Soós Anna jelenlegi rektorhelyettes, Markó Bálint biológus, egyetemi docens és Kádár Magor, a Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet vezetője azt állítják, hogy csapatban indulnak, és nem egymással versenyeznek.

Soós Anna, a felsőoktatási intézmény magyar tagozatának jelenlegi vezetője a Krónikának elmondta: az egyetemen március elsején választanak vezetőt, és amennyiben szükséges, március nyolcadikán tartják a rektorválasztás második fordulóját. Addig viszont a BBTE magyar tagozata sort kerít a tisztújításra, február 22-én döntik el, hogy kit jelölnek a rektorhelyettesi tisztségre. A magyar tagozatnak két rektorhelyettes jár, az egyik a tagozat vezetője lesz, a másik pedig a rektor által ráosztott feladatkört látja majd el.

„A magyar tagozat számára a legfontosabb, hogy a kialakult struktúrát – amely mind az oktatói, mind a diáklétszám bővülésével járt – a továbbiakban is megőrizzük. A működőképesség fenntartása és fejlesztése lenne a feladat” – fogalmazta meg a célkitűzéseket a rektorhelyettes. Soós Anna hozzáfűzte, hogy nem egy teljesen új dolgot kell most elkezdeni, hanem a már meglévő erőforrásokból kell építkezni és az oktatás minőségét tovább javítani.

A rektorválasztás kapcsán kifejtette: a magyar tagozat a teljes oktatói lészám húsz százalékát teszi ki és a választások eredményét számarányának megfelelő mértékben tudja befolyásolni. A rektorjelöltek egyelőre nem keresték meg a magyar oktatókat, ami Soós Anna szerint nem is csoda, erre várhatóan majd a magyar tagozat tisztújítását követően kerül sor.

Markó Bálint kérdésünkre úgy nyilatkozott: egyelőre még korai a tisztújítást követő változásokról beszélni, hiszen azok a rektorválasztást követően fognak elkezdődni. Elmondta, a magyar tagozat új vezetésének részben a már elkezdett munkát kell folytatni. Mint kifejtette: a tagozat személyzeti állományát kell tovább fejleszteni, emellett a minőségen is folyamatosan javítani kell, ami egyébként az elmúlt évtizedben is jellemezte a BBTE-t.

Hozzáfűzte, ami az egyetem egészét illeti, egyértelműen tovább kell erősíteni a kutatási tevékenységet. Ez ugyanis az elmúlt időszakban épp annak köszönhetően szerepelt jól a nemzetközi rangsorokban, hogy néhány éve hatékony és eredményes kutatási munkát tudott felmutatni. A kutatás ugyanis visszahat az oktatásra, a diákok elhelyezkedési lehetőségeire, nem öncélú tevékenység, hangsúlyozta az oktató.

Úgy vélte, a magyar oktatói közösség húsz százalékos arányával jelentős súllyal bírhat a rektorválasztás során. „Ez a húsz százalék több mint 300 oktatót jelent, ez egy igen tekintélyes tömeg. Ha a politikát nézzük, azt látjuk, hogy 5–10 százalékos képviseleti aránnyal is lehet kormányt buktatni vagy épp alakítani” – fogalmazott. Elmondta, a rektori tisztségre a jelenlegi vezető mellett két további jelölt pályázik.

Kádár Magor kérdésünkre elmondta, noha hárman pályáznak a két rektorhelyettesi tisztségre, csapatban, együtt, és nem egymás ellenében indulnak. „Úgy gondolom, folytatni kell azt, amit négy éve elkezdtünk. Igazából a tanszék konszolidálására van szükség elsősorban. Ez megfelelő képviseletet jelent valamennyi döntéshozó testületben és kellő mértékű részvételt az egyetem működtetésében a román és a német tagozattal együtt” – mondta az oktató.