„Természetesen nem vesszük le. Európai országban élünk, semmilyen kifogásuk nem lehet ellene, hiszen az irodám nem állami intézmény. Arra időt se vesztegetek, hogy cáfoljam a zászló reklámjellegét. Ez egy mondvacsinált ok” – szögezte le az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke keddi sajtótájékoztatóján.

Tőkés emlékeztetett arra, hogy júniusban egy, az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetei által összehívott utcai villámcsődület alkalmával tűzte ki a lobogót, mintegy szolidaritást vállalva ezáltal a székelyföldi zászlóügyek meghurcoltjaival, és tiltakozva a romániai kisebbségeket érő jogsértések ellen.

Noha ugyanaznap lobogót tűztek ki a váradi demokrácia-központ székhelyére is, valamint Partium több más településén is hasonló megmozdulást tartottak, felszólítást a lobogó eltávolítására egyedül Tőkés László kapott.

Az augusztus 20-án kiállított, majd másnap a helyi rendőrség által kézbesített jegyzőkönyv Tőkést, mint magánszemélyt szólítja fel arra, hogy egy héten belül „semmisítse meg” az irodájára kitűzött „reklámzászlót”, mivel annak kihelyezésére nem kért és kapott engedélyt a polgármesteri hivataltól, megsértve ezáltal a hirdetési eszközök engedélyeztetését és kihelyezését szabályozó 2013/185-ös törvényt.

A székely lobogó reklámzászlóként való meghatározása, mint ismert, Marosvásárhelyről származik, ahol Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség parancsnoka ugyanezen indokkal büntette a néppártosokat a székházaikra kitűzött jelkép miatt. Ahogyan ugyanis azt a váradi polgármester, Ilie Bolojan és a főépítész, Adriana Lipoveanu nevében kiállított jegyzőkönyv is leszögezi: amennyiben a kihágás miatti figyelmeztetés kevésnek bizonyul, úgy a hatóság 30 és 50 ezer lej közötti bírságot róhat ki.

„Találgattam, hogy milyen indokot fognak kitalálni, de az számomra is meglepetés volt, hogy ennyi idő elteltével épp ebbe kapaszkodnak bele. A pénzbüntetés viszont komoly fenyegetést jelenthet minden civil személy számára” – mutatott rá lapunknak Tőkés. A hatóságok szerint állampolgári bejelentés nyomán indítottak eljárást, és bár a többi helyszínen elhelyezett székely zászlók egyelőre még zavartalanul loboghatnak, Csomortányi István, a néppárt megyei vezetője szerint ezek után már bármi megtörténhet.

Szilágyi Zsolt, az EMNP országos alelnöke és államfőjelöltje az ügy kapcsán nehezményezi, hogy nem tapasztal kisebbségvédelmi szándékot a kormánypártok részéről. „Huszonöt évvel a rendszerváltás után, a 2014-es államelnök-választás küszöbén ugyanúgy alázzák jelképeinket, mint a ’90-es évek elején. A zászlóügynek országos képviselője nincs, nem láttuk azt, hogy az RMDSZ kihasználta volna a kormányzati szerepkörét a kisebbségek megvédése érdekében” – mutatott rá. Meggyőződése, hogy a közszereplőknek a közösséget kell szolgálniuk, államelnöki jelöltségével pedig következetes képviselője lehet a „magyar ügynek”.

Tamás Sándor: nincs kétszer kétszázezer aláírás

Az Erdélyi Magyar Néppárt nem tudja összegyűjteni a Szilágyi Zsolt elnökválasztáson való indulásához szükséges kétszázezer aláírást – véli Tamás Sándor. Az RMDSZ Kovászna megyei elnöke keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján leszögezte, ez nem matematikailag lehetetlen, hanem a korábbi aláírásgyűjtések tapasztalatára alapozva.

„Háromszéken megfeszített munkával gyűjtöttünk harmincezer aláírást, meggyőződésem, hogy innen még harmincezer kézjegyet  nem lehet szabályosan összegyűjteni, hiszen a támogatókat meg kell keresni, nem akar mindenki aláírni, nem állnak sorban” – fogalmazott az RMDSZ-es politikus. Tamás Sándor ugyanakkor leszögezte, az elnökválasztáson erőt kell felmutatni, „Bukarestben nem adják össze a magyar szavazatokat, hanem különálló entitásként kezelik a pártokat, és ezzel csökken a hatásuk”. A politikus szerint az elnökválasztás egy eszköz arra, hogy Kelemen Hunor hitelesen meg tudja fogalmazni az erdélyi magyarság elvárásait.