Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter közleménye szerint a szabadságolások és a mezőgazdasági munkák miatt nyáron rendszeresen csökken a véradók száma, ilyenkor átlag 20–25 százalékkal kevesebben jelentkeznek véradásra.

Ezzel szemben azonban nő a balesetek száma, így a vér iránti igény is nagyobb. A tárcavezető kedden a vérközpontok programjának a meghosszabbítását kérte az Országos Hematológiai Intézettől, illetve azt javasolta, hogy az intézet gyakrabban használja a 2009-ben beszerzett mobil egységeket.

Rámutatott, a járműveket nem csak köztereken kellene használni, hanem cégekhez, intézményekhez is el kellene menni, és nyugat-európai mintára véradásra bírni az alkalmazottakat. „Mindenik autóbusz bizonyos számú megyét szolgál ki, és szigorúan ellenőrizzük ezek tevékenységét, hogy növekedhessen a véradók száma, és csökkenjen a vérhiány” – jelentette ki a tárcavezető.

Mélyponton a véradási kedv

Hargita megyében mélyponton van a véradási kedv, az év eleje óta eltelt időszakban a szükséges mennyiségnél kétszáz adaggal kevesebb vér gyűlt össze a központokban. Kopacz Ildikó, a Hargita Megyei Vérközpont vezetője elmondta, minden vércsoportból hiány van, de állandóan változik, hogy éppen melyikből, ez ugyanis a véradók, illetve a vért kapó betegek vércsoportjától függ. A nyári időszakban mindig megcsappan a vérmennyiség, vélhetően ilyenkor az orvosok sem küldik véradásra a betegek hozzátartozóit, mondta a jelenség okairól Kopacz Ildikó.

Hargita megyében a csíki térségben a legnagyobb a véradási kedv, itt gyűl össze a legnagyobb mennyiség, igaz, itt minden hétköznap fogadják az önkéntes véradókat. Székelyudvarhelyen viszont a vért kapó betegek egy részének ereiben csíki vér csörgedezik, megyeszinten itt a legvisszafogottabb az önkéntes véradási kedv.

Bár a városi kórházban található vérközpontban hetente kétszer is lehet vért adni, mindössze heti tíz-húsz adagnyi vért gyűjtenek be, és ebből még le kell vonni azt a mennyiséget, amely a laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján használhatatlannak bizonyul. Miközben Csíkszeredában havonta kétszáz adagnyi vért adnak az önkéntesek, addig Udvarhelyen negyven-nyolcvan adag között mozog a havi átlagmennyiség, fejtette ki Kopacz Ildikó.

A Hargita megyei véradók többsége fiatal, negyvenévesnél nem idősebb, ennek a korosztálynak vannak ugyanis idős szülei, hozzátartozói, akik véradásra szorulhatnak. Az önkéntes véradás a gyakoribb, és azok az esetek a ritkábbak, amikor betegek hozzátartozói adnak vért, tudtuk meg a vérközpont vezetőjétől.

Elegendő a készlet a sürgősségen

Az országos figyelmeztetés ellenére az erdélyi sürgősségi kórházakban nem küzdenek vérhiánnyal, a Maros megyei sürgősségi kórház illetékesei például eddig nem érzékelték, hogy a véradási kedv lankadása miatt csökkent volna a készlet.

„Mi a regionális vérközponttól függünk, eddig folyamatosan érkezett az általunk igényelt vérmennyiség” – nyilatkozta lapunknak Mariana Negoiţă, a kórház szóvivője. Mint mondta, a nullás és az A vércsoportból nagyobb mennyiség is elkelne, de eddig egyetlen sürgősségi esetet sem kellett halogatni vérhiány miatt. „Egyelőre boldogulunk azzal, amink van, eddig egyetlen részlegünkről sem jeleztek fennakadásokat” – tette hozzá Negoiţă.

Bihar megyében sincs vérkrízis, a nagyváradi megyei sürgősségi kórházban zavartalan a betegellátás. Gheorhge Carp menedzser-igazgató szerint a meglévő vérkészlettel a szokott ütemben dolgozhatnak.

„Egyetlen műtétet sem kell elhalasztani, és a vérátömlesztés sem okoz problémát” – fejtette ki lapunknak. Mint mondta, az elmúlt években nem volt szükség arra, hogy az ország más központjaitól kérjenek, vagy oda szállítsanak vért, a mostani krízisben azonban nem tartja kizártnak, hogy erre sor kerülhet. „Bármi megtörténhet, ez olyan, mintha a jövő heti nyertes lottószámokat kellene előre megmondanom” – fogalmazott Carp.

Ingyenes vírusszűrés

Az önkéntes véradás feltételei szerint azok a 18–55 év közötti személyek adhatnak vért, akik egészségesek és megfelelő testsúllyal rendelkeznek. Leggyakrabban négyhavonta jelentkezhetnek véradásra, ilyenkor egységesen négy deciliternyi vért ajánlhatnak fel.

A véradás pozitív élettani hatásai mellett – mint a vérképződés serkentése – a véradók ingyenes vérvizsgálaton is átesnek, a tőlük levett vért laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá, hogy kiszűrjenek több veszélyes vírusfertőzést. Ilyenkor vizsgálják a hepatitisz B és C, a HIV, a szifilisz és egy retrovírus, az úgynevezett HTLV-vírussal való esetleges fertőzöttséget, tájékoztatott Kopacz Ildikó.

Mint elmondta, kéthavonta fordul elő, hogy az önkéntes véradás során derül fény a fertőzöttségre, rendszerint hepatitisz vírus általira, ilyenkor értesítik a véradót, és visszahívják újabb vérvételre. Néha azonban nehéz elérni az önkéntes véradót – például, ha hibásan adta meg a telefonszámát –, a laborvizsgálat eredményeit ugyanis még a legközelebbi hozzátartozókkal, például a házastársával sem közölhetik.

Nincs pénz az AIDS-betegek kezelésére?

Nincs pénz a HIV-fertőzöttek és AIDS-betegek kezelésére, hívta fel a figyelmet a betegek jogaiért harcoló egyesületeket tömörítő szövetség (UNOPA). A szervezet közleménye szerint a bukaresti Matei Balş Intézetnél és az ország több megyéjében forráshiányra hivatkozva már nem biztosítják a betegek számára az életmentő kezelést. A fővárosi intézetben már júliusban is hiányoztak a gyógyszerek, ebben a hónapban pedig Kolozs, Galac, Szeben és Olt megyében is meg kellett szakítani a páciensek kezelését, hívta fel a figyelmet az UNOPA.

Iulian Petre, a szervezet ügyvezető elnöke szerint a kimaradás oka, hogy a kormány által kiutalt pénz már júliusban elfogyott. A szervezet arra kérte a kormányt, hogy az egészségügyi minisztérium hatásköréből utalja át az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz a kormányprogramot, ahova 2013-ig is tartozott.

Adrian Streinu-Cercel, a bukaresti intézet menedzsere ezzel szemben azt állítja, hogy a betegek hónap közepéig megkapták a kezelést, melyet a napokban folytatnak. Az egészségügyi tárca illetékesei szerint a legutóbbi költségvetés-kiegészítés során közel 86,2 millió lejt utaltak ki a HIV-fertőzés megelőzését és kezelését célzó programra, melyből 19 milliót már el is juttattak a kórházakhoz. Az összeg többi részét még a hét folyamán kiutalják, miután megkapták ehhez a pénzügyminisztérium jóváhagyását, tették hozzá az egészségügyi tárca illetékesei.