Gergely Erzsébet, az alapítvány igazgatója felidézte, az értékmentő munkát a magyar állam, a magyarországi önkormányzatok, erdélyi és magyarországi cégek, kolozsvári önkéntesek támogatták.

Megjegyezte, kétszázezer forintos és négymillió forintos adományt is kaptak a kripta helyreállítására. Gergely Erzsébet elmondta, a református egyház által bérelt kripta és a körülötte lévő, kőfallal körülvett terület egyfajta „Noé bárkája” szerepet töltött be a temető magyar emlékhelyeit ápoló alapítvány számára. Az évek során itt helyezték biztonságba azokat a faragott köveket, amelyek a házsongárdi sírhelyek jelenkori bérlői számára fölöslegessé váltak.

Gaal György, a Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnöke elmondta, a helytörténészek eddig úgy tudták, hogy az 1860-as években épített kriptát Ybl Miklós tervezte, de a legújabb kutatások azt hozták a felszínre, hogy a neoromán stílusú épületnek Skalniczky Antal volt a tervezője.

A nyughely a Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet is adó iktári Bethlen család számára épült, és a család két utolsó tagjának – Domokosnak és Katának – jutott nyughelyül. Bethlen Kata házassága révén a Bánffyakra szállt, és a Bánffy család grófi ágának lett a temetkezési helye. Itt temették el Bánffy Miklóst, Magyarország egykori külügyminiszterét is.

Az avatóünnepségen felszólaló Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elmondta, ma közhelynek tűnhet az a kijelentés, hogy a család a társadalom alappillére, de ha megnézzük, hogy mit adott a Bánffy család a magyar történelemnek, mindjárt értelmet nyer a kijelentés. A Bánffyak nemzetszolgálatát Bánffy Miklóssal példázta. A gróf 1921-es külügyminiszteri kinevezésekor megfogalmazott hitvallását idézte, amely szerint Magyarországnak a szomszédaival való megegyezést kell keresnie akkor is, ha sorsáról végeredményben a nagyhatalmak döntenek.

„Az identitásunk darabjait rakja össze az, aki a múlt régi köveit ápolja” – hívta fel a figyelmet az eseményen szintén felszólaló Répás Zsuzsanna, az igazságügyi minisztérium helyettes államtitkára.