helyi önkormányzatokig közintézményeken keresztül öntötték a pénzt saját maguknak, illetve az érdekeltségeikbe tartozó vállalkozásoknak. „Ezért számít a kórházakban hiánycikknek a gyógyszer, ezért takarítanak hatástalan fertőtlenítőszerrel, ezért omlásveszélyesek az épületek” – hívta fel a figyelmet a volt technokrata tárcavezető.

Voiculescu arra is emlékeztetett: nem véletlen, hogy a politikusok egy része külföldön kezelteti magát, amikor komolyabb orvosi beavatkozásra szorulnak. Victor Ponta például 2015 júniusában még miniszterelnökként Törökországban operáltatta meg a térdét, Traian Băsescu volt államfő pedig még 2006-ban utazott Bécsig egy műtétért. Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus jelenlegi elnöke ugyancsak kormányfőként döntött úgy 2006-ban, hogy a romániai orvosok helyett egy franciaországi kórház szakembereire bízza balesetben megsérült térdét. Nemrég Sorin Grindeanu miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott: ha súlyos egészségügyi probléma merülne fel nála, egyértelműen romániai kórházban kezeltetné magát, ezt „őszintén” mondja, hiszen bízik a hazai orvosokban.

A Cioloş-kormány novemberben módosította a kórházigazgatói versenyvizsgára vonatkozó kritériumokat, ennek elsődleges célja a technokrata kabinet tagjai szerint az egészségügyi rendszerben elburjánzott nepotizmus leépítése volt. A szenátus viszont most megszavazta a 2016/79-es számú sürgősségi rendelet visszavonását, az ügyben ugyanakkor a képviselőház a döntéshozó kamara. A dokumentum legfontosabb előírása, hogy nem lehet kórházmenedzser az, aki vezetői tisztséget tölt be egy pártban, illetve akinek magánvállalkozás van a tulajdonában. Az igazgatóknak ugyanakkor nem szabadna az általuk vezetett intézményben, vezetői tisztségben alkalmazniuk házastársukat, illetve negyedik rangig a rokonaikat. A rendelet szerint a versenyvizsgára azok is jelentkezhettek volna, akik nem orvos végzettségűek, viszont van tapasztalatuk az intézményvezetés terén.