Mindezt szerdán jelentette be Kelemen Hunor. A szövetségi elnök Kolozsváron elmondta, az aláírásgyűjtés befejeztével a megyei önkormányzatok írják majd ki és szervezik meg a referendumokat.

A székelyföldi megyékben a szavazólapon egyetlen kérdés szerepel majd: „Egyetért azzal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye közös gazdasági-fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely régióközponttal?”. A partiumi Bihar Szatmár és Szilágy megyében a kérdés a Nagyvárad-központú régióra vonatkozna. 

Az aláírásokat a tervek szerint október 14-én nyújtják be a megyei önkormányzatokhoz, ezt követően a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően 30 napos közvitára kerül sor. Az előzetes menetrend szerint a megyei tanácsok november 14-én tűznék napirendre a népszavazást kiíró határozatot, amelyet elküldenének a prefektushoz láttamozásra, majd megjelentetnék a sajtóban. Ha minden zökkenőmentesen halad, a referendumokat december 8-án tarthatnák meg, értékelte Kelemen Hunor. Rámutatott, ahhoz, hogy a megyei tanácsok egyáltalán foglalkozzanak a kezdeményezéssel, az adott megyében élő, szavazati joggal rendelkező lakosok legkevesebb öt százalékának az aláírására van szükség.

Az RMDSZ elnöke tisztázásképpen elmondta: azért a fejlesztési régiók átszervezéséről szól majd a népszavazás, mert közigazgatási átszervezés ügyében nem lehet referendumot kiírni. Hangsúlyozta: a kormány nem dönthet ebben a kérdésben úgy, hogy nem kérdezi meg az egyes régiók lakósait. „Ez a kérdés nem csak a magyar közösséget foglalkoztatja: Dobrudzsa, Bukovina vagy Bánság történelmi, földrajzi, kulturális sajátosságainak a figyelembevételére kérik a kormányt román politikusok és civil szervezetek, éppen úgy, ahogy azt az RMDSZ a Székelyföld és a Partium esetében teszi” – mutatott rá Kelemen Hunor. Mint mondta, a legnagyobb kihívás a román többségű megyék lakosságának a meggyőzése, akikkel el kell hitetni, hogy a tervezett fejlesztési régió az ő jólétüket, gazdasági megerősödésüket szolgálja.

Az RMDSZ elnöke azt is elmondta, hogy a népszavazás önmagában még semmire sem kényszeríti a kormányt, azonban ha sikeres lesz, erős fegyver lehet a szövetség kezében a parlamentbe benyújtott régióátszervezési törvénytervezet vitája során. A régiók átalakításáról a parlamentnek kell döntenie, ha van rá politikai akarat Bukarestben, pár hónap alatt megváltoztatható a régiók jelenlegi rendszere, tette hozzá Kelemen Hunor.

Antal: ez az egyetlen járható út

„Ez az egyetlen járható út, ennek van legalább 50 százalékos esélye, teljesen törvényes. Azért szól a kérdés a fejlesztési régióról, mert az benne van az alkotmányban, így nem foghatják rá, hogy ellentmond az alaptörvénynek” – részletezte a kérdés megfogalmazásának hátterét  Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Rámutatott, lehet nagyot kérdezni, erősen fogalmazni, azonban a prefektúrák elgáncsolhatják az ügyet. „Olyan kérdéssel kell próbálkozni, amivel el is juthatunk valahova” – jelentette ki az elöljáró. Emlékeztetett: a kormányhivatalok már két népszavazást is megakadályoztak: a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia-referendumát és a Magyar Polgári Párt megyei népszavazásait, melyek arról szóltak volna, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye egy része különálló közigazgatási egységet alkosson. A politikus rámutatott: a fejlesztési régió kialakításának hatalmas a tétje, hiszen ha a három megye alkot egy régiót, 180 millió eurót hívhat le a következő EU-s pénzügyi ciklusban, a politikai tét pedig az, hogy a fejlesztési régiókat a jövőben közigazgatási hatáskörrel ruházhatják fel.

Tamás Sándor a szövetség háromszéki elnöke kifejtette, paradigmaváltás következhet be, hiszen Romániában eddig nem volt regionális szintű népszavazás, az erdélyi magyarok soha nem szavazhattak az őket érintő kérdésekről. A két háromszéki politikus elsőnek írta alá a népszavazást kezdeményező íveket, hangsúlyozva, bár a megyei tanács elnöke vagy a testületi tagok egyharmada is kezdeményezhetné a referendumot, azért döntöttek az aláírásgyűjtés mellett, hogy társadalmi támogatottsága legyen a kezdeményezésnek.

Toró: semleges témára terelik a kérdést

Miközben a Magyar Polgári Párt vezetősége korábban bejelentette, hogy támogatja az RMDSZ régióátszervezéssel kapcsolatos kezdeményezéseit, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke úgy véli, a fejlesztési régiók beemelésével az RMDSZ semleges témára tereli a kérdést. „Az RMDSZ kezdeményezése szárnyát szegheti az autonómiára vonatkozó közösségi akaratnak, és ennek az árát a közösség fizeti meg” – szögezte le a Krónikának az EMNP-elnök. 

Kifejtette, az emberek tiszta beszédet akarnak, a politikai szervezeteknek arra kellene használniuk eszközeiket, hogy sajátos jogállású régiókat alakítsanak ki, az autonómia intézményrendszerét építsék, és nem kellene elterelni az energiákat a fejlesztési régiók irányába.

Toró T. Tibor emlékezetett, hogy a néppárt július 20-án jelentette be, hogy aláírásgyűjtést indít a kormány magyar közösség számára hátrányos régiósítási törekvései ellen, illetve helyi népszavazások kiírását kezdeményezi valamennyi olyan településen, ahol dönthetnek a Székelyföld autonóm régióhoz vagy a Partium sajátos jogállású kétnyelvű régióhoz való tartozásról. A szignók gyűjtése Közép-Erdélyben is zajlik a történelmi régiók mentén történő átszervezés érdekében. „Ezzel szemben az RMDSZ vezetői bejelentik, hogy hat megyében aláírást gyűjtenek a fejlesztési régióról, miközben zajlik a kormány propagandája, hogy közigazgatási régiókat kell létrehozni, ráadásul számunkra előnytelen módon, brutálisan beavatkoznának az eddigi megyerendszerbe, a magyar közösséget mindenhol közigazgatási kisebbségbe szorítanák. Az RMDSZ vezetői leragadtak a maguk fejlesztési régiós elképzeléseinél, holott már rég nem erről van szó: közigazítási régiók kialakításában és átszabásában gondolkodik a kormány” – hangsúlyozta a Néppárt elnöke.

Bár nem osztja az RMDSZ elképzelését, Toró úgy véli, érdemes lenne összeülni és egyeztetni a kérdésről, ezért kérte pártja nevében az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását, és javasolta Kelemen Hunornak a kétoldali találkozást, hogy a régiósítás mellett az alkotmányozás, európai polgári kezdeményezés és az Európa Parlamenti választások tárgyában tárgyaljanak.

Az RMDSZ kezdeményezését nem csak az ellenzék, a román politikum is támadja. Ciprian Dobre Maros megyei tanácselnök Kelemen Hunor bejelentését követően úgy nyilatkozott, illegális a szövetség kezdeményezése, ugyanis a régiósítás nem a megyei tanácsok hatásköre. Rámutatott, a népszavazást országos szinten, országos kérdésekben lehet kiírni, a megyei önkormányzat nem dönthet tanácsi határozattal a régiókról. „Lehetetlen és illegális egy ilyen népszavazás” – jelentette ki a liberális politikus, példaként elmondva, hogy ilyen alapon helyi szinten dönthetnének a lakosok például arról, hogy nem fizetnek többet adót. Kifejtette, Románia területéről nem lehet helyi szinten, Kovásznán vagy Tulceán dönteni, hiszen ez azt jelentené, hogy föderális, nem pedig nemzetállamban élünk. „Jogi szempontból elhibázott a kezdeményezés, nincs értelme” – jelentette ki Ciprian Dobre.

Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely

Bírósághoz fordul az RMDSZ

Bírósági keresetet nyújt be az RMDSZ és több partnerszervezete a Minority SafePack elnevezésű kisebbségvédelmi uniós szabályozás elutasítása miatt az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságán – mondta szerdán újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke kifejtette: a kereset szövegezése az év végéig készül el, ebben azt kifogásolják, hogy az Európai Bizottság elutasította polgári kezdeményezésük bejegyzését. Hozzáfűzte, mérlegelik azt is, hogy az elutasítás ellenére elkezdik az aláírásgyűjtést, de ennek csak akkor lenne értelme, ha a többi uniós partnerük is hozzálátnak a szignók gyűjtéséhez. Az Európai Bizottság elutasító döntését Tabajdi Csaba magyar szocialista EP-képviselő is vitathatónak nevezte, rámutatva: „az Európai Unió nem söpörheti le az asztalról egyetlen tollvonással negyvenmillió kisebbségi európai állampolgár akaratát”. Rámutatott, az Európai Bizottságnak egyszer és mindenkorra abba kellene hagynia „csiki-csuki játékát, a kettős mérce alkalmazását a kisebbségi jogok kapcsán”. Tabajdi szerint nem szabad kiengedni az EB-t a szorításból, mindenképpen rá kell venni, hogy foglalkozzon a kisebbségvédelemmel uniós szinten.