Fotó: Pál Árpád
Míg az RMDSZ elsősorban az új helyhatósági választási törvény többértelműségére és túlszabályozottságára hívja fel a figyelmet, a kisebb pártok és a független jelöltek inkább arra térnek ki, hogy a szigorított előírások a felzárkózásra biztosítanak lehetőséget a szerényebb anyagi kerettel rendelkezőknek.
2016. május 05., 12:482016. május 05., 12:48
2016. május 05., 13:372016. május 05., 13:37
Ez főként annak a következménye, hogy az új jogszabály szigorúan szabályozza a kampány során felhasználható népszerűsítő termékeket – nem lehet óriásplakátokat, bannereket, molinókat kifüggeszteni, de tilos a kisebb reklámanyagok, például golyóstollak, kulcstartók, tasakok, gyújtók osztogatása is.
Márton Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei képviselője ennek kapcsán lapunknak elmondta: a polgármesteri hivatalok által közterületen elhelyezett választási pannókra egy jelölt egyetlen A3-as méretű, valamint néhány kisebb plakátot tehet ki, de az Állandó Választási Hatóság (AEP) ezt úgy is értelmezheti, hogy magánterületen lévő felületeken végtelen számú népszerűsítő anyag elhelyezhető.
Elvben tilos az óriásplakát
A honatya ráadásul arra a viszszásságra is felhívta a figyelmet, hogy a jogszabály szerint ugyan a pénteken kezdődő, egy hónapos kampány során nem lehet A3-asnál nagyobb méretű plakátokat kitenni, de a kampány előtti időszakban nem tiltja a törvény ezek kihelyezését, sőt az sincs szabályozva, hogy a molinókat péntekig kötelező módon el kell távolítani. Emiatt történhet meg, hogy egyes településeken, például Kolozsvár belvárosában több polgármesterjelölt is óriásplakátokat helyezett ki, Márton Árpád elmondása szerint pedig Bukarest is tele van támogató aláírásokra buzdító bannerekkel.
„Már most is tilos a reklámanyagok, golyóstollak, trikók, tasakok osztogatása, nem is beszélve a kiló húsokról vagy a fél csirkéről, mert ez eddig sem volt engedélyezett” – tette hozzá a képviselő. Tájékoztató anyagokat ugyanakkor lehet adni a polgároknak, kampányújságok is nyomtathatók, az írott és elektronikus médiában, internetes felületeken népszerűsíthetik jelöltjeiket az alakulatok. Márton Árpád szerint a nem egyértelmű előírások később rengeteg bonyodalmat okozhatnak.
Félreérthető előírások
Az RMDSZ-es politikus felhívta a figyelmet az új törvény egy másik, a kampányra elköltött pénzek elszámolására vonatkozó részére is, amely szerinte félreértésekre adhat okot. Mint kifejtette: mindegyik jelöltnek, illetve jelöltlistának külön folyószámlával kell rendelkeznie, amit az érintett vagy pénzügyi megbízottja kezel. „Egy vidéki jelöltlista népszerűsítésére legtöbb 1250 lejt költhetnek, ezt a jelöltek össze is pótolhatják, ezzel szemben egy bukaresti főpolgármester-jelölt óriási összeget szánhat kampányra, és kérdés, hogy ezt honnan teremti elő, illetve utólag hogyan papírozza le” – magyarázta.
Ugyancsak a kampánypénzek utólagos elszámolása körüli értelmezési vitákra számít Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, aki pontatlannak tartja az előírásokat. „A pártfinanszírozási törvény megjelenése, a választási törvény módosítása óta foglalkoztat bennünket ez a kérdés, készülünk rá, hogy be tudjuk tartani az előírásokat, és hetek óta élénk levelezést folytatunk a választási hatósággal. A kérdéseinkre küldött útmutatókból is kiderül, mennyire tágan értelmezhető a jogszabály” – nyilatkozta lapunknak Toró T. Tibor.
„A kicsi és szegényebb pártoknak kedvez”
A néppárt alelnöke ugyanakkor úgy véli: az új jogszabály a kicsi és szegényebb pártoknak kedvez, hiszen éppen azokat a kampányeszközöket és -csatornákat tiltja, amelyeket eddig csak a nagy alakulatok engedhettek meg maguknak, például az óriásplakátok piacára csak egy nagy párt költségvetésével lehetett betörni. „A törvény lehetőséget teremt az esélyegyenlőségre, gátat szab az elfajult költekezésnek, a mértéktelen pazarlásnak” – hangsúlyozta a néppárti politikus. Hozzátette: a törvény alkalmazhatóságára ezután derül fény.
Bonyolultnak, de tisztességesnek tartja a választási törvény kampányra vonatkozó előírásait Rákosi János, aki függetlenként méretkezik meg Kézdivásárhely polgármesteri tisztségéért. Lapunknak úgy fogalmazott: már napok óta azon munkálkodik, hogy hivatalos pénzügyi megbízottja legyen, csak szerdán két ízben járt a prefektúrán. Rákosi János szintén úgy véli, hogy a kiadások szabályozásával, a megszorításokkal esélyt kapnak a kisebb költségvetéssel rendelkező jelöltek is. Ugyanakkor abban bízik, hogy a pénzügyi elszámolással sem lesznek gondok, hiszen mint mondta, aki kicsit jártas a könyvelésben, ebben is el tud igazodni.
A Bihar megyei Értarcsára érkezett meg idén is, tatarozza fészkét, készül a fiókák nevelésére Románia legöregebb meggyűrűzött gólyája, amely idén töltötte be a 21. életévét.
Szerdára virradóra elfogták Nagyváradon azt a férfit, aki kedden egy bukaresti orvosi rendelő előtt szökött meg egy rabszállító járműből. Egy személy felismerte őt, és hívta a 112-es segélyhívószámot.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
szóljon hozzá!