Borbély László volt környezetvédelmi miniszter még 2010-ben kezdeményezte egy olyan törvény megalkotását, amellyel magyarországi mintára szabályoznák a parlagfű irtását, ám a rendelkezés mindmáig nem született meg.

Így pedig csakis egyéni kezdeményezésen múlik, hogy a magán- vagy jogi személyek saját területükön irtják-e, vagy sem a sokak számára rengeteg kellemetlenséget okozó gyomot, a környezetvédelmi hatóságok pedig csak felszólítani tudják őket a feladat elvégzésére, számon kérni és bírságolni viszont már nincs hatáskörük.

Előrelépés pedig nem várható az ügyben annak ellenére sem, hogy ismét RMDSZ-es politikus áll a környezetvédelmi tárca élén. Korodi Attila tárcavezető a Krónikának most úgy nyilatkozott, ez a téma egyelőre nincs napirenden, szerinte először az egészségügyi minisztériumnak kellene jeleznie, hogy mekkora a probléma, utána, ha szükséges, az „élére állnak”.

„Süketek és vakok”

A parlagfű elterjedésének megakadályozása, az allergia visszaszorítása ugyanannyira környezetvédelmi és egészségügyi kérdés – szögezte le eközben a Krónika megkeresésére Jakabffy-Ellenes Zoltán.

A nagyváradi allergológus úgy véli, az egészségügyi hatóságok úgy tesznek, mint akik „süketek és vakok”, nemcsak a parlagfű irtásával nem foglalkoznak, hanem nem is készítenek országos statisztikát az allergiás betegekről, és sem az egészségügyi minisztérium, sem az egészségbiztosítási pénztár nem támogatja az allergia diagnosztizálását és kezelését.

„Zavaró tényező, hogy nincs pontos nyilvántartás az allergiás betegek számáról, nem beszélve arról, hogy ki mire allergiás. Minden szakorvos meg tudja becsülni a nála nyilvántartott allergiás betegek számát, de nem mindenki jut el szakorvoshoz, és ezeket az adatokat nem összesíti senki. Ha országos szinten összeadnánk, nagy számok jönnének ki, olyanok, akiknek nemcsak orr-, hanem asztmás tüneteik is vannak” – fejtette ki a szakorvos.

Jakabffy-Ellenes Zoltán ugyanakkor felhívta a figyelmet, amíg nincsenek pontos statisztikák, és csak becslésekre támaszkodnak, nem tudják bebizonyítani, hogy az allergia népbetegség.

„Népbetegségnek számít minden, aminek az elterjedése a népesség körében meghaladja az 5 százalékot.A Román Allergológiai Társaság vezetőjének becslése szerint az allergiás nátha előfordulása, 12-15 százalék között van, az asztma 6 és 10 százalék között, és részben mind a kettőért a pollenek is felelősek” – magyarázta az orvos.

A másik gond, hogy sem az allergológiai diagnosztikát, sem a specifikus allergológiai kezelést nem támogatja az egészségbiztosító. Ha a szakorvos allergiatesztet kér gyereknek vagy felnőttnek, el kell küldenie a beteget magánlaboratóriumba, ahol 200 lejt kénytelen fizetni a vizsgálatért. Az immunterápia esetében eközben 400 lejt kell fizetni egy doboz oldatért. 

A parlagfű törvényi szabályozása a semminél többet jelentene, hiszen virágpora a legagresszívebb növényi allergén, sok a parlagfűre allergiás beteg. Mint Jakabffy-Ellenes Zoltán is emlékeztetett, Magyarországon magánterületek tulajdonosait bírságolják, ha nem irtják a parlagfüvet, közterületeken ez a hatóságok feladata, mégsem sikerült visszaszorítani, sok az erdő, legelő, ahol még mindig „vidáman burjánzik” a parlagfű.

Tehetetlenek a hatóságok

A legsúlyosabb helyzet továbbra is többek között a partiumi megyékben van. Hiába kampányol azonban 2008 óta folyamatosan a Szatmár megyei környezetvédelmi ügynökség a parlagfű irtásáért, a felelősök nem hajlandóak eleget tenni az allergiát okozó növény terjedésének visszaszorításáért.

A hatóság a tájékoztatás mellett önkéntesek bevonásával irtóakciókat is szervezett – két évvel ezelőtt például egyetlen hétvége alatt közel 7 mázsányi gyomot gyűjtöttek össze – a jó példa azonban nem ragadós. Tavaly egyébként az ügynökség az Életet a természetnek, életet az embernek elnevezésű nemzetközi környezetvédelmi vetélkedő tevékenységei közé is beemelte a parlagfűirtást, azonban így sem sikerült meghonosítani a megelőző tevékenységet a megyében, holott elégséges volna virágzás előtt rendszeresen lekaszálni a telepeket, megakadályozva a növény szaporodását.

„Ez nem a környezetvédelmi ügynökség feladata, mi mindössze megpróbáltuk népszerűsíteni a parlagfű irtását, azonban úgy látszik, nem jártunk sikerrel” – mondta el lapunk érdeklődésére Békéssy Erzsébet, az ügynökség vezetője, aki szerint a korábbi évekhez hasonlóan idén is küldtek körlevelet ezzel kapcsolatban a polgármesteri hivataloknak, azonban nem kaptak visszajelzést.

Az igazgató szerint a gyom irtása az önkormányzatok, illetve az útügyi hatóság feladata kellene hogy legyen, figyelembe véve, hogy többnyire elhanyagolt közterületeken és utak mentén üti fel a fejét a parlagfű. Hozzátette: többéves erőfeszítésüknek annyi eredményét látja, hogy a lakosság jelentős része megismerte a gyomot, és sokan irtják saját telkükön.

Hasonlóképpen valóságos szélmalomharcot folytat a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség is, amely ugyan időről időre kampányokkal hívja fel a figyelmet az irtás fontosságára, valamint rendszeresen felszólítja az önkormányzatokat arra, hogy idejében kezdjék meg a parlagfű irtását, hatásköre ennyiben kimerül.

Az ügynökség illetékese is úgy látja, az, hogy ezt követően tesznek-e az erősen allergén növény ellen, valójában csak a polgármestereken, illetve a telkek tulajdonosain múlik. A környezetvédelmi hatóság birtokában lévő statisztikák szerint egyébként a lakosság maximum húsz százaléka allergiás valamire, ám becslések szerint az allergiások közül sokaknak, az összlétszám mintegy felének okoz kellemetlen tüneteket a parlagfű.

A parlagfűről

Az egyik legallergénebb növényként számon tartott parlagfű virágzása július közepe táján kezdődik el, és minden más allergénnél tovább tart. Éppen ezért az irtását már tavasszal el kellene kezdeni. A parlagfű egyébként Észak-Amerikából származó növény, Európában nem őshonos. Az ürömfélék csoportjába tartozik. 1878-ban tűnt fel először Svájcban.

Az I. világháború környékén kezdett elterjedni Európában. Magyarország területén az 1920-as években Somogy déli részén tűnt fel először, később az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt, így került át később Erdélybe is. Terjedése kezdetben lassú volt, a növénynek alkalmazkodnia kellett az európai éghajlathoz. Amikor az éghajlathoz hozzászokott a növény, robbanásszerűen terjedésnek indult. A gyom ugyanakkor a hetvenes évekig nem okozott jelentős mértékben allergiát. Az azóta eltelt évtizedekben viszont a növény pollenjének koncentrációja a levegőben nagymértékben megnövekedett.

Európában jelentős mértékben elszaporodott, és komoly népegészségügyi problémát okoz. Utak, lakótelepek, nagyberuházások építésekor a talajrendezési munkák során a termőtalaj eltűnik, a felszínre kerülő nyers talajon évekig a parlagfű egyeduralkodó, ez idő alatt pedig hatalmas mennyiségű magot termel. Ez a milliós magmennyiség a következő 30–40 évre megteremti a faj fenntartásának a lehetőségét. Magát a parlagfűtelepet egyébként 1-2 éven belül elnyomják az őshonos gyomok és fűfélék.