A Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott rendezvényen Horváth Anna alpolgármester arra mutatott rá, hogy az elmúlt néhány évben korszakváltás történt a hazai örökségvédelemben: lezárult az a közel százéves korszak, amikor szándékosan hagyták pusztulni Erdély épített örökségét, amit egy nem kívánt történelmi múlt hagyatékának tekintettek.

A ferencesek kolostora reflektóriumában tartott rendezvényen az RMDSZ-es politikus úgy vélte, hogy a hanyagoló attitűd mára „elvesztette a szalonképességét”, helyette a szakértelem hiánya és a bürokrácia nehezíti az épített örökség őrzését. Az alpolgármester szerint az egykor államosított épületek visszaszolgáltatásának elhúzódása is rontja az épületek állagát, mert az önkormányzatok nem adhatnak pénzt a tisztázatlan tulajdonviszonyú épületek javítására.

Sok esetben a visszaszolgáltatás sem oldja meg a gondot, mert az új tulajdonosok sem értik, hogy a műemlék épület karbantartása többletfeladatokat ró rájuk, vagy nincs pénzük a felújításra. Horváth Anna azt is elismerte, hogy a kolozsvári homlokzatfelújítási program keretében az önkormányzat évente csak négy-öt magántulajdonban levő épületet tud felújítani. Rosszallta, hogy a bukaresti hatóságok az Európai Unió korábbi költségvetési ciklusában csak nagyon keveset szántak az épített örökség védelmére, így az EU-s források csak kis mértékben segíthették a műemlékvédelmet.

Gaál György kolozsvári helytörténész, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke úgy vélte, hogy a kincses város legfontosabb műemlékei nem veszélyeztetettek, ezek fél évszázadonként átesnek egy általános felújításon. Azoknál a 19. századi belvárosi társasházaknál látja a legnagyobb gondot, amelyekben „minden lakásnak van tulajdonosa, az épület egészének viszont nincs”. Arra figyelmeztetett, hogy ezek ugyanolyan fontos elemei a város összképének, mint a főtéri Szent Mihály plébániatemplom.

Maksay Ádám, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság ügyvezetője a tervezési folyamat időigényességére hívta fel a figyelmet. Példaként említette, hogy a nagyenyedi Bethlen Gábor Református Kollégium épületének és a széki Árpád-kori templomnak a felújításához úgy sikerült EU-s forrásokat pályázni, hogy öt évvel korábban nekiláttak a dokumentáció elkészítéséhez. A Romániai Építészkamara erdélyi fiókjának képviselői, Guttman Szabolcs és Moszku Katalin azt hangsúlyozták, hogy az önkormányzatoknak szakértői csoportokat kellene fizetett tanácsadóként foglalkoztatniuk, hogy az épített örökséget a későbbi generációk számára is sikerüljön megőrizni.

Napi bírságot javasolnak Temesváron

Naponta megbírságolná a temesvári önkormányzat azokat a hanyag lakosokat, akik nem teszik rendbe a tulajdonukban lévő műemlék épületeket. A városvezetés elsőként a Modex nagyáruház székhelyét és az egykori vágóhíd épületét birtokló, a Ţiriac Holding részét képező céget büntetné meg. Traian Stoia alpolgármester elmondása szerint a rendőrség már felszólította a vállalatot, hogy év végéig újítsa fel az áruház épületét, ugyanis amennyiben erre nem kerül sor, napi bírságra számíthat. Ami a vágóhidat illeti, ott a cég elkezdte a helyreállítási munkálatokat, melyek befejezésére őszig kapott haladékot az önkormányzattól. Amennyiben nem tartja be ígéretét, perre is sor kerülhet, tette hozzá az elöljáró. A céget egyébként tavaly 8000 lejre bírságolta a városvezetés hanyagságáért, míg 2008-ban az építési engedély hiánya, majd lejárta miatt büntették meg.