Ennek tudható be, hogy az ország különböző pontjain jelentősen eltér a lakosoknak a távfűtés után kiszámlázott összeg, egy hátrányos helyzetben lévő város lakói akár kétszeresét is fizethetik annak, mint amennyibe a szolgáltatás kerül egy távolibb településen.

 A közszolgáltatásokat szabályozó országos hatóság (ANRSC) nemrég kibocsátott statisztikája szerint a távhő gigakalóriánkénti lakossági ára a megyeszékhelyeken a 200 lejt is meghaladja. A szolgáltatás a konstancai, a sepsiszentgyörgyi és a csíkszeredai lakosok számára kerül a legtöbb pénzbe, az adatok viszont nem fedik a teljes valóságot, hiszen például a háromszéki városban az előállítási költség jóval alacsonyabb a másik két városhoz, valamint az országos átlaghoz képest, ha tehát a termelési árat vesszük figyelembe, eltérő listát kapunk.

Konstancán a távfűtésért gigakalóriánként 411 lejt kell fizetniük a lakóknak, míg az előállítási ár 431 lej, vagyis az önkormányzat meglehetősen kevés támogatást nyújt. Jóval kevesebb pénzből, gigakalóriánként 359 lejért biztosítják a szolgáltatást Sepsiszentgyörgyön, ahol viszont a polgármesteri hivatal szubvenciójának köszönhetően a kiszámlázott érték „csak\" 298 lej. Ehhez képest Csíkszeredában óriási, 451 lejes az előállítási költség, az önkormányzat hozzájárulása viszont 275 lejre tornássza le a lakossági árat.

A csíkszeredai városi távhő­szolgáltatónál, a Goscom Rt.-nél érdeklődtünk arról, mi az oka annak, hogy országos viszonylatban kirívóan magas az előállítási költség, kérdésünkre azonban nem kaptunk választ. Biró Hajnalka szóvivő a Krónikának úgy nyilatkozott: nem tudná megmondani, hogy az ország egyik leghidegebb térségének számító székelyföldi városban miért kerül rendkívül sokba a távhő előállítása, mindössze arról tud beszámolni, hogy mivel fűtenek – gázzal és pellettel.

Felvetésünkre, hogy mindezt okozhatják-e a rendszerhibák vagy a tény, hogy az elmúlt években rengetegen leváltak a városi szolgáltatásról, így a költségek kevés lakás között oszlanak meg, a szóvivő közölte, a hálózatot nemrég újították fel. Ugyan azt elismerte, hogy valóban sokan döntöttek egyéni hőközpont beszerelése mellett, de hozzátette, nemcsak magánlakásokban, hanem iskolákban és más intézményekben is biztosítják a szolgáltatást. Biró Hajnalka azt is elmondta: ők ezt a szintet tudják tartani, szerinte ugyanakkor érdeklődni kell a távhőt ennél olcsóbban előállító szolgáltatóknál, milyen módszerrel csökkentik a kiadásokat. A Goscom Rt. jelenleg háromezernél is kevesebb lakrészt szolgál ki.

Szabó Mária, a sepsiszentgyörgyi távhőszolgáltató vezetője lapunknak kifejtette: a gigakalóriánkénti ár kiszámításánál rengeteg tényezőt figyelembe kell venni, így a gáz, az elektromos energia és a víz árát, valamint a karbantartási, javítási és ellenőrzési költségeket. Lényeges, hogy milyen állapotban van a kazán és a rendszer, minél alacsonyabb számú fogyasztót szolgálnak ki, annál kevesebb részre oszlanak a kiadások.

Sepsiszentgyörgyön már csak az önkormányzati tulajdonban lévő és az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített ingatlanokban, összesen alig 190 lakásban működik a távfűtés. A városban a kilencvenes évek végi tömeges leválások miatt számolták fel az elavult rendszert, így ma már a magánlakásokban és az intézményekben is saját kiskazánnal melegítenek. Tóth Birtan Csaba alpolgármester a Krónikának nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a közszolgáltatásokat szabályozó országos hatóság adatai alapján a sajtóban elterjedt információ félrevezető, hiszen az előállítási ár tekintetében Sepsiszentgyörgy egyáltalán nem számít rekordernek, a gigakalóriánkénti érték jóval elmarad az országos átlagtól.

Nagyváradon ugyan emelkedett a távhő előállítási ára – gigakalóriánként 294 lejre –, miután tavasszal beüzemelték az új hőerőművet, ezzel párhuzamosan viszont a polgármesteri hivatal is növelte a szubvenció értékét, így az ígéreteknek megfelelően a lakosság számára nem drágult a szolgáltatás, amely gigakalóriánként továbbra is 240 lejbe kerül. A megyeszékhelyen áprilisban állították le a régi, környezetszennyező, széntüzeléses erőművet, amelyet földgázzal működő létesítményre cseréltek. Eközben a hálózatot is korszerűsítették.

Nem kötelező érvényű egyébként, hogy az önkormányzat beszálljon a költségekbe: Segesváron például a polgármesteri hivatal egy lej szubvenciót sem ad, így az előállítási és a termelési ár egyaránt 379 lej. Fogarason Sepsiszentgyörgyhöz hasonlóan 17 százalék körüli a támogatás, a 292 lejből 244 lejt fizet a fogyasztó. Olyan települések is vannak, ahol a helyi önkormányzat a költségek közel felét átvállalja: Kolozsváron már évek óta kifizeti a helyi hivatal az összeg 50 százalékát, Csíkszeredához hasonlóan Székelyudvarhelyen is 40-50 százalékos a szubvenció, Nagyszebenben pedig 30 százalék a támogatás.