A majdani párt céljairól, elveiről annak három alapító tagja – Kovács István Dávid, Majla Csaba és Ujvári András számolt be csütörtökön Marosvásárhelyen. lÚj időket élünk, új rendet kell építsünk azokkal, akiknek elege van az elmúlt huszonöt év sikertelenségéből. Az erdélyi autonómiát csak az Erdélyben élő többi nemzetiségekkel együtt lehet megvalósítani. A gazdasági autonómiára fektetjük a hangsúlyt” – fogalmazott a párt céljairól szólva Kovács István Dávid. A Demokratikus Marosvásárhelyért Civil Egyesület vezetője elmondta, hogy az általa vezetett civil szervezet a pártalapítástól függetlenül folytatja az elkezdett munkát. Rámutatott, programorientált, jobbközép pártnak tekintik magukat, és a más politikai szervezettekkel való együttműködésük során a saját értékrendjük az irányadó. Mint ilyen, a parlamenti és önkormányzati politikát fontosabbnak tekintik a kormányzatban való öncélú részvételnél, ugyanakkor úgy vélik, hogy a regionalizációs kísérletek nem valósíthatók meg a régiók bevonása nélkül. Az alapító tagok arról is beszámoltak, hogy nem hisznek a magyar szervezetek által közösen szervezett, októberre halasztott marosvásárhelyi előválasztásban, és amennyiben azon olyan személy kerül ki győztesként, akiről úgy gondolják, hogy nem megfelelő a polgármesteri tisztségre, saját jelöltet indítanak. Hogy ki lenne ez a személy, arról egyelőre nem kívántak beszélni. A sajtótájékoztatón többször is hangsúlyozták: a majdani városvezető kiléte nem nemzetiségi kérdés, olyan jelöltre van szükség, aki hozzáértő gazdasági szakemberként fellendíti a várost. A civil szférában tevékenykedő Kovács István Dávid mellett Majla Csaba marosvásárhelyi képzőművész, míg a kolozsvári születésű, gépészmérnök- végzettségű Ujvári András húsz éve él a városban.
Egyébként, mint arról beszámoltunk, a képviselőház által júniusban jóváhagyott új választási törvény a regionális pártok számára kedvező alternatív küszöböt is tartalmaz. A regionális pártok képviselethez jutását elősegítő cikkely az RMDSZ javaslata nyomán került be a jogszabályba. Ennek értelmében a legalább négy megyében húszszázalékos támogatottságot elérő politikai alakulatok akkor is bejutnak a törvényhozásba, ha egyébként országos szinten nem lépik át a pártok esetében előírt ötszázalékos küszöböt.