Mindenki sürget mindenkit

Mircea Dumitru oktatási miniszter egyébként augusztus 18-án nyílt levelet írt a polgármestereknek, amelyben arra kérte az elöljárókat, hogy hatékonyabban támogassák a tanintézeteket. „Elfogadhatatlan, hogy a gyerekeink 2016-ban is olyan iskolákban tanulnak, amelyek a minimális higiéniai feltételeket sem tudják biztosítani. Mégis hogyan lehet az ilyen tanintézetekben hitelesen beszélni az egészséges életmódról?” – tette fel a kérdést a tárcavezető.

A Koalíció az oktatásért elnevezésű, tanügyi szakszervezeteket tömörítő egyesület elnöke, Daniela Vişoianu azonban az Adevărul napilapnak azt mondta, szerinte az oktatási tárca nyílt levele egyrészt későn érkezett, másrészt nem igazán elegendő ahhoz, hogy „felébressze” az illetékes hatóságokat. „Végre valaki arról is beszél, hogy az önkormányzatoknak hatékonyabban be kellene avatkozniuk az iskolák fejlesztésébe, arról viszont továbbra sem készült konkrét módszertan, hogy mi a szerepük ebben az esetben a helyi önkormányzatoknak vagy az iskolai vezetőtanácsoknak, és hogyan kellene elkészítsék a tanintézetek valós állapotáról szóló jelentéseket” – mutatott rá Daniela Vişoianu.

Az oktatásügyi szakember szerint politikai akarat és következetesen végigvitt infrastrukturális fejlesztési terv hiányában a polgármesterek továbbra is csak az épületek újrafestésével fognak foglalkozni. A helyzet súlyosságáról beszélt egy hónappal ezelőtt Klaus Johannis államfő is egy bukaresti közbiztonságügyi tanácskozáson. Rámutatott: nem lehet minőségi, a jövőt megalapozó oktatásról beszélni, amíg a tanulók nincsenek biztonságban az iskolákban, és úgy véli, az oktatási rendszer átfogó reformjára, a hatóságok hatékonyabb együttműködésére lenne szükség.

Ígéretekre alapoznak

Bihar megyében két héttel az iskolakezdés előtt még javában tart az ellenőrzés azokban az oktatási intézményekben, ahol az elmúlt iskolai évben is problémák adódtak. A tanfelügyelőség felmérése szerint a megyében működő 915 tanintézetből 140 nem kapott közegészségügyi engedélyt a 2015/2016-os tanévben, ezeket az iskolákat most alaposan átvizsgálják a közegészségügyi hivatal munkatársai. Daniela Rahotă, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője elmondta, a legtöbb esetben az ivóvíz hiánya és a korszerűtlen illemhelyek miatt adódnak gondok, de olyan vidéki tanintézetben is jártak, ahol megfelelő helyiség hiányában a tej-kifli akciót sem lehet lebonyolítani. Claudiu Pop, Bihar megye prefektusa azt mondta, az említett iskolákban elkezdhetik a tanévet, mivel megígérték, hogy orvosolják a problémákat. A kormánymegbízott reméli, hogy egyetlen ilyen tanintézet vezetőit sem kell majd a későbbiekben megbírságolni, vagy – legrosszabb esetben – lakatot tenni az iskolákra.

Kolozs megyében két kolozsvári gimnáziumban és két óvodában csak a tanév megkezdése után fejezik be a felújítási munkálatokat, de nincs köztük magyar tannyelvű oktatási intézmény – derült ki a megyei tanfelügyelőség által rendelkezésünkre bocsátott adatokból. Andrea Coroian Goldiş, a tanfelügyelőség szóvivője érdeklődésünkre elmondta, a Kolozs megyében működő 213 oktatási intézményhez tartozó 671 épület közül jelenleg 565, azaz 84 százalék rendelkezik egészségügyi engedéllyel, míg 106 épület egyelőre nem kapta meg a jóváhagyást. Váro­son a 388 iskolaépület közül csak hatnak nincs egészségügyi engedélye, míg a 283 falusi iskola közül csak 183-nak van engedélye, száznak pedig nincs. A főtanfelügyelőség szerint ennek a leggyakoribb oka az, hogy az adott településen egész egyszerűen nincs ivóvíz, illetve gondok vannak a közművesítéssel is.

Javuló székelyföldi állapotok

Jobb a helyzet Kovászna megyében, ahol a tanintézetek mintegy 98 százaléka engedély birtokában kezdheti el az új tanévet. Kiss Imre főtanfelügyelő lapunknak elmondta, évek óta ugyanaz a hat iskola/óvoda nem tudja megszerezni a közegészségügyi jóváhagyást, idén még újabb kettő elveszítette az engedélyt, mert a falusi kutakban a víz minősége romlott, a beszivárgások miatt már ihatatlannak minősítették. Tulajdonképpen minden esetben ugyanazok a gondok: vagy nem tudják megoldani az ivóvízellátást, vagy nem megfelelő az ivóvíz minősége. A beruházásokat általában az hátráltatja, hogy az iskolák, óvodák az egyházaknak visszaszolgáltatott épületekben működnek, a fenntartó önkormányzat pedig nem tud közpénzt költeni a fejlesztésre.

Kovászna megyében hat településen nyolc tanintézet fogja működési engedély nélkül megkezdeni az új tanévet: a maksai, a miklósvári, a felsőrákosi és a bölöni óvoda, valamint a miklósvári és a felsőrákosi általános iskola. Idén veszítette el engedélyét az esztelneki és a Kézdivásárhelyhez tartozó Kézdisárfalván működő iskola. Ez utóbbiban gyorsan orvosolják az ivóvíz minőségére vonatkozó kifogásokat, mert rácsatlakoztatják az iskolát a városi vízhálózatra. Kiss Imre különben elmondta, az utóbbi években sokat javult a tanintézetek és az önkormányzatok kapcsolata, minden háromszéki településen kaptak az iskolák pénzt a javításokra, sőt fejlesztésekre is.

Hargita megyében, annak ellenére, hogy évről évre csökken azon tanintézetek száma, amelyek nem rendelkeznek egészségügyi engedéllyel, még mindig 67 olyan iskolaépület van, ahol nincs például vezetékes víz vagy vízöblítéses illemhely. Tar Gyöngyi, a Hargita megyei egészségügyi igazgatóság vezetője érdeklődésünkre elmondta, az intézmény munkatársai minden évben ellenőrzik az engedély nélküli épületek helyzetét, illetve felmérik, milyen állapotok uralkodnak a megye 550 oktatási intézményében.

Bizakodásra ad okot, hogy az idén engedély nélkül működő iskola- vagy óvodaépületek közül már több esetében is jelezték a helyi önkormányzatok, vannak tervek a fejlesztésekre, javításokra. Illetve azt is, hogy az egészségügyi működési engedélyek helyzete évről évre javul: az egészségügyi igazgatóság tavalyelőtt lapunk rendelkezésére bocsátott adatai szerint 2014-ben még 106 olyan oktatási rendeltetésű épület volt a megyében, amelyeknek nem volt engedélye, idén ez a szám 67-re csökkent. Tar Gyöngyi szerint ezzel a mutatóval Hargita megye az országos átlag fölött áll.

Uniós elvárások, kelet-európai megoldások

Maros megyében összesen 645 épületben működik oktatási intézmény, ezek közül jelenleg négy nem kapott még egészségügyi működési engedélyt: egy segesvári, a ravai és a lukailencfalvi iskola, illetve egy marosvásárhelyi óvoda – tudtuk meg Illés Ildikótól, a Maros megyei helyettes főtanfelügyelőtől. A marosvásárhelyi Egyesülés lakótelepen a Decebal utcai óvoda például azért nem kapott eddig engedélyt, mert egy tömbház földszinti lakásában működik, és nincs udvara. „Az engedélyek európai uniós normákat követnek, ennek ellenére a megoldások kelet-európaiak” – állapította meg Illés Ildikó. A rövid programmal működő óvodában mintegy ötven gyerek töltötte el eddig a délelőttöket, egy román és egy magyar csoport, az óvónők pedig úgy oldották meg a gyerekek levegőztetését, hogy sétálni vitték őket – mondta el a főtanfelügyelő-helyettes.

Az óvoda engedély nélkül szeptemberben újra megnyílik, és decemberig átköltözik majd a közelben lévő volt 8-as, jelenlegi Alexandru Ioan Cuza Általános Iskola épületébe, ahova körzetileg is tartozik. A megyei közegészségügyi igazgatóság közleménye szerint Maros megyében is a hiányosságok jó része általában a vidéki, kis létszámú gyermekcsoportokat befogadó iskolákban, óvodákban van: ivóvíz hiánya, alkalmatlan mellékhelyiségek, valamint az elmaradt épületfelújítás.