Doina Pană vízügyi, erdészeti és halászati tárca nélküli miniszter a napokban jelentette be, hogy bevezetik a SUMAL elnevezésű országos informatikai rendszert, amelynek köszönhetően valós időben követik a kitermelt fa útját.

Az elképzelés szerint a rönkszállítók okostelefonokat kapnak, amikre ingyen feltöltik a SUMAL applikációt. Mielőtt a szállítmány elindul, a sofőr bejelentkezik a rendszerbe, amely arra az egyszeri rakományra érvényes kódot generál, azt fel kell tüntetni a szállítólevélen. A minisztérium elképzelése szerint a fa minden mozgatására egyszeri kódot kell kérni, akkor is, ha raktárak között szállítják.

A rendszert Kovászna és Hargita megyében tesztelik, egy harmadik megyében is kísérleteznek majd vele, de arról még nem született döntés. A három hónapos tesztelést követően másik három megyében is bevezetik a „falopásgátlót”, majd addig léptetnek be újabb megyéket, míg az egész országot lefedik.

Doina Pană azzal érvelt a rendszer hatékonysága mellett, hogy a rendelkezésére álló információk szerint a fát tulajdonképpen törvényesen kiállított dokumentumokkal lopják, csakhogy egyetlen engedéllyel több fuvart bonyolítanak le. A miniszter azt mondta, a falopás alig 5 százaléka zajlik iratok nélkül. A kormány hamarosan határozatban rendelkezik a rendszer teszteléséről.

A favágók nem értenek a számítógéphez

A követési rendszerre mindenképpen szükség van, a lopást le kell állítani, ám jól kidolgozott rendszerre van szükség, vélik a székelyföldi szakemberek és vállalkozók. „Már a rétyi Schweighofer fűrészüzem kapcsán elmondtuk, hogy nem a beruházást kell megakadályozni, hanem a falopást kell visszaszorítani. Olyan törvényekre és rendszerekre van szükség, amelyek ellehetetlenítik az illegális fakitermelést” – szögezte le kedden a Krónika érdeklődésére Bagoly Miklós, a háromszéki ProWood faipari klaszter elnöke. Hozzátette, Kovászna megyében nem annyira, inkább a szomszédos Hargita megyére jellemző az erdők törvénytelen kivágása.

Pál Zsuzsa, az udvarhelyi RÉGIÓFA klaszter alelnöke viszont attól tart, hogy a követési rendszer ebben a formában nem fog működni. „Az ágazatban dolgozók, a fakitermelők, a rönkszállítók nem értenek sem az okostelefonhoz, sem a számítógéphez. Alapvető ismereteik sincsenek, így nehéz lesz az informatikai rendszert beindítani” – vélekedett a szakember.

Tapasztalataik szerint egyébként a különböző rendezvényeikre a faiparban vállalkozók alig egy százaléka jelentkezik be interneten, a többiek nem élnek ezzel a lehetőséggel, vagy a klaszter munkatársainak a segítségét kérik. „Akik az erdőt járják, nem huszonévesek, nincsenek felkészülve a digitális rendszerre” – szögezte le Pál Zsuzsa.

Két megyénél hosszabb a fa útja

„Az informatika a jövő, errefelé halad a világ, ám a vállalkozókat nem lehet rákényszeríteni, hogy számítógépes applikációkat használjanak” – szögezte le eközben kérdésünkre Szabó Károly, a Csíki Vállalkozók Egyesületének ügyvezetője.

A szakember lapunknak elmondta, olyan módszert kellene kidolgozni, amivel rá tudják venni a rönkszállítókat, fakitermelőket, hogy tanulják meg és alkalmazzák a rendszert. Szabó Károly ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a nyomkövetést még tesztelés szintjén sem lehet csak két-három megyében beindítani.

„Az elképzelés jó, kevés hibalehetőséget ad, ám a hargitai szállítók más megyékbe is viszik a fát, s más megyéből is jönnek szállítócégek. Akkor nekik is kellene adni okostelefont, hogy csatlakozzanak a rendszerhez” – vélekedett az egyesület ügyvezetője, aki szerint az a tény, hogy éppen Kovászna és Hargita megyében akarnak kísérletezni, azt az üzenetet sugallja, hogy az országban ebben a térségben a legnagyobb a falopás. „De ez nem így van” – szögezte le a szakember.

Csak a lopás egy módszerére gyógyír

„A falopásnak rengeteg módszere van, ezzel a nyomkövető rendszerrel esetleg egyet tudnak viszszaszorítani” – mutatott rá a rendszer másik hiányosságára megkeresésünkre Pál Gábor csíkszépvízi vállalkozó, az alakuló csíki faipari klaszter egyik kezdeményezője. Úgy véli, maga a törvény nyújt lehetőséget a lopásra, ezeket a hiányosságokat kellene orvosolni. A vállalkozó több példát is mondott a visszaélésekre.

„Az erdészet fakereskedelemmel foglalkozik, az erdész csak akkor bélyegez ki a magánszemélyeknek fát, ha neki adják azt el. Nem az a falopás, ha János bácsi a saját legelőjéről kivág három fát, hogy kifizesse a gyermekének a buszbérletet, ezek nem tételek, csak ezekre fogják. A nagy mennyiségek ott tűnnek el, hogy a Kínába szállított konténerek mindegyikében legalább 6-7 köbméter van papír nélkül, vagy a Schweighofer udvarára minden éjjel 500 rönkszállító áll be. Ez húszezer köbmétert jelent, nappal alig háromezret szállítanak.

Szintén az osztrák óriáscégnél minden rönköt 3 méteresnek számolnak, holott általában 3,1 méteresek. Ezek a tíz centik milliókkal megszorozva több tízezer köbméter dokumentum nélküli fát jelentenek” – sorolta az általa tapasztaltakat Pál Gábor. A Hargita megyei vállalkozó szerint a törvények is a nagy feldolgozókat segítik, ennek pedig – szögezte le – véget kellene vetni.