Sem a gyógyszerellátásnak, sem a szakmának nem tesz jót a gyógyszer-kiskereskedelem tervezett liberalizálása – jelentette ki a Krónika megkeresésére Szabó Péter. A Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnökét annak kapcsán faggattuk, hogy a képviselőház plénuma a napokban dönt a liberalizáció kérdésében.

Mint ismeretes, a patikák létesítését a törvény a lakosság számarányának függvényében korlátozza: megyeszékhelyeken 3500, városokban pedig minden 4000 lakos után nyílhat egy gyógyszertár. A 2008-ban elfogadott 266-os gyógyszerészeti törvény ugyan demográfiai kritériumokhoz köti a patikák nyitását, viszont a törvény 42. cikkelyével felülírhatóvá vált a korlátozás, így a plázákban és a tömbházak földszintjén is megjelentek a gyógyszertárak.

A 42. cikkelyt Cseke Attila korábbi egészségügyi miniszter felfüggesztette, a tiltás 2014. december 31-éig van érvényben. A most végszavazásra váró törvénytervezet benyújtói azonban azt szeretnék, ha a 42. cikkelyt végleg kivennék a gyógyszerészeti törvényből.

Dömping városon, hiány vidéken

Szabó Péter viszont attól tart, hogy az intézkedés nyomán patikadömping alakul majd ki a városokban, ám a vidéki ellátás hiányosságait nem fogja megoldani. A Kovászna megyei kamaraelnök ezért abban bízik, hogy a kormány ígéretéhez híven 2016-ig elhalasztja a demográfiai feltételek eltörlését.

„Mindenki városon akar patikát létrehozni a nagyobb nyereség reményében, a nagy gyógyszertárláncok most sem mennek ki vidékre, hiszen egy patika csak három-négy kisebb falu kiszolgálásával tudja éppen csak fenntartani magát\" – részletezte a gondokat a szakember, aki úgy véli, az ellátás minősége nem fog javulni, a szabadpiac hatására nem lesznek olcsóbbak a gyógyszerek, hiszen az alapárakat és az árrést is az egészségügyi minisztérium szabályozza.

A patikák csak a vitaminok, étrend-kiegészítők, kozmetikumok árrését határozzák meg, ezek eladásából tehetnek szert nagyobb nyereségre, vagy adhatnak kedvezményeket. Szabó Péter elmondta, az Országos Gyógyszerészkamara több pontos követeléslistát adott át a minisztériumnak, többek között kérték, hogy a patikákat vegyék ki a vállalkozáskategóriából, működhessenek egészségügyi szolgáltatóként. Beadványukra még nem kaptak hivatalos választ.

Aggodalmak Maros megyében is

Iustina Vlas, a Maros megyei gyógyszerészkamara elnöke eközben elmondta, azért is siettetik a képviselőházi szavazást, hogy ne ébredhessenek az év végén arra, hogy korlátlan számú patikát lehet nyitni. A szakember ugyanis úgy látja, amennyiben nem korlátozzák a patikák létesítését, annak végzetes gazdasági következményei lehetnek.

„A nullszaldós patikák ebben az esetben újabb egységeket nyitnának, s mivel fizetésképtelenné válnának, a gyógyszerforgalmazókat is csődbe juttatnák\" – érvelt kijelentése mellett Iustina Vlas. A szakember ugyanakkor abszurdnak tartja, hogy a bukaresti illetékesek tárgyalni sem hajlandók arról, hogy falvakon is korlátozzák a patikák számát. Vlas Marosszentgyörgyöt hozza fel példának, ahol 6-7 patika nyílt, és nem tudja, hogy miképpen tud az összes fennmaradni. Maros megyében egyébként a 218 gyógyszertárból 90 Marosvásárhelyen működik, a megyeszékhelyen így mintegy 1900 lakosra jut egy patika.

Daczó Eszter gyógyszerésznek és családjának Marosugrán van magángyógyszertára. Ő úgy véli, kifejezetten rossz, hogy nem korlátozzák a vidéken létesíthető patikák számát. „A gyógyszertár-láncoknak nagyon könnyű terjeszkedni, és vidéken is könnyen háttérbe szoríthatják a magánpatikákat. Bár arra is van példa, hogy egy 15 éve működő magángyógyszertárnak egy szintén magánvállalkozás vitte el a fele klientúráját\" – fogalmazott a fiatal patikus. Hozzátette: csak Marosugrán van háziorvos, így a többi település lakói a konzultáció után rögtön a patikájukat is felkeresik.

Daczó Eszter szerint az emberek megszokták az így működő rendszert, igaz, hogy az idősebbeknek nehezebb, de őket általában a gyerekeik viszik be a községközpontba. Vidéken a pénzhiány is nagyobb, így a kínálatot másként kell összeállítaniuk a patikusoknak, amelyből például kimaradnak az étrend-kiegészítők.

Más perspektíva

„Gyógyszerészként szomorú dolognak tartom a demográfiai kvóta eltörlését a patikák esetében, üzletemberként viszont örülök a tervezett jogszabályi változtatásoknak\" – mérlegelt érdeklődésünkre Bódis Botond. A szatmárnémeti Korall klinika tulajdonosa szerint eleve „felhígult\" a szakma, azaz egyre inkább tekintik kereskedelmi tevékenységnek a gyógyszerek forgalmazását.

Mint elmondta, ha nem korlátozzák a patikanyitást, annak végső soron a páciensek látják kárát, hisz a nagy cégek még inkább uralni fogják a piacot, ezek pedig főképp nagyon drága késztermékeket forgalmaznak. Hozzátette: ha az intézkedés üzleti oldalát tekinti, számára előnyös a változtatás, a klinikáján a patika mellett laboratóriumi vizsgálatokat is végeznek, továbbá házi- és szakorvosi ellátást is kínálnak, a gyógyszertárnyitásra vonatkozó liberalizáció pedig esélyt biztosít a vállalkozás talponmaradására, sőt akár a terjeszkedésre is.

Szatmárnémetiben egyébként körülbelül kétszer annyi patika működik, mint amennyit a szabályozás megengedne: 58 gyógyszertár szerepel a statisztikai hivatal nyilvántartásában, így a minimális 3500 helyett 1765 főre jut egy patika.

A Sanitas versenypárti

Másként látja viszont a helyzetet az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke. Vasile Neagovici ugyanis úgy véli, hogy a liberalizálás jótékony hatással lehet az ellátásra, a nagyobb konkurencia a vásárlónak, a betegeknek kedvez. Mint kérdésünkre fogalmazott, a szabadpiac majd megszűri a gyógyszertárakat.

„Jelenleg a városokban szinte több a patika, mint az élelmiszerbolt, viszont a gyógyszerárak sok esetben magasabbak, mint Magyarországon. Talán a liberalizálás ezt a kérdést is megoldja\" – fejtette ki a szakszervezeti elnök, elismerve azonban, hogy az intézkedés inkább a nagy láncoknak kedvez, ők rugalmasabb árpolitikát tudnak alkalmazni.

Együtt egy etikusabb rendszerért

A még gyógyszerészek tulajdonában lévő patikák próbálják felvenni a harcot a nagy üzletláncokkal. Ennek jegyében alakult meg tavaly év elején az Ethica nevű érdekvédelmi csoport. „Az emberek kezdik elfelejteni, hogy léteznek gyógyszerészek által vezetett patikák, egyre inkább a reklám vonzza őket. Minket megtanítottak a szakmai etika szabályaira, ami azt jelenti, hogy nem reklámozzuk vagy nem visszük túlzásba a gyógyszerek hirdetését\" – fejtette ki Mariana Moldovan gyógyszertár-tulajdonos, a marosvásárhelyi Ethica csoport képviselője.

A patikusok szerint ugyanakkor a gyógyszertárláncok egyik legnagyobb marketingfogása a hűségkártyák bevezetése volt. „A betegnek sokat számít, hogy van egy 5 százalékos árkedvezményt ígérő kártyája. Természetesen volt már arra is eset, hogy kedvezménnyel többet fizetett máshol, mint a mi patikánkban. Ez azért is történhet meg, mert azonos hatóanyagból több gyártó is készíthet gyógyszerkészítményt, ám az árak eltérőek. Nálunk ugyanannak a készítménynek a széles skálája megtalálható, ezért igazodni tudunk a beteg igényeihez\" – mutatott rá a szintén gyógyszerész Sóbester Klára.

Mariana Moldovan eközben azt hangsúlyozta, hogy a hűségkártya egy fizetség. „Milyen szakmai kapcsolat az, ahol valaki fizet azért, hogy nála vásárolj?\" – tette fel a kérdést, majd azzal folytatta, hogy a szakma etikai szabályait mellőzve, a láncok annak a gyártónak a gyógyszereit reklámozzák, amely előnyös kedvezményt adott termékeire.

Sóbester Klára ugyanakkor azon csodálkozik, hogy a receptre adandó gyógyszereket hogyan lehet az egészségügyi minisztérium által megszabott árak alatt forgalmazni? Hiszen a pár évvel ezelőtt érvényes eljárást – mely szerint minden gyógyszertár, egy bizonyos értékskálán mozogva, a kereslet függvényében saját maga szabta meg az árakat – pontosan azért törölték el, és hozták létre a fix áras listát, hogy ne legyenek különbségek. „Ez nagyon nem korrekt, nem így kellene egy gyógyszertárnak magához csalogatnia a betegeket\" – vélekedett a Global Farm főgyógyszerésze.

A független gyógyszertárak alkalmazottai vég nélkül tudnák azokat a történeteket mesélni, amikor csalónak nevezik őket, mert gyakran előfordul, hogy egy ártámogatott receptért egy gyógyszertárlánci képviseletben semmit vagy jóval kevesebbet kell fizetni, mint egy független gyógyszertárban. „Minket hoznak olyan helyzetbe, mintha csalók lennénk, holott mi járunk el törvényesen\" – summázta a visszás helyzetet Sóbester Klára, aki kolléganőjével együtt azon a véleményen van, hogy a gyógyszertárláncok a kedvezményekből származó összeget fel kellene ajánlják a biztosítópénztárnak azért, hogy abból a betegek ellátását fizessék.

A gyógyszerészek továbbá azért is el vannak keseredve, mert a láncok szinte teljesen kiszorították a laboratóriumi munkát. Befolyásuknak köszönhetően olyan törvénymódosításokat értek el, amelyeknek értelmében nem minden gyógyszertárban kötelező készítményeket előállítani. A szakemberek úgy vélik, hogy a szakmának ez egy nagyon szép, ugyanakkor nagyon szigorúan ellenőrzött és nagyon aprólékos munkát igénylő része, ugyanis életmentő például az, amikor egy csecsemő számára négy és fél tablettányi gyógyszert 360 részre osztanak.

„A forgalmazók és a gyártók közelítenek felénk, nem utasítanak el. De lehetünk mi bármennyire segítőkészek, ha az emberek nem hozzánk jönnek, és ha az orvosok és a gyógyszertárláncok között is megegyezés van, akkor a napjaink meg vannak számlálva\" – mondta Mariana Moldovan. A gyógyszerészek úgy vélik, mindezért a betegek nem hibáztathatók, nekik kell a továbbiakban is szakmai fórumokon addig hangoztatniuk álláspontjukat, míg végre a döntéshozók meghallják őket.