Mint ismeretes, a képviselőháznak az őszi parlamenti ülésszakban kell kimondania a döntő szót a genderkvótáról. A szenátus által már jóváhagyott jogszabály szerint egy párt önkormányzati választási listáin mindkét nem jelenlétének legalább 30 százalékosnak kell lennie. A 2015/208-as választási törvényt módosító kezdeményezés szerint a választási bizottságok kötelezően elutasítanák azokat a listákat, melyek nem teljesítik az előírást. A módosítást először a 2020-as választásokon alkalmaznák.

Geambaşu Réka lapunknak kiemelte, hogy az ilyen jellegű intézkedések mindig átmenetiek – akárcsak például az afro-amerikai fiatalok „felvételi kvótája” az amerikai egyetemeken vagy a női kvóták a skandináv országok politikai életében, vállalatvezetésében –, ugyanis a kvóta olyan esélykiegyenlítő folyamatokat indít be, amelyek egy idő után szükségtelenné teszik magát a pozitív diszkriminációt.

A szociológus rámutatott, hogy a társadalom egy-egy szegmensének következetes alulreprezentáltsága akár a politikai, akár a gazdasági életben nemcsak az adott kisebbségnek rossz, hanem az egész társadalomra nézve hátrányos, hiszen azt vonja maga után, hogy az érdekképviseletből és a társadalom irányításából szisztematikusan hiányoznak sajátos szempontok, érdekek, problémák.

A nők zöme nem lenne politikus

„A nagy számok tükrében kimondható, hogy a nők nagy része nem akar politikus lenni” – szögezte le Geambaşu Réka. Szerinte ennek hasonlóak az okai, mint például annak, hogy az erdélyi magyarok elsöprő többsége nem készül katonai vagy rendészeti pályára, ez pedig egyik esetben sem függ össze az egyének vagy az etnikai csoport biológiai értelemben vett képességeivel, hanem azzal az egyébként pragmatikus szemponttal, hogy az emberek terveit, vágyait a visszajelzések és a belátható, racionális lehetőségek alakítják.

„Ahogy a magyar fiatalok általában nem kapnak arra ösztönzést, hogy katonai pályára készüljenek Romániában, a fiatal lányoknak sem sugallja senki, hogy képesek a politikai életben helyt állni. Ellenkezőleg!” – példálózott a szakember. Meglátása szerint ahogy az erdélyi magyarok általában azt gondolják, hogy esélyük sem lenne a katonai pályán érvényesülni, az a kevés nő is, aki az alig észrevehető lebeszélés után mégis kitart a politikai pálya mellett, azt gondolja, hogy az nem egyeztethető össze a családi élettel, és folyamatosan hátrányos megkülönböztetésben lenne része.

A kvóta korrigálhatja az egyenlőtlenségeket

Geambaşu szerint ezt a két mechanizmust tudja megfordítani a kvóta: tud példaképet adni, élő politikusnőket, akik puszta létükkel megjeleníthetik azt, hogy igenis, lehet, és ez a fiatal lányokra is ösztönzőleg hathat; másrészt változást generálhat a társadalom gondolkodása szintjén, azaz fokozatosan módosulna az, amit ma „férfias” és „nőies” képességeknek, szakmának gondolunk.

„A kvóta korrigálhatja azt az egyenlőtlenséget, ami ökonómiai megközelítésben a társadalomnak is nettó veszteség. Ma Romániában a nők átlagosan valamivel magasabban iskolázottak, mint a férfiak, ami hatalmas közpénzráfordítást jelent, olyant, aminek egy része nem térül meg, hanem kárba vész azáltal, hogy a nők kisebb mértékben tölthetnek be vezető, felelős pozíciót a gazdaságban, politikában” – magyarázta a szakember.

Továbbmenve, a szociológus szerint a politikai képviselet professzionalizációját is beindíthatja, ha a nők bejelentkeznek versenytársként, hiszen ez fokozná a versenyt a régi és az új jelöltek között. Geambaşu Réka szerint azonban kis mértékben az is benne van a pakliban, hogy a női helyek vonatkozásában is érvényesül a kontraszelekció. Rámutatott, Romániában a nagyfokú ellenállás annak is tulajdonítható, hogy rossz emlékeket idéz a kommunista diktátor vegyészdoktor felesége, de a szociológus felhívta a figyelmet, hogy „a kvótarendszer nem a szocialista rendszerek találmánya”.

A „női helyekre” vonatkozó szelekció rendszerint ugyanolyan, mint a többi, ugyanúgy kell kompetensnek lennie a férfi és a női politikusnak, mutatott rá. „Jó a romániai szenátus által felvett irány, csak lépjen érvénybe a törvény. És persze az lenne a szerencsés, ha a befutó helyekre vonatkozna az előírás” – összegzett a Krónikának Geambaşu Réka.

A nőket és a közösséget is meg kell győzni

Ha a módosítás életbe is lép, akkor is előfordulhat, hogy a hölgyek a lista második felébe kerülnek – jelentette ki lapunknak Biró Rozália Bihar megyei RMDSZ-es szenátor. A társkezdeményező politikus, az RMDSZ Nőszervezetének elnöke kifejtette, egyetlen politikai alakulat sem támogatta, hogy a bejutó helyek 30 százalékát kötelezően a gyengébben reprezentált nem, tehát jelen esetben a hölgyek kapják, ahogy azt a változatot sem, hogy a listán minden harmadik helyen nő szerepeljen.

Biró Rozália rámutatott, a román parlamentben jelenleg 11,9 százalékos a hölgyképviselők aránya, az Európai Parlamentben ennél sokkal jobb a helyzet, ott 35 százalékban vannak jelen a nők. Hozzátette, 88 országban érvényes a genderkvóta, Franciaországban például 2000-ben vezették be, hogy paritásos alapon kapnak helyet a férfiak és a nők a listán, 50–50 százalék az arányuk.

Románia lakosságának 51,2 százaléka, az egyetemek végzőseinek 55 százaléka nő, tehát a parlamentben a 11,9 százalékos reprezentáltság nagyon kevésnek számít, vélte a szenátor. Rámutatott, hogy helyhatósági szinten még rosszabb a helyzet, az idén megválasztott polgármestereknek csupán 5 százaléka hölgy, az RMDSZ-ben pedig 4 százalék, részletezte a politikus.

„A politikumban nagy az ellenállás, hiszen dúl a harc a befutó helyekért, másrészt a kívülállóknak nehéz bekerülni a reflektorfénybe, felvenni a versenyt a már tisztségben levőkkel” – magyarázta Biró Rozália. Az RMDSZ Nőszervezetének elnöke szerint a nőknek el kell érniük a kritikus tömeget a politikában, hogy „láthatóak” legyenek, hiszen amíg csak egy-két politikushölgy tevékenykedik ezen a területen, más a megítélésük.

„A magyar közösségben gyakori az a vélekedés, hogy a nő legfontosabb feladata a gyerekvállalás, és a vezető tisztségeket erős emberek, tehát 190 centiméter magas, 100 kilós férfiak kell betöltsék” – hívta fel a figyelmet. A szenátor szerint a nőknek azért is van nehezebb dolguk, mert ritka az a férfitárs, aki feltétel nélkül támogatja vezető pozícióban lévő feleségét, ahogy ezt a nők általában megteszik. Ráadásul a nőknek nagyobb lelki teher, hogy a család mellett vállalniuk kell a napi 12–14 órás munkát jelentő feladatot, tette hozzá.

Biró Rozália úgy véli, két irányba kell hatniuk: a nőket és a közösséget is meg kell győzni, hogy ugyanúgy tudnak ügyeket képviselni, mint a férfiak. Szerinte nem áll fenn a veszély, hogy csak „kirakatnőket” tesznek a listákra, hiszen a pártoknak is érdeke, hogy népszerű, elismert hölgyek képviseljék az alakulatot, akik képesek szavazatokat hozni.

Vannak hátulütők

Nincs szükség kvótákra – jelentette ki lapunknak Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, aki szerint hagyni kell a folyamatokat életszerűen zajlani, hiszen ha valaki rátermett egy hivatásra, munkára, kvótától függetlenül előreléphet. A politikus hangsúlyozta, idegenkedik a kvótáktól, hiszen fennáll annak a kockázata, hogy ellenérzést kelt a férfiakban, és a nők ellen fordítja őket, másrészt szerinte nem biztos, hogy ilyen esetben a legjobb, legrátermettebb hölgyek kerülnek helyzetbe.

Az ilyen típusú válogatásnak vannak hátulütői, hívta fel a figyelmet Sándor Krisztina, aki szerint több esetben tanúja volt, például az önkormányzati választásokon, hogy valaki nem azért került fel egy pártlistára, mert ő volt a legjobb, hanem azért, mert a törvény előírásait be kellett tartani. „Száz évvel ezelőtt még nagy kihívást jelentett, hogy nőket lehessen alkalmazni az egészségügyben, a tanügyben, míg mára ezek a szakmák teljesen elnőiesedtek” – érvelt az EMNT ügyvezető elnöke. Szerinte a nők sem fordulnak el nagyobb mértékben a közélettől, mint a férfiak, sőt adott esetben határozottabb álláspontjuk van, csak azt házon belül hangoztatják. Úgy vélte, a nők a politikában is gyakran szorgalmasabbak és kitartóbbak, mint a férfiak.

„Okos nő” a háromszéki lista élén

Lapunk információi szerint a decemberi parlamenti választásokon eddig Kovászna megye az egyetlen, ahol nő vezeti majd az RMDSZ képviselőjelölt-jelöltlistáját Benkő Erika politológus által. Tamás Sándor, a területi szervezet elnöke lapunknak hangsúlyozta, a politológus nem azért listavezető, mert nő, a helyezésnél a rátermettséget tartották szem előtt. „Kiráz a hideg a keretszámoktól, a numerus clausus-féle megközelítéstől.

Háromszéken a jelöltlista összeállítása során a szakmaiságot, a minőséget vettük figyelembe, függetlenül attól, hogy a jelölt nő vagy férfi. Benkő Erika nem azért listavezető, mert nő, hanem mert nagyon okos nő” – szögezte le Tamás Sándor.