„Ha elnézzük, hogy milyen a helyzet, mindenkinek érdeke lenne egy mocskolással két dolgot elvégeznünk” – fogalmazott a szövetség elnöke.

Kelemen Hunor hozzátette, huszonöt év alatt most először igent mondana erre, partnerei lennének a kezdeményezőknek. Mint ahogyan minden bizonnyal megszavazzák majd a Nemzeti Liberális Párt (PNL) bizalmatlansági indítványát is. Erről végleges döntést csak hétfőn hoz a frakció, de Kelemen elmondása szerint egyetlen érvet sem tudnak felsorakoztatni amellett, hogy a kormányváltás ellen voksoljanak.

Leszögezte, nem bíznak ugyan az indítvány sikerében – szerinte azt egy-két héttel később kellett volna benyújtani –, de a „politikai logika is azt mutatja, hogy ha nincs szükség rád, akkor úgy kell viselkedned, ahogyan azt az emberek és a lakosság elvárja”. Szerinte a kormány az utóbbi szűk egy évet nézve sok olyan gesztust tett, amely azt mutatja, hogy nem kezeli partnerként az erdélyi magyarságot.

Az indítvány előterjesztését is csak azért nem támogatták, mert az pusztán Victor Ponta miniszterelnök bűnvádi eljárására épül, márpedig annak elbírálása nem a parlament, hanem az igazságszolgáltatás feladata. „Azáltal, hogy megszavazzuk a bizalmatlansági indítványt, a kormányról mondunk véleményt, annak tevékenységével vagyunk elégedetlenek. Hosszan sorolhatnám, hogy mi mindent róhatnánk fel idén a kormánynak. Bár nem lenne helyes, de biztos lesznek következményei a döntésnek. Azért azt remélem, lesz annyi visszafogottság bennük, hogy azokat a magyar tisztségviselőket, akiket nem politikai úton neveztek ki, nem fogják büntetni” – magyarázta. Hozzátette, számít retorziókra, de az várhatóan nem a költségvetésben fog megmutatkozni.

Kelemen a menekültválság vonatkozásában kialakult román–magyar nyilatkozatháború kapcsán is bírálta a román kormányt, szerinte annak önmérsékletet kellett volna tanúsítania, mert nem szembesült olyan kihívással, mint Magyarország. Az esetlegesen utólag kisebbségre irányított idegengyűlölet veszélyei miatt is próbál nyugalomra inteni, szerinte egy ilyen helyzet nem lenne szabad hogy ürügy legyen a viszálykodásra.

Nem közvetíteni utazott ugyanakkor Magyarországra, elmondása szerint ugyanis arra senki sem kérte, „szokásos és normális” találkozója volt pusztán Szijjártó Péterrel, a magyar kormány külügyminiszterével. Hangsúlyozta, a hasonló megbeszélések rendszeresek az anyaországi kormány illetékeseivel, ezúttal „sem történt semmi rendkívüli”: a menekültválságról, az erdélyi magyarság ügyeiről értekeztek. A menekültválsággal kapcsolatban örvend annak, hogy az Európai Tanács döntése előrelépést mutat, de szerinte az EU-nak sokkal több koordinációra van szüksége.

„Brüsszelnek kevésbé bürokratikusan kell működnie, és a nemzetvédelmet is uniós szintre kell emelnie” – magyarázta. Emlékeztetett a kötelező menekültkvóta ellen felhozott aggályaira, de szerinte a „tagállamoknak bátorságot kell venniük, hogy kezdeményezzék az Egyesült Államokkal és Oroszországgal közösen a katonai eszközök használatát”, mert amíg nem oldódik meg a helyzet, amíg nem lesz béke, az emberek változatlanul menekülni fognak a konfliktusövezetből.