Közel háromszázan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet az 1859-es, kisegyesülésnek nevezett román ünnep alkalmából szerveztek Sepsiszentgyörgyön, és amelyen egy 150 méter hosszú román zászlót is kifeszítettek.

Az esemény alkalmával a résztvevők rendőri kísérettel a csendőrség közelében található Bună Vestire ortodox templomtól a Grigore Bălan sugárúton, majd az 1918. December 1. utcán haladtak végig a Vitéz Mihály térig, ahol az egyesülést ünneplők táborához csatlakoztak.

A felvonulás kezdeményezője és egyik szervezője Cosmin C., az a román középiskolás fiú, aki piros-sárga-kék zászlóval fotózkodott a március 15-ei magyar nemzeti ünnepen a megyeszékhelyen, majd gesztusáért halálos fenyegetést is kapott, és emiatt román hőssé vált. A rendezvényt követően a fiú örömét fejezte ki, hogy elvárásai beteljesültek, hiszen a románság „ezen a napon volt a leginkább egységben”, továbbá békében és örömmel ünnepeltek.

Bár magyarellenes üzenetek skandálására nem került sor, a rendezvény mégsem volt provokációtól mentes. Már az ünnepi műsor kezdetén provokatív szövegek hangzottak el a bemondó részéről: „Éljen az egyesülés! Éljen Románia, Nagy Románia és a régi határai, Dnyesztertől a Tiszáig!” – hangoztatta a férfi, majd a jelenlevők az előpataki, zágonbárkányi, kovásznai és bodzafordulói együttesek folklórelőadását tekinthették meg.

Korábban Sebastian Cucu, Kovászna megye kormánymegbízottja arra szólította fel a Kovászna Megyei Tanácsot, hogy távolítsa el a SIC–Terra Siculorum feliratú táblát, amely a szombati ünneplés helyszínének szomszédságában található.

A prefektus kérését azzal indokolta, hogy a román civil szervezeteket tömörítő Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma tiltakozik a pannó jelenléte ellen, ugyanis szerintük az sérti a románok nemzeti érzését, a kisegyesülés ünnepét, továbbá szélsőséges gesztusként értelmezhető.

A molinó azonban január 24-én is a helyén maradt. Mint Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kifejtette, azt nem valaki miatt vagy valaki ellen tették ki, hanem azért, hogy a székelység nemzeti identitását fejezze ki.

Ezzel együtt a szombati ünneplő tömeg egy nagyobb méretű román zászlóval próbálta eltakarni az esemény ideje alatt a pannót, amely tartójára alig egy hete helytelen angolsággal a „Fuk you” gyalázkodó feliratot festették.

Nemzeti ünneppé vált a fejedelemségek egyesülésének napja

Először ünnepelték Romániában nemzeti ünnepként szombaton január 24-edikét, a román fejedelemségek – Moldva és Havasalföld – 1859-es egyesülésének napját, miután erről tavaly decemberben törvényt fogadott el a bukaresti parlament.
 A jászvásári (Iași) központi rendezvényen mondott beszédében Klaus Johannis államfő azt hangsúlyozta, hogy a fejedelemségek egyesülése indította el Romániát a „modernizáció és nyugatosodás\" útján, amihez az önös érdekeken túllépni tudó, a nemzeti érdekeket tisztán látó és azokért áldozatokat is vállaló vezetőkre volt szükség.
„Egy erős polgári nemzet azonban nem táplálkozhat kizárólag a múlt jelképes pillanataival: tudatosan kell dolgoznia nap mint nap célkitűzései valóra váltásáért\" – mutatott rá az államfő. Johannis az egyik legfontosabb adósságnak a decentralizációt nevezte, amelyet már az 1859-es egyesülés megálmodói is szükségesnek láttak, mégsem valósult meg. Az elnök a túlzott központosítás leépítését a következő időszak faladatának nevezte, amelyet „záros időn belül, türelmesen és okosan\" kell megvalósítani.