Rajka Géza barlangkutató búvár, az intézet munkatársa a Krónikának elmondta: a felfedezésnek azért nagy a tudományos értéke, mert kutatók fedezték fel, így sokkal megbízhatóbb információkhoz juthatnak.

Mint részletezte, általában nem a tudósok jutnak el elsőként az újonnan felfedezett barlangokba, s mire a turistákat követően odaérnek, rendszerint lényegesen kevesebb használható információt tudnak csak begyűjteni. Rajka Géza szerint az sem kizárt, hogy akár új rovarfajokat fedezzenek fel.

A barlangkutató búvártól ugyanakkor megtudtuk, a tudományos felfedezéshez közvetlenül az a körülmény járult hozzá, hogy a Kolozs megyei Esküllő (Aşchileu) település ivóvízkészlete megcsappant. A falu ivóvízforrását két környékbeli barlang jelenti, ezért a község polgármestere a barlangkutató búvárokhoz fordult, hogy derítsék ki, mi az oka a vízhozam apadásának.

Az egyik barlang vízhozama az utóbbi tíz évben folyamatosan csökkent, azonban a járatokat így is elárasztotta a víz, így eddig a barlangnak csak az első 350 méteréig tudtak eljutni. Ezúttal azonban a nagy szárazság lehetővé tette, hogy tovább haladjanak, mintegy egy kilométeres szakaszon.

A bejárattól mintegy 700 méterre aztán kiderült, miért csökkent a barlang vízhozama. Az ok egyszerűen az, hogy a föld alatti patak épp új barlangot mos ki magának egy szinttel a jelenlegi meder alatt. A víz mennyisége tehát nem változott, egyszerűen csak most egy része más felé folyik. Az újonnan felfedezett szakaszon ugyanakkor teljesen megváltozott a barlang jellege: magas, nagyméretű járatokat találtak az eddig ismert, vízzel elárasztott szakaszon túl.

Rajka kérdésünkre úgy vélekedett: szakképzett búvár barlangásznak kell lennie annak, aki meg akarja tekinteni az újonnan felfedezett barlangot, ugyanis összesen öt – egyenként 20–30 méter hosszú –, vízzel elárasztott szakaszon kell átverekednie magát.

Úgy kell elképzelni, hogy egy vízzel elárasztott barlangrész után egy szárazabb, levegős szakasz következik, majd újra vízzel elárasztott járattal kell megbirkózni. A szakember elmondása szerint eddig is feltételezték, hogy léteznie kell a barlangnak a rendelkezésükre álló adatok, illetve a megfigyeléseik alapján, ezek a feltételezések, most beigazolódtak.

Romániában egyébként jelenleg alig 6-8 barlangkutató búvár dolgozik, ugyanis ez a munka rendkívüli felkészültséget követel, önállóan nem, csak csapatban lehet ezzel foglalkozni, hiszen legalább két ember kell hozzá. Egyszerre ugyanis csak egy búvár merülhet, miközben a másik biztosít. A szakmát csak gyakorlással lehet elsajátítani, ide az elméleti képzés kevés.

Rajka kérdésünkre ugyanakkor arra is kitért, hogy ezt a sikert sem egyedül érte el, tevékeny részt vállaltak a munkából Gyurka Zsolt barlangkutató búvár szakértő, a Kolozsvári Barlangkutató Intézet külső munkatársa. Továbbá segítségükre volt a vajdahunyadi Proteusz barlangkutató egyesület három térképész szakértője és barlangi búvára Bogdan Tomus, Tóth Szilárd és Neag Ionel, valamint Fekete Sándor vízügyi szakértő, a Szamos–Tisza Vízügyi Igazgatóság barlangi búvára.