Marius Popică szerint a projekt célja, hogy az országban és külföldön megismertessék ezeket a létesítményeket. „Az ősromán jelenlétet és kontinuitást a Kárpát-kanyarban – még a székelyek letelepedése előtti időkből – számos nyelvi, néprajzi, archeológiai lelet, dokumentum tanúsítja. (…) A Kovászna és Hargita megyei román közösség az évszázadok során szoros kapcsolatot ápolt a Kárpátokon túli románokkal. Ebben kiemelkedő szerepe volt az ortodox egyház támogatásának és szolidaritásának” – olvasható a kiadvány bevezetőjében.

A szövegben kiemelik Ioan Selejan Hargita és Kovászna megyei ortodox püspök szerepét, akinek az irányítása alatt a meglévők mellé öt újabb ortodox kolostor és egy remetekolostor épült a két székely megyében. A Kovászna megyei létesítményeket részletesen, a Hargita megyeieket rövidebben mutatják be.

A kiadvány szerint a kézdimárkosfalvi apácakolostor 1992 és 2002 között épült meg, „ a Habsburgok által lerombolt remetelak és a kommunisták által tönkretett két templom helyén”. A szitabodzai kolostor 1997 óta működik, a nagypataki kolostorban – melynek tornyán a román trikolór lobog – 1996-ban tartották az első misét. Hargita megyéből a bükklaki, a marosfői, maroshévízi, mogláni és szélepataki ortodox létesítményeket mutatja be röviden a kiadvány. Az Agerpres szerint a Kovászna megyei prefektus további reprezentatív, román és magyar vonatkozású turisztikai és kulturális helyszínek népszerűsítését is tervbe vette.

Constantin Anna Zsófia, az épp szabadságát töltő prefefektus kabinetfőnöke a Krónikának elmondta, a kiadványokat a kolostorokban helyezik majd el, abban bízva, hogy ezáltal hozzájárulnak az adománygyűjtéshez. A kiadványokat nem közpénzből, hanem adományokból finanszírozta a prefektus, szögezte le a kabinetfőnök, aki nem tudta arra a választ, hogy a következő hasonló jellegű projektjüket mikor kivitelezik.

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke megkeresésünkre elmondta, nem látta a kiadványt, ám attól tart, hogy Ioan Lăcătuşu (a székelyföldi románok fórumának vezetője, több magyarellenes mű szerzője – szerk. megj.) és a hozzá hasonló „történelemhamisítók” keze munkája is benne van.

„A kezdeményezést jónak tartom, remélem, hogy a térségben élő magyarok arányának megfelelően a magyar vonatkozású létesítmények népszerűsítését is támogatja a prefektúra, hiteles történelmi forrásokkal alátámasztva. Erre még nem volt példa, de hátha a következő időszakban lesz” – jegyezte meg Tamás Sándor.