„Amennyiben helye van a magyarországi választáson való külhoni részvételnek, ahhoz hasonlóan, a határok feletti nemzetegyesítés szellemében, csatlakoznánk közös nemzeti ügyeinkhez. Ha a Fidesz-petíciónak az a címe, hogy védjük meg hazánkat, akkor a miénk kiegészül azzal, hogy védjük meg nemzetünket, védjük meg országainkat. Mert hála Istennek, teljesen mértékben összhangban van a magyar kezdeményezés a szomszédos országok legtöbbjének a politikájával. Látjuk, hogy Románia is a kvótarendszer ellen szavazott szeptemberben” – indokolta a kezdeményezést hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján az európai parlamenti képviselő.

Tőkés szerint a Brüsszel által meghatározott kötelező betelepítési kvóta nem pusztán az Unió érdekeivel ellentétes, hanem jogtalan is, ráadásul megoldás helyett csak tovább súlyosbítja a migránsválságot. Hozzátette, a kvótarendszer elleni törekvésben a román részvételt is lehetségesnek tartja, de mint mondta, az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem kompetens abban, hogy a románok között is aláírást kezdeményezzen. „Azt el tudom képzelni, hogy olyan szövetségeseket találunk a román polgári szférában, amelyek ugyanilyen irányba indulnak el” – mondta.

Határzárkérés újratöltve

A menekültáradat kapcsán Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke immár harmadjára fogalmazta meg a kormány felé kérését, miszerint magyarországi mintára zárják le a román–szerb zöldhatárt, hiszen előrejelzéseik beigazolódtak, és az embercsempészek valóban újratervezték az útvonalakat.

„Az első menekültek megjelentek, és attól félünk, hogy a térségünket hamarosan elérő újabb áradatnak egy része a Bánságon keresztül próbál majd Magyarországra jutni. Ha Románia nem akarja, hogy a Bánságban és a Partiumban rekedjenek a migránsok, nem lesz más választása, mint kerítést építeni” – fogalmazott. Hozzátette, ezt jobb lett volna előbb megoldani, hiszen az ország jelenlegi helyzetében lassúbb a döntéshozatal, a kerítés azonban sok bajt fékezhet meg.

Tőkés rámutatott, bár a migránsválság mellett minden más eltörpül, ilyen körülmények között is meg kell találni a módszert a kisebbségvédelemre. „Mi nem vagyunk migránsok. Tragikus, hogy romániai állampolgárok milliói keresik a kenyerüket külföldön, ahelyett, hogy ebben a jobb sorsra érdemes, gazdag országban vágynának a boldogulásra. Önvizsgálatot kell tartanunk, és ezt éppen a mostani bukaresti és romániai belpolitikai válság vonatkozásában mondom. Önvizsgálatot kell tartanunk, hogy nehogy arra a sorsa jussunk, mint a menekülők áradatának százezernyi tagja” – szögezte le az EP-képviselő.

Alternatívák keresése

Tőkés László a belpolitikai helyzet kapcsán a Krónika érdeklődésére elmondta, szerinte most is ahhoz hasonló jelenségnek vagyunk tanúi, mint amikor pár éve kivonult az utcára a román ifjúság a ciánbányászat ellen tiltakozni, vagy amikor az elnökválasztás második fordulójában a polgári társadalom, a fiatalság megfordította az eredményt.

„Él ebben a társadalomban a vágy a változásra, a rendszerváltás tovább folytatására, de nem nagyon tudja artikulálni magát, mert egyfajta pszeudodiktatúra nyomja a felszín alá a polgári társadalmat. A régi mechanizmusok működnek, talán egyetlen reményünk az ifjúság, amely újítani tud a régi időben szocializálódott társadalomhoz képest, fordítani tud ezen a helyzeten. Egyelőre azonban nem mutatkozik annak a jele, hogy ez a közfelháborodás, közakarat artikulálni tudná magát politikailag, és alternatívát tudna nyújtani a mostani politikai helyzetre” – fogalmazott az EP-képviselő. Úgy vélte, jelenleg úgy tűnik, mintha „saját hajunknál fogva akarnánk kihúzni magunkat a vízből”, és még nem látni, hogy kik fognak változást hozni.

Szilágyi Zsolt szerint az utca hangja jól jelzi, hogy az emberek a teljes politikai elittel elégedetlenek, Victor Ponta miniszterelnök lemondása pedig a normalitás esélyét teremtette meg. A kérdés ugyanakkor, hogy az ország ki tudja-e hatékonyan használni ezt.

„Egy biztos, a demokrácia mikéntjét, a hatalomgyakorlás mikéntjét kell megváltoztatnunk. A jelenlegi hatalmi szerkezettel, a központosítás és a korrupció megtartásával Románia nem működtethető hatékonyan. Meggyőződésem, hogy a szerkezeti decentralizáció jelentheti a reményt, autonómia nélkül Románia soha nem lesz hatékony ország” – állapította meg a néppárti elöljáró.