Pedig a kocka már a jelölések pillanatában el volt vetve: Toró T. Tibor korábbi elnök lemondása után mindenki tudta, hogy az elnöki szék várományosa csakis Szilágyi Zsolt lehet.

A küldöttek egy része el is nevette magát, amikor a képzőművészeti tárlatok helyszínéül is szolgáló marosvásárhelyi ifjúsági ház előcsarnokában megpillantotta a nagyváradi politikus nevét az egyik, kisplasztikák kiállítására alkalmas piedesztálon.

Szilágyi Zsolt megválasztása akkor vált igazán formasággá, miután a többi négy ellenjelölt visszalépett, mi több, a távozó elnök is eddigi jobbkezének a támogatására biztatta az egybegyűlteket. „Szilágyi Zsolt lehet az az integráló személy, aki új hitet és lendületet adhat az EMNP-nek a további építkezéshez és a 2016-os választásokon való jó szerepléshez” – mondta Toró T. Tibor.

Autonómia-központú politika

Első, elnöki minőségben megtartott sajtótájékoztatóján Szilágyi Zsolt hangsúlyozni kívánta: azokkal vállalkozott közös munkára, akik őszinte, tiszta, autonómiaközpontú politikával akarnak jövőt teremteni az erdélyi magyarságnak.

Csapatából nem fog hiányozni elődje sem, akit a munka folytatására kért, az EMNP korábbi vezetője pedig vállalta, hogy az újonnan létrehozott tisztségből, stratégiai alelnökként szolgálja tovább a pártot. Egyébként Szilágyi Zsolt megszavazása után a küldöttek Zakariás Zoltánt, Zatykó Gyulát, Mátis Jenőt, Johann Taierlinget és Kolcsár Andrást választották alelnöknek.

Szilágyi Zsolt a jövő nyári önkormányzati választásokra való felkészülést nevezte az alakulat legfontosabb feladatának. Első lépésként választási szövetséget ajánlott a Magyar Polgári Pártnak (MPP), ugyanakkor továbbra is az RMDSZ-szel szembeni verseny szorgalmazója maradt. Mint magyarázta, „a magyar–magyar összefogásnak és a versenynek, a politikai pluralizmusnak is van értelme: meg kell találni a kellő mértéket”.

Mind Szilágyi, mind Toró azt javasolta, hogy az erdélyi magyar–magyar párbeszéd érdekében élesszék fel az RMDSZ-szel együtt 2009-ben létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amelyben szerintük a pártok mellett az autonómiamozgalmak képviselőinek is meg kell találni a helyét.

Üzentek az RMDSZ-nek

Beszédeikben sem a néppárt, sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői nem feledkeztek meg üzenni az azonos időpontban, száz kilométerrel odébb, Kolozsváron ünneplő RMDSZ-nek. Szilágyi gratulált a 25. évfordulóját ünneplő szövetségnek, és felidézte, hogy az EMNP-ben is sokan vannak, akik alapítói voltak az RMDSZ-nek, mondván: nem az ő hibájuk, hogy most már külön szervezetekben politizálnak.

Toró T. Tibor emlékeztetni kívánt arra, hogy „az igazi erdélyi magyar pártot” hármas ellenszélben sikerült létrehozniuk. Ennek Bukarest sem örült, ugyanakkor az RMDSZ is féltette a képviselet egyeduralmát, az MPP pedig az ellenzékiség monopóliumát óvta.

Félórás köszöntőbeszédében, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács üdvözletét hozó Tőkés László ennél is keményebben fogalmazott: miután üdvözölte a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő RMDSZ-t – rámutatva, hogy „a mi történetünk is részét képezi a 25 év történetének” –, rögtön hozzátette, hogy a szövetség dicső múltjával akarja igazolni sivár jelenét. Ezért ünneplés helyett önvizsgálatot, revíziót javasolt Kelemen Hunornak, Markó Bélának és társainak.

Mindemellett nem tartaná jó ötletnek lemondani a szövetséggel való együttműködésről, azonban az összefogásnak semmiképp nem az RMDSZ ernyője alatt kell létrejönnie, vélekedett az EP-képviselő. Tőkés abbéli reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben sikerül a néppárt és a romániai magyar választók döntő többsége által támogatott Klaus Johannis államfővel a sajátos magyarságpolitika kidolgozásáról tárgyalni, hiszen, mint fogalmazott: „a magyarság igényeit nem lehet a Románia 18 kisebbségére vonatkozó kisebbségpolitikájába belezsúfolni, amint azt az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetében megkísérelte”.

„Egyesek azt mondják az EMNP-ről, hogy lakájpárt, és azt, hogy ejtették Budapesten. Nem kell felülni minden híresztelésnek, és az sem igaz, hogy meg akarják vonni a magyarországi támogatásokat a demokráciaközpont-hálózattól” – jelentette ki Tőkés László, utalva arra a híresztelésre, ami az egyik RMDSZ-es politikus által vezetett Bukaresti Rádió magyar adásában kapott szárnyra.

Új fejezetet kezdenek a nemzeti tanácsok is

A néppárt küldöttgyűlése jó alkalomnak mutatkozott arra, hogy a két nemzeti tanács is új fejezetet nyisson. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ismét szorosabbra szeretné fűzni az együttműködést, amit a két szervezet vezetői előbb köszöntőbeszédükben jelentettek be, majd közös sajtótájékoztatón igyekeztek nyomatékosítani.

Tőkés László és Izsák Balázs arról beszélt, hogy tizenkét évvel ezelőtt az EMNT és az SZNT együtt indult, közösek voltak a célkitűzéseik, majd létezett egyfajta „szétfejlődés”, de most eljött az ideje annak, hogy stratégiai partnerség keretében erősítsék a viszonyt. Ennek kialakításával a két szervezet fontos tartópillére szeretne lenni az erdélyi magyar ügynek.

A szálak szorosabbra fűzésével a két nemzeti tanács példát szeretne mutatni a többi erdélyi magyar politikai szereplőnek a magyar egység erősítésének fontosságát illetően. Ennek érdekében idén egy közös EMNT–SZNT-küldöttgyűlést is terveznek. Az együttműködés elsősorban az integrált autonómia-képviselet jegyében képzelhető el, de ugyanúgy közös ügynek számít a zászlókkal kapcsolatos hatósági fellépés is, hiszen, mint hangsúlyozták, Romániában jelképtilalom-háború folyik a magyarság és a székelység szimbólumai ellen.