Az elmúlt években több romániai magyar elöljárót is megvádolt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) hivatali visszaéléssel, ítélet egyikük esetében sem született még.

Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök ellen 2013-ban emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés, magánokirat-hamisításra való felbujtás, hamis irat felhasználására való felbujtás és hamis feljelentés miatt. Az ügyben 12 további személy ellen is vádat emeltek. A vádirat szerint az RMDSZ-es tanácselnök indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket egy vállalatnak, és ezzel közel 1,8 millió lej kárt okozott az államnak.

A nemzetközi körözés alatt álló, valószínűleg Magyarországon tartózkodó Markó Attilát háromrendbeli hivatali visszaéléssel vádolja a korrupcióellenes ügyészség még abból az időszakból, amikor az országos restitúciós bizottság tagja volt. A korrupcióellenes ügyészek szerint a testület tagjai 2011-ben többszörösen túlértékelt ingatlanok után döntöttek kárpótlás kifizetéséről, 84 millió euróval károsítva meg az államkasszát. A volt RMDSZ-es honatya – aki a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt hároméves felfüggesztett szabadságvesztést kapott – 2014 decemberében hagyta el az országot. 2015 májusában európai elfogatóparancsot adott ki a bíróság ellene.

Gyergyószentmiklós volt polgármestere, Mezei János ellen olyan ügy miatt indult ügyészségi vizsgálat két évvel ezelőtt, amelyben Budapest V. kerületi önkormányzata is érintett. A DNA hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra való felbujtással vádolta a Magyar Polgári Párt (MPP) politikusát, akit hosszú időre eltiltott hivatala gyakorlásától. A vádhatóság szerint Mezei – aki jelenleg Hargita megyei önkormányzati képviselő – azzal követett el hivatali visszaélést, hogy a város nevében eladott egy olyan telket, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a tulajdonában volt, és amely nem lett volna eladható a magyarországi többségi tulajdonos beleegyezése nélkül.

A DNA Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda RMDSZ-es polgármesterét háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokos alpolgármestert pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg 2015 júniusában. A DNA egyebek mellett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2014-es csíkszeredai építkezési engedélyét kifogásolta, amelyet állítása szerint hiányos dokumentáció alapján állított ki a polgármester. A vádhatóság kiemelte, hogy a polgármester oktatóként is tevékenykedik az egyetemen. Ráduly Róbertet és Szőke Domokost azzal is gyanúsítják, hogy indokolatlanul hagytak jóvá közel egymillió lejt kitevő városházi kifizetéseket egy kataszteri felmérést végző cégnek olyan munkákra, amelyeknek semmilyen végeredménye nem volt. Szőkét azzal is vádolja a hatóság, hogy egy szerződés meghamisítására utasította az egyik beosztottját. Mindkettőjüknek felróják továbbá, hogy magáncélokra is használták a polgármesteri hivatal gépkocsiját.

A korrupcióellenes ügyészség vádat emelt 2015 júniusában Kiss Sándor volt Bihar megyei tanácselnök ellen is. A politikust a hivatali visszaélésen kívül négyrendbeli pénzmosással, csúszópénz elfogadásával, és befolyással való üzérkedéssel is vádolják. A vádhatóság szerint Kiss Sándor – aki tavaly mondott le az RMDSZ Bihar megyei szervezetének az éléről több, vállalattól kenőpénzt fogadott el, amelyek a megvesztegetés fejében kedvező elbírálásban részesültek különböző közbeszerzési pályázatokon.

Szintén hivatali visszaélés miatt indult eljárás tavaly novemberben Tamási Zsolt József, a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatója ellen, aki a DNA szerint Ştefan Someşan Maros megyei főtanfelügyelővel közösen hozzájárult a római katolikus gimnázium működéséhez annak ellenére, hogy tudták: valójában a tanintézet nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel.

Mint ismeretes, a kormány sürgősségi rendeletben módosította a büntető törvénykönyvben a hivatali visszaélés meghatározását, valamint annak büntetését. A hivatali visszaélés meghatározása mostantól úgy hangzik: az a köztisztségviselő valósítja meg a bűncselekményt, aki szándékosan megsért vagy nem tart be egy törvényt vagy kormányrendeletet, ezzel 200 000 lejnél nagyobb kárt okozva, és súlyos érdeksérelmet okoz egy magán- vagy jogi személynek. A büntetés tartama 6 hónaptól 3 évig terjed az eddigi 7 év helyett.