
Nem vált a világörökség részévé a csíksomlyói búcsú, mivel az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) közgyűlése – amely csütörtökön Etiópiában üléseszett – nem vette fel szellemi kulturális örökségi listájára a minden év pünkösdjén több százezer hívőt, érdeklődőt megmozgató székelyföldi zarándoklatot.
2016. december 01., 18:132016. december 01., 18:13
„Az UNESCO mai döntése számunkra egyszerre lesújtó és felháborító\" – nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki az RMDSZ közleményében emlékeztetett, a zarándoklat egyike azon vallási, kulturális ünnepeinknek, amelyek meghatározóak a Kárpát-medencei magyarság életében, és négy évvel ezelőtt – akkori kulturális és örökségvédelmi miniszterként – ezért terjesztette fel a búcsút az UNESCO szellemi világörökségi listájára.
„Az UNESCO világörökségéhez tartozva a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet is kaphatott volna, ugyanakkor méltó elismerést jelentett volna a székelység több mint 500 éves hagyományának. Ez sajnos ma nem történt meg, hiszen a romániai magyar közösség részéről, a kezdeményezők részéről senki nem lehetett jelen a jelölés fenntartásakor. A román kulturális minisztérium képviselői pedig nemcsak, hogy nem tartották fenn a kezdeményezést, hanem még meg is köszönték az elutasítást, semmibe véve közel száz szakember munkáját, és az erdélyi magyarság óhaját, hogy a csíksomlyói búcsú a világörökség részévé váljon – jelentette ki Kelemen Hunor. – Érthetetlen számunkra a román fél diszkrimináló álláspontja. Ebben az esetben is bebizonyosodott, hogy saját ügyeinkben csak saját magunkra számíthatunk.\"
A szövetség elnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett, segített a dokumentáció összeállításában, és külön megköszönte Magyarország segítségét. „Nem adjuk fel. Nem adhatjuk fel. Tovább kell küzdenünk. Csak az összefogás, a következetes és kitartó munka fog eredményre vezetni. Ha nem vagyunk ott, ahol a minket érintő döntések születnek, akkor nem járunk sikerrel. Ezért kell felmutatnunk közösségünk erejét december 11-én\" – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke a parlamenti választásokra utalva.
A 2012-ben beterjesztett javaslat alapját egyébként a Tánczos Vilmos néprajzkutató által összeállított dokumentáció képezte, a procedúrát 2014-ben újraindították. A szövetség közleményében azt is kiemelik, hogy az UNESCO szellemi örökség szakértői bizottsága idén júniusban ült össze és elemezte a dossziét, és akkor kiderült, hogy a benyújtott dokumentáció teljes volt. Ezek után az RMDSZ arról értesült, a román külügyminisztérium és a kulturális tárca „azon dolgozik, hogy a szakemberek által összeállított, minden érdekelt fél beleegyezését és támogatását élvező indítványt, dossziét visszavonja\". Ezt több nyilvános tiltakozás és zártkörű tárgyalás után végül sikerült megakadályozni – állítja közleményében az RMDSZ.
A Krónika megkereste a román kulturális minisztériumot, amely október közepén lapunkkal közölte: nem kívánja megakadályozni, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. Arra a kérdésünkre, hogy a szaktárca támogatja-e a csíksomlyói búcsú UNESCO-felvételét, az Andrei Diaconescu főtitkár által aláírt levél nem adott egyértelmű választ: nem cáfolta, hogy a felterjesztés visszavonására készültek, viszont arra sem utalt, hogy akadályozni kívánnák a kezdeményezést. Diaconescu arról tájékoztatott, hogy a dosszié akkor az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzése kormányközi bizottságának kiértékelése alatt állt, a felterjesztésről pedig ez a nemzetközi testület dönt. „Románia nem tagja a fent említett kormányközi bizottságnak, ezért a kulturális minisztérium nem vehet részt a döntéshozatalban, valamint az UNESCO illetékes testületei keretében rendezendő szavazásban\" – szerepelt a minisztériumi illetékes válaszában.
Ezt megelőzően Korodi Attila RMDSZ-es képviselő írásos interpellációjára válaszolva szeptember végén a román külügyminisztérium közölte: a tárca támogatja, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. Sőt Lazăr Comănescu miniszter határozottan cáfolta, hogy Románia vissza akarná vonni a felterjesztést; a tárcavezető szerint a híresztelésekkel ellentétben a minisztérium az UNESCO által kért valamennyi kiegészítést időben elkészítette, és teljes mellszélességgel kiállt a búcsú védettsége mellett.
A magyar kultúra egysége nem földrajzi, hanem lelki valóság, túlmutat a térképen jelölt országhatárokon – hangoztatta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár pénteken Nagyszebenben.
A kolozsvári városi tanács pénteki ülésén megszavazta a városközpontban álló Telefonpalota megvásárlását 3,23 millió euróért. Az önkormányzat az egykori telefonközpontként működő épületben múzeumot hozna létre.
Visky András új regénye, az Illegalisták nemcsak korábbi műve, a Kitelepítés világát bontja tovább, hanem új megvilágításba helyezi a 20. század első felében működő erdélyi betanista közösség történetét és a hatalom működésének mechanizmusait is.
Őrizetbe vettek a székelyhídi rendőrök egy 32 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy részegen bántalmazta az édesanyját.
Újabb afrikai sertéspestisgócot találtak Arad megyében, a magyar határ mentén egy háztáji gazdaságban. Az elmúlt 30 napban ez a harmadik igazolt sertéspestis-fertőzés a megyében, és emiatt egy közelben működő hizlalda is karantén alá került.
A kormány csütörtöki ülésén határozattal jóváhagyta több település turisztikai erőforrásokkal rendelkező területté minősítését.
Folyósította a Hargita megyei szociális és kifizetési ügynökség az egyszeri segélyt a parajdi sóbánya egykori turisztikai részlegének dolgozó, mára állás nélkül maradt alkalmazottak számára.
Négy házkutatási parancsot hajtottak végre csütörtökön egy kereskedelmi társaság székhelyén és telephelyén, valamint képviselőjének lakóhelyén, a Bihar megyei Szalárdon.
Egy nepáli vendégmunkást két személy támadott meg és rabolt ki Szeben megyében – elvették a telefonját, és késsel fenyegetve arra kényszerítették, hogy elárulja banki alkalmazásának jelszavát.
A Nagybozinta melletti zagytározó okozta lég- és környezetszennyezés továbbra is problémát jelent a közösség és a mezőgazdaság számára – nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek a Máramaros megyei Miszmogyorós polgármestere.
szóljon hozzá!