Anca-Pavel Nedea, az ANT elnöke a Székelyföld Desztináció Menedzsment Klaszter megkeresésére levélben azt válaszolta: nem véleményezheti és nem is írhatja felül azt a bírósági döntést, amely miatt a székelyföldi turisztikai egyesületet nem sikerült bejegyeztetni, mert a megnevezést elutasították. A levélben az elnök arra is kitér, hogy nem foglalhat állást, amíg nem vizsgálja meg a szervezet működési szabályzatát. Leszögezi, kimondottan csak a turizmussal kapcsolatban mondhatnak véleményt, tehát arról, hogy egy szervezet idegenforgalmi stratégiája összhangban van-e a vonatkozó törvényekkel.

Anca-Pavel Nedea ugyanakkor igyekszik szakmai érvekkel is alátámasztani, miért tartja elfogadhatatlannak a Székelyföld turisztikai desztinációt. Megjegyzi: Bodzaforduló és Szitabodza Kovászna megyéhez tartozik, míg Bodzavám Brassó megye része, holott néprajzilag a három település egységes, nem lehet különválasztani csak azért, mert Kovászna megye Székelyföld része.

Továbbiakban azt részletezi, hogy nem tartja helyénvalónak a hasonlatot a Mócok földjével, az Avassággal vagy éppen Máramarossal, mert szerinte Székelyföld az egykori székely székeket jelöli, míg a többi tájegység a szakmai tanulmányok szerint az egységes építkezés vagy éppen a kultúra révén különül el.  

A Székelyföld Desztináció Menedzsment Klaszter vezetője, Albert Zoltán egy hónappal ezelőtt még arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ANT augusztus elején Nagyszebenben szervezett találkozót a desztináció-menedzsment és a fogadóterületekre összpontosító gondolkodás témában, ahol elismerte: Románia soknemzetiségű volta előny az ország idegenforgalmának. A székelyföldi turisztikai klaszter vezetői szerint ez arra utal, hogy megváltozott az idegenforgalmi hatóság nézőpontja, és ki kell használniuk a segítőkész hozzáállást, hogy a térség számára kedvező módon alakíthassák a szabályozást. Ezt követően küldtek levelet az ANT-nek.

Albert Zoltán kedden lapunknak elmondta, nem tartja hiábavalónak a próbálkozást, úgy véli, továbbra is minden fórumon el kell mondani, hogy idegenforgalmi és gazdasági szempontból Székelyföld egységes úticélként való meghatározására szükség van, mert „lassú víz, partot mos, és előbb- utóbb elfogadják”. 

Amint arról beszámoltunk, a Hargita megyei törvényszék azzal az indokkal utasította el a régió idegenforgalmi népszerűsítése érdekében létrehozott szövetség bejegyzését, hogy Székelyföld hivatalosan nem létezik, ennek megfelelően turisztikai úti célként sem lehet népszerűsíteni. A Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség létrehozását 14 Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület kezdeményezte. Ezt követően májusban megalakult a Székelyföld Turisztikai Klaszter, amely szintén a régió idegenforgalmának az összehangolásán dolgozik.