Amint azt a magyar tanárok és diákok szövetségének a képviselői jelezték, pénteken külön rendezvényt tartanak, mert a felsőoktatási intézmény vezetése három éve figyelmen kívül hagyja a tanügyi törvény anyanyelvi oktatásra vonatkozó rendelkezéseit. A hétfői ünnepséget magyar részről csupán Benedek Imre professzor nem bojkottálta.

„Az orvosi egyetem a multikulturalitás jelképe”

Leonard Azamfirei rektor szólt először a Kultúrpalota nagytermét megtöltő diáksághoz, kifejtvén: az orvostudomány mérföldköveit a nagy felfedezések jelentik, és a nagy felfedezőket Hippokrátesztől Semmelweis Ignácon át Pasteurig a saját határaik legyőzése, a segítés és a gyógyítás vágya motiválta. Az 1041 elsőévesnek azt üzente, legyenek büszkék arra, hogy az ország egyik leghíresebb orvosi egyetemének diákjai.

Vasile Oprea prefektus felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a MOGYE Maros megye egyik jelképévé vált. Ovidiu Dancu, a Maros megyei önkormányzat alelnöke Ciprian Dobre elnök üdvözletét közvetítette, majd kifejtette: a MOGYE a romániai oktatási elit képzés részének, a professzionalizmus és a multikulturalitás jelképe. Constantin Copotoiu, a szenátus elnöke beszédében hangsúlyozta, tanárként az a feladatuk, hogy embert faragjanak a diákokból.

A következő felszólalót, Benedek Imrét a rektor a közönség soraiból szólította a színpadra, hogy szóljon az egyetem magyar anyanyelvű diákjaihoz.

„A magyar tagozat ügye, melyet én ma kisebbségben képviselek, megoldásra vár. Nehéz, de meg kell találni azokat a megoldásokat, melyek lehetővé teszik a magyar tagozat létrejöttét, így biztosítva a törvény által előírt, anyanyelven való tanulás lehetőségét” – fogalmazott a kardiológus professzor. A gólyákat Benedek Imre magyarul is üdvözölte, majd bizakodóan nyilatkozott az előbb-utóbb megszülető magyar főtanszékekről.

Uniós fórumokhoz fordulnak MOGYE-ügyben?

Eközben Kincses Előd ügyvéd bejelentette: az emberi jogok európai bíróságához fordulnak a MOGYE „illegális és diszkriminatív” chartájának ügyében, amennyiben Romániában elveszítenék a korábban indított pereket.

Mint mondta, jelenleg két per van folyamatban a bukaresti táblabíróságon. Emlékeztetett, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult, mert úgy értékelte, a charta diszkriminálja a magyar diákokat és pedagógusokat. A CNCD azonban nem adott igazat az RMOGYKE-nek, így bíróságon fellebbeztek a döntés ellen.

A másik per tárgya, hogy az RMOGYKE és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) azt kérte a CNCD-től, hogy állapítsa meg: diszkriminál-e az egyetemeket akkreditáló Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS), amikor kimondja, a gyakorlati képzés kizárólag román nyelven zajlik.

„Jogi értelemben az ARACIS szabályozása tulajdonképpen nem is létezik, hiszen létrejöttéhez szükséges a tanügyi tárca jóváhagyása, és meg kell jelennie kormányhatározatban. Ezek közül egyik feltétel sem teljesült. Ráadásul a szabályozást az új felsőoktatási törvény előtt tették közzé a honlapon, tehát a jogszabály felülírta” – mutatott rá a jogász.

Elmondta továbbá, a marosvásárhelyi bíróság elutasította az RMOGYKE, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ fellebbezését, amellyel a magyar szervezetek megtámadták a MOGYE chartájának törvényességét. Kincses szerint a bíróság többségi szavazással hozta meg a döntést, Mona Baciu bírónő pedig különvéleményt fogalmazott meg.

„A bírónő azt fejtette ki, hogy az egyetemi charta 46. szakaszából törölni kell azt a rendelkezést, amely szerint az egyetemi akkreditációs hatóság előírásainak megfelelően a klinikai gyakorlatok csak román nyelven folytathatóak. A rendelkezést a charta kiterjeszti minden olyan tevékenységre, ami nem az elméleti oktatás része. Ez a bírónő szerint sérti a tanügyi törvényt, a különböző vonatkozó európai uniós emberjogi dokumentumokat is” – mutatott rá.