Az uniós előírások értelmében ugyanis ezek működtetését egy magántulajdonban lévő cégre kell bízni, azt pedig közbeszerzési eljárás keretében kell kiválasztani, ami Romániában a sok fellebbezés miatt felettébb időigényes folyamat, a győztes kiválasztása pedig pereskedések esetében évekig is elhúzódhat.

Kovászna megye: licitre várva

Még egy ideig biztosan Brassóba viszik a háromszékiek szemetét, pedig a 82,2 millió lejes ráfordítást igénylő Kovászna megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer elnevezésű projekt a héten hivatalosan is lezárult. A megyei közgyűlés önrésze – mint ismert – 9,4 millió lej volt, a többit európai uniós forrásokból finanszírozták.

A projekt részeként már korábban bezárták a négy város – Kovászna, Bodzaforduló, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely – hulladéktárolóit, így tavaly nyár végétől már a Cenk alatti városba viszik a szemetet. A projekt része volt a lécfalvi hulladéklerakó megépítése is, mostanra az is elkészült, ám liciten kell kiválasztani a működtetőcéget.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke azt mondja, optimális esetben egy hónapon belül kiderül, hogy melyik cég nyeri meg a működtetési jogot, ám ez még tovább húzódhat, ha a versenytárgyaláson részt vevő vállalkozások elkezdenek pereskedni. Rámutatott, az eredeti elképzelés az volt, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő Tega köztisztasági vállalatra bízzák a lécfalvi lerakó működtetését, ám a törvény nem teszi lehetővé a közvetlen odaítélését, így kénytelenek versenytárgyalást hirdetni. Az ajánlatokat tartalmazó borítékokat június 13-án nyitják ki.

Tamás Sándor ugyanakkor arról is beszélt, hogy Kovászna megye lakossága évente több mint 50 ezer tonna szemetet termel, ennek korszerű feldolgozását teszi lehetővé a 16 hektáron elhelyezkedő lécfalvi hulladéktároló. A közgyűlés elnöke fontosnak tartja, hogy a négy város hulladéktárolóit is bezárták a projekt keretén belül, hiszen ezek túllépték tárolási kapacitásuk felső határát, sok esetben alig pár száz méterre helyezkedtek el a településtől, szenynyezték a földet, a talajvizet és a levegőt.

Hargita megye: nem túl optimisták

Hasonló helyzet alakult ki a szomszédos Hargita megyében is, ahol a héten adták át a Gyergyóremete határában elkészült, az európai uniós szabványoknak megfelelő, környezetbarát hulladéklerakót. A keddi avatón megjelent politikusok köszöntőbeszédei mind kitértek arra, hogy a hatalmas beruházás megvalósítása nem volt könnyű feladat. Mint Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke is utalt rá, többször újra kellett kezdeni a folyamatot, hiszen már a helyszínkeresés is sok cirkusszal járt, amint ő fogalmazott, viharos volt ennek a projektnek a története. „A remeteiek nagy áldozatot vállaltak a megyéért\" – szögezte le.

Mint ismeretes, a remetei hulladéklerakó a Hargita megye integrált hulladékgazdálkodási rendszere című projekt keretében épült fel, és látták el a szükséges berendezésekkel. Az udvaron közel harminc, szemétszállításra tervezett jármű várja, hogy munkába álljon, a berendezések gombnyomásra készek. Amint működni kezd, évente 49 130 tonna hulladék kerülhet majd ide, azaz napi 194,5 tonna – hangzott el. 25 éven át fog kiszolgálni mintegy 290 ezer Hargita megyei lakost. A projekt teljes értéke 164 millió lej, amelynek 70,5 százalékát az Unió, 14,2 százalékát a kormány, 15,3 százalékát a megyei tanács költségvetéséből biztosították.

A létesítmény pedig máris indulásra kész, már a napokban alkalmas lenne a megye háztartási hulladékainak feldolgozására, tárolására. Erre azonban még várni kell, a létesítmény üzembe helyezése akár évekig is elhúzódhat amiatt, hogy a közpénzből elkészült hulladéklerakót egy magáncégnek kell felkínálni, hogy működtesse, és hogy profitot termeljen. Az Unióból bárki jelentkezhet a nyílt közbeszerzésre, amelynek kiírása hamarosan megtörténik.

Laczkó Albert Elemér remetei polgármester pedig nem túl optimista. Azt mondja, a közbeszerzési procedúra akár fél év alatt le is zárulhatna, és a tevékenység elindulhatna, azonban úgy érzi, hogy ez nem lesz ilyen egyszerű. Mint emlékeztetett, a közbeszerzési eljárások után már-már menetrendszerűnek mondható perek miatt akár évekbe is telhet, míg pont kerül az ügy végére. „Remetének komoly gazdasági előnyt jelentene a létesítmény működése, hetven munkahely jön létre, és a község kasszájába befolyó különböző adók meg fognak látszani a községen\" – hangsúlyozta egyúttal. Hozzátette: egyelőre javasolni fogja, hogy az udvaron parkoló új szemeteskocsikat vigyék be a tetők alá, másként várhatóan sokat fognak állni a napon.

A Hargita megyei hulladékgazdálkodási projekt egyébként nem ért még véget. Az elkövetkező időszakban meg kell még építeni a csíkszeredai és korondi hulladékátrakó állomást, valamint a Gyergyóditrót és Remetét kikerülő, a hulladéklerakóhoz vezető utat. Most kiírják a közbeszerzést a hulladékbegyűjtésre és -szállításra – ezt régiónként hirdetik meg, külön Csík, Gyergyó és Udvarhely számára. Mikor mindez lezárul, kiválasztják a hulladéklerakót működtető céget is. A várható fellebbezések miatt Barti Tihamér is úgy látja, több évre lehet még szükség. Hozzátette, országos szinten 150 hasonló projekt indult, és ebből mostanáig mindössze hét zárult le.