A beadvány szerint az új párt felvenné az ifjúsági szervezet nevét – Partidul Noua Dreaptă néven működne –, Ionescu mellett pedig Alexandru Năstase, az ifjúsági szervezet egyik atyja és Dorin George Lala, a bukaresti második kerületi szervezet elnöke szerepel alapítóként.

A Rise Project azt írja, Tudor Ionescu nem szeretné egybeolvasztani az egyesületet a párttal. „A bejegyzendő szervezetnek a tagsága nem ugyanaz lesz, mint az egyesületé, senkit sem kötelezünk arra, hogy belépjen a pártba. Olyan tagjaink is lesznek majd, akik soha nem vettek részt az Új Jobboldal tevékenységében” – idézi Ionescut az oknyomozó portál.

A Rise Project egyébként a bejegyzésre váró szervezet politikai programjából is közöl szemelvényeket. Eszerint az Új Jobboldal Párt célul tűzte ki Románia egyesítését a Moldovai Köztársasággal „Németország példájára”, küzdene a korrupció megszüntetéséért, a munkanélküliség és a szegénység felszámolásáért, a törvénytelen privatizációk hatálytalanításáért, az illegális fakitermelés megállításáért, felszámolná az alvilági klánokat, és egy olyan politikai osztály kialakítását ígéri, amely a nemzeti érdekek védelméért és előmozdításáért dolgozna. A bíróság várhatóan szeptemberben dönt a beadványról.

Ionescuék nem először próbálkoznak

Bár az ifjúsági szervezet honlapján elérhető bemutatkozó első cikkelyében leszögezik, az Új Jobboldal mozgalomként és nem pártként kíván működni, alapítói már 2011-ben benyújtottak egy pártalapítási kérvényt a bukaresti bíróságon, akkor Nacionalista Párt néven próbáltak bejegyeztetni egy új politikai alakulatot.

A kezdeményezést a Bányászjárások Áldozatainak Egyesülete is támogatta, az ügyészek azonban kiderítették, a támogatói íveken az aláírásgyűjtés előtt elhunyt személyek adatai is szerepeltek, több személyi szám pedig hibásan került fel a listára.

Az ügyészségi fellebbezést követően a bukaresti táblabíróság elutasította a pártbejegyzési kérvényt, ezzel egy időben pedig okirat-hamisítás miatt bűnvádi eljárás is indult, az ügy a Rise Project szerint még folyamatban van. Tudor Ionescu a portálnak azt nyilatkozta, semmit nem tud a hamisításról, a pártbejegyzés szerinte azon múlott, hogy számos támogató visszavonta az aláírását, így végül nem gyűlt össze a pártbejegyzéshez szükséges 25 ezer aláírás.

A bíróság térfelén a labda

Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) vezetője a Krónikának elmondta, az általa vezetett intézmény jogilag nem akadályozhatja meg a magyargyűlölő párt bejegyzését, ebben a kérdésben kizárólag a bíróság dönthet.

„Magánszemélyként nem gondolom, hogy ez jó dolog Románia számára, főleg olyan körülmények között, hogy a szélsőjobb egyre inkább teret hódít Európában” – fogalmazott. Mint mondta, állami intézményként nem fogalmazhatnak meg kifogásokat a bíróságon a pártbejegyzés ellen, magánszemélyek azonban megtehetik ezt.

Mint részletezte: lehet hivatkozni arra a kormányrendeletre, amely tiltja a fasiszta pártok bejegyezését. „A bíróságtól függ, hogyan értelmezik a jogszabályokat. Jogi szempontból nagyon bonyolult kérdés ez, hiszen egy pártbejegyzés elutasítása alapjogot tagad meg, amelyre csak kivételes esetben van lehetőség” – magyarázta.

Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő lapunknak rámutatott, a pártalapításra vonatkozó törvény is tiltja azon szervezetek bejegyzését, melyek programja olyan elemeket tartalmaz, amelyek interetnikus konfliktusokat idézhetnek elő.

„Két kérdés merül fel: az egyik, hogy a létrehozandó párt programja tartalmaz-e ilyen elemeket, a másik pedig az, hogy a bíróság hogyan értékeli ezt a dokumentumot. Mi már tudjuk, hogy a bíróság olykor a kétnyelvű utcanévtáblákat reklámanyagnak minősíti, az anyanyelvhasználatot is büntetni tudja, szóval elég rizikós lenne megsaccolni, hogy miképpen fog dönteni a szélsőjobboldali szervezet pártként való bejegyzéséről” – mondta a képviselő.

„Emlékezzünk csak vissza, egy olyan országban élünk, ahol a Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor a saját lapjában olyanokat írhatott le, hogy hatalomra jutása esetén egy stadionba összegyűjtené, és géppuskával legyilkoltatná a román állam belső ellenségeit. 15 évvel ezelőtt ez a szervezet még 25 százalékos támogatottságot tudott elérni, és jelöltje bejutott az elnökválasztás második fordulójába, ma már azonban nem tudja átlépni az 5 százalékos választási küszöböt. Ugyanakkor azt látjuk, hogy újabban ismét népszerűek a nacionalista pártok Európában” – fejtette ki.

„Ezek soha nem jutnának be a parlamentbe!”

Mădălin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke a Krónikának úgy fogalmazott, kíváncsi rá, hogy az Új Jobboldal egyáltalán eljut-e majd a regisztrációig.

„Reménykedni kell, hogy egy ilyen szélsőséges párt országos szinten egyszázalékos támogatottságot sem ér el – fogalmazott a liberális politikus. – Szélsőséges nacionalisták mindig is voltak és lesznek, de ezen a téren Románia jobban áll más országokhoz, például Franciaországhoz vagy Magyarországhoz képest, hiszen tíz éve nincsenek jelen a román parlamentben szélsőjobb pártok. Ha megengedi, jósolok egy merészet: szerintem ezek soha nem jutnak be a parlamentbe” – tette hozzá.

Amint arról beszámoltunk, az Új Jobboldal nevű ifjúsági szervezet számos alkalommal szervezett magyarellenes akciókat az elmúlt években. Legutóbb Kolozsváron a március 15-ei magyar nemzeti ünnep apropóján szerveztek felvonulást – melyen többek között azt skandálták: „Autonómiát csak a börtönben!\", „Ki a korcsokkal az országból!”, „Hargita, Kovászna román föld!”, „Románia nemzetállam!” –, tavaly december elsején, a román nemzeti ünnep alkalmával pedig Sepsiszentgyörgyön vonultak fel, sértő magyarellenes szólamokat hangoztatva.

A szentgyörgyi rendezvény után Mădălin Guruianu feljelentést tett az Új Jobboldal ellen, az igazságszolgáltatás azonban szemet hunyt a provokációk felett.