A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által október 24-ére tervezett, Világítsuk ki Székelyföld határait elnevezésű rendezvény előkészítéseként a szervezet képviselői pénteken tüzet raknak Kovászna megye legmagasabb csúcsán, az 1777 méter magas Lakóca-csúcson.
2015. szeptember 22., 22:522015. szeptember 22., 22:52
Az akciót a Székelyek a magasban expedíciósorozat kezdeményezői is segítik. „A pénteki lakócai tűzrakás célja nemcsak az, hogy kipróbálják, hogyan működik a kivilágítás a magas, elszigetelt pontokon, hanem a népszerűsítésben is szerepe lesz: az akciót megpróbálják élőben közvetíteni a magyar közszolgálati televízióban, ezenkívül reklámanyagok, népszerűsítő kisfilmek is készülnek, hogy minél több emberhez eljutassák az akció hírét – közölte Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke.
Mint mondta, az SZNT abban bízik, hogy október 24-én több százezer embert sikerül mozgósítani. Elmondta, számítanak az önkormányzatok, az egyházak és a politikai szervezetek mozgósítására, ennek érdekében már több polgármesterrel is egyeztettek, s mint kiderül, mindenhol támogatják az elképzelést.
A terv szerint október 24-én este őrtüzekkel és fényszórókkal kivilágítják Székelyföld külső határait. Az eredeti elképzelés az volt, hogy kilométerenként gyújtsanak őrtüzeket Székelyföld mintegy 750 kilométert kitevő határvonalán, de ma úgy látják, hogy nem lehet központilag kijelölni a világítási pontokat. Ezért mindenütt a határmenti közösségektől várják, hogy a terepviszonyok ismeretében szervezzék meg a saját világításukat.
Már harmadik napja tiltakozik a temesvári Nikolaus Lenau Gimnázium több diákja. Arról az intézményről van szó, amelyben október végén egy diák késsel a kezében fotózkodott.
Továbbra is számíthatnak a magyar kormány támogatására a csángómagyar közösségek: a 37 helyszínen 2200 gyermeket elérő oktatási és hagyományőrző program jövőjéről kormányzati tisztségviselők egyeztettek a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel.
A székelyföldi kistelepülések jövőjét teszik bizonytalanná az egymásnak ellentmondó közigazgatási reformelképzelések. Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere a Krónikának elmondta, napirendre kell tűzni a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Pénzügyi kedvezményekkel ösztönözné a román kormány a települések önkéntes összevonását, a következő parlamenti választások után azonban már kötelező átszervezés is következhet. Fülöp László Zsolt, Szováta RMDSZ-es polgármestere beszélt erről lapunknak.
Egyre elégedetlenebb a kolozsvári metró építésének ütemével Emil Boc, a kincses város polgármestere szerint túl sok idő telt el anélkül, hogy látványos előrelépés történt volna.
A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.
Beköszöntött a tél a Székelyföldre, a magasabban fekvő térségekben már havazik. A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott óvatosságra inti az autósokat, és arra figyelmeztet, hogy havas, jeges úton kötelező a téli gumiabroncs használata.
A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.
szóljon hozzá!