A jelenleg zajló, júniusi–júliusi érettségi írásbeli dolgozatait már más megyékben javítják, mint ahol azokat írták – jelentette be kedden Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter.

A tárcavezető ezzel megerősítette azt, amit korábban Vasile Şalaru államtitkár mondott, miszerint az írásbeli dolgozatokat a megyei vizsgaközpontban gyűjtik majd össze, és a csendőrség közreműködésével egy másik megyébe küldik javításra. Az eljárást a pedagógusi versenyvizsgákon már alkalmazzák, és most az érettségire is kiterjesztenék. A minisztériumi illetékesek szerint a javítási helyet sorshúzással döntik el, így nem lehet majd előre tudni, hogy melyik megyéből hova kerülnek a dolgozatok.

A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) közleményben üdvözölte a minisztériumi döntést, úgy vélve, hogy a dolgozatok javítására vonatkozó módosítás még átláthatóbbá teszi a középiskolások záróvizsgáját. „Így sem a végleges eredményekre, sem a javító tanárokra nem vetül a gyanú árnyéka\" – mutatott rá Simion Hăncescu, az FSLI elnöke. Hozzátette, a megfelelő felügyelet és az új javítási módszer révén már nem lesz lehetséges az, hogy egyes diákok előnyt élvezzenek más társaik rovására.

A minisztériumi döntést azonban nem mindenki értékeli. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő keddi sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy abban semmi logika nincs.

Kifejtette, nem hitte, hogy a múlt héten Vasile Şalaru oktatási államtitkár által felvetett módosítást valóban életbe lépteti a minisztérium, hiszen az új javítási módszernek két hatalmas akadálya van. Az egyik a magyarok által lakott megyékre vonatkozik.

„Amennyiben sorshúzással döntik el, hova szállítják a dolgozatokat, hogyan tudják majd kijavítani például a Kovászna megyei munkákat, ahol a diákok kétharmada magyar nyelven érettségizik?\" – tette fel a kérdést a szakember. A főtanfelügyelő hozzátette, kérdéses, ki fogja kijavítani a háromszéki dolgozatokat, ha Tulcea megyébe viszik azokat, hiszen ott nincsenek magyarul értő tanárok.

A másik nagy akadály általában érinti a megyéket, hiszen ezek mérete nem azonos. Kovászna az ország legkisebb megyéje, idén összesen 1520 végzős diák iratkozott be az érettségi vizsgára, és a központokba hozzávetőleg annyi tanárt sikerül toborozni, ahány ezeket ki tudja javítani. Az ország többi megyéje nagyobb, több ezer diák érettségizik, így ha három–négyezer dolgozatot szállítanak Kovászna megyébe, nem találnak majd annyi tanárt, hogy ezeket kijavítsa, hiszen a metodológia szerint egy pedagógus legtöbb száz dolgozatot értékelhet, mutatott rá Kiss Imre.

Szerinte az is visszás helyzetet teremt, hogy egy nagy megyében, amely fel van készülve nagy mennyiségű dolgozat javítására, mindössze 1500-at kell ellenőrizni, hiszen a tanárok elesnek a pluszbevételtől.

Kiss Imre azt is nehezményezi, hogy a módosítást a vizsga előtt néhány nappal, alapos dokumentálódás nélkül vetette be a minisztérium. Meglátása szerint az okoz gondot, hogy nincs meg a bizalom, a szaktárca ugyanis abból indul ki, hogy minden iskolában korruptak a tanárok. „Meg kell bízni a tanárokban, meg kell tanítani az embereket, hogy korrekt módon dolgozzanak. Én bízom a háromszéki tanárokban, itt idén sem lesznek visszaélések, ahogy az elmúlt években sem voltak\" – jelentette ki a főtanfelügyelő.

Az idei érettségi június 8-án vette kezdetét a szóbeli és kompetenciavizsgákkal, melyek június 26-án érnek véget. Az írásbeli vizsgák hétfőn, június 29-én kezdődnek a román nyelv és irodalom megmérettetéssel, 30-án anyanyelvből, a következő napokban pedig a szaknak megfelelő kötelező és választható tárgyból mérettetnek meg a végzősök.

Az eredményeket július 6-án délig kell kifüggeszteni, az óvásokat 9-éig kell elbírálni. A végleges érettségi jegyekről 10-én értesítik a diákokat. A minisztérium adatai szerint az idei megmérettetésre közel 170 ezer diák iratkozott be, több mint 7000-en tavaly végeztek.

Mint ismeretes, az oktatási minisztérium az elmúlt években fokozatosan szigorította az érettségi vizsga körülményeit, többek között kamerákat szereltek fel az osztálytermekben, hogy elejét vegyék a puskázásnak, illetve annak, hogy a felügyelő tanárok segítsenek a vizsgázóknak.

Ennek ellenére történtek csalások, tavaly szeptemberben például Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettest érte tetten az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), hogy csúszópénzt fogadott el érettségizők szüleitől a diákok jegyeinek javítása fejében. A kiterjedt hálózatot működtető RMDSZ-es szakpolitikus közel tízezer euró kenőpénzt kapott érettségizőktől, a bíróság két és fél év börtönbüntetésre ítélte.