Az ünnepélyes átadást követő sajtótájékoztatón az egyházi elöljáró arról beszélt, hogy az erdélyi református egyházkerületben több mint 650 templom található, többségük pedig A vagy B kategóriás műemlék. „Ezeknek a felújítása meghaladja az egyház erejét. Már a templomok építésekor is mecénások támogatták a munkálatokat, ezért nem várható el, hogy az egyház kizárólag a hívek önkéntes adományaiból újítsa fel a műemlék templomokat. Ezért is fontos, hogy az Európai Unió, a román kormány és a magyar kormány is jelentősen hozzájárult a költségekhez” – magyarázta Kató Béla.

A püspök arra is rámutatott: ahhoz képest, hogy mennyi időt szokott tartani egy műemlék restaurálása, a Farkas utcai templom nagyon gyorsan, nem egészen két év alatt újult meg. Az egyházi elöljáró hangsúlyozta: a templom nem csak a reformátusoké, hanem a teljes kolozsvári közösségé, felekezettől és nemzeti hovatartozástól függetlenül, mert az egyház értékek megőrzője, bárki látogatja a templomot, az ő számára is ugyanazt az értéket képviseli az épület.

Hasonlóan vélekedtek a város vezetői is: Horváth Anna alpolgármester az istentiszteletet követő beszédében úgy fogalmazott: a közösség győzelmet ünnepelhet, a Farkas utca templom felújítása pedig nemcsak a célszerűség szempontjából örvendetes, hanem szimbolikus jelentőséggel is bír. Emil Boc polgármester ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy az ünnepség egyedülálló pillanat mind a kolozsvári reformátusoknak, mind az egész városnak, hiszen a műemlék templom egyedülálló az országban.

„Kolozsváron mindenkinek otthon kell éreznie magát, különbözőek vagyunk, de egy közösséget alkotunk” – fogalmazott az elöljáró. Hozzátette: a polgármesteri hivatal büszke a templomépületre, továbbá arra is, hogy Kolozsváron öt különböző felekezet püspöksége található meg, ami példa nélküli a térségben.

Balog Zoltán, Magyarország emberi erőforrások minisztere ünnepi köszöntő beszédében arra tért ki, hogy a 21. századi újításoknak köszönhetően a templom ma jobb állapotban van, mint negyven, száz vagy kétszáz évvel ezelőtt. A miniszter a tradíció és az innováció ötvözését tartotta az egyház, a magyarság és a románság legfontosabb feladatának is, „hogy a tradíció ne csak múlt legyen, az innováció ne csak jövő legyen”.

Maksay Ádám, a felújítási munkálatok főtervezője a templomban, majd később a sajtótájékoztatón is felidézte a restaurálás viszontagságos történetét. Emlékeztetett: az Erdélyi Református Egyházkerület még 2005-ben nyert támogatást az épület állapotának felmérésére. Három évvel később, 2008-ban pályázták meg az épület felújítását, amelyet már 2012-ben elnyertek, de a bürokráciának betudható időhúzás miatt csak tavaly kezdték el a munkálatokat, amelyek kivitelezésére az eredetileg tervezett 36 hónap helyett 18 hónap állt rendelkezésre.

A restaurálás keretében megjavították a tetőszerkezetet, megtámasztották a kidőlni készülő oromfalat, emellett bevezették az áramot, kicserélték a templom fűtőberendezését, az épület pedig díszkivilágítást is kapott, a külső falakat pedig olyan anyaggal vonták be, amely lehetetlenné teszi, hogy grafittivel összemázolják.

A 18,9 millió lej (1,3 milliárd forint) értékű munkálatok költségeit az Európai Unió és a román állam fedezte, az egyháznak csak mintegy 305 ezer lejes önrésszel kellett hozzájárulnia a költségekhez.
A 60 méter hosszú, 19 méter magas belső boltozatú templom megépítését Mátyás király rendelte el 1486-ban. A ferences rend által 1489 és 1516 között felépített templomot a Boldogságos Szűz Máriának szentelték. Az épület megszenvedte a protestánsok és a katolikusok közötti villongásokat, Bethlen Gábor romos állapotban juttatta 1622-ben a református egyháznak. A templom melletti rendházból csak a kolostor kerengőjének északi része maradt meg.

Az ismét teljes pompájában tündöklő Farkas utcai református templom a héten zajló Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt reggel tíztől este 7 óráig látogatható, a rendezvénysorozat keretében pedig több orgonaversenyt is fognak itt szervezni.