Fotó: Dénes Ida
Szent István fából faragott szobrát avatták fel szombaton a moldvai csángók lakta Pusztinán. Nyisztor Tinka néprajzkutató, a helyi Szent István Egyesület elnöke elmondta, a szoboravatással egyfelől a Jászvásári Római Katolikus Egyházmegye naptárában augusztus 16. dátummal szereplő Szent István-napot ünnepelték, másfelől pedig arra emlékeztek, hogy a pusztinaiak ősei a madéfalvi vérengzés után, 250 évvel ezelőtt telepedtek át a Székelyföldről Moldvába.
2014. augusztus 17., 20:012014. augusztus 17., 20:01
A Szent István Egyesület elnöke elmondta, az életnagyságú mellszobrot Simmer Sándor csongrádi fafaragó készítette és ajándékozta a pusztinaiaknak. A szobor számára a templom szomszédságában lakó Beta Péter alakított ki az utcára néző beüvegezett, befedett fülkét a saját portája előtt. Az alkotást a helyi római katolikus plébános szentelte fel a szombat reggeli mise után.
„Így soha nem szenteltek fel más szentnek állított emléket. Alig tartott két-három percet a ceremónia. Az egyházi zászlókat sem vették elő. Úgy sietett a plébános, mintha kígyómarás érte volna. De mi utána imaórát tartottunk a templomban, pap nélkül, amelyen magyarul énekeltünk és imádkoztunk” – mondta Nyisztor Tinka.
A pusztinai magyar érzelmű csángó közösség vezetője a moldvai római katolikus egyháznak a magyar nyelvhez és a magyar szentekhez való ellenséges viszonyulására utalt. Emlékeztetett arra, hogy a pusztinai közösség hiába küzd évtizedek óta azért, hogy magyar nyelvű misét is tartsanak a település templomában. Azt is megjegyezte, az 1957-ben épített pusztinai római katolikus templomot a mai napig nem szentelték fel, mert a helyi közösség ragaszkodott ahhoz, hogy Szent István legyen a templom védőszentje.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
szóljon hozzá!