Elhatárolódnak a postaréti megemlékezést követő felvonuláson randalírozóktól a hétfői marosvásárhelyi demonstráció szervezői. A székely szabadság napja alkalmából szervezett megemlékezés után a területi autonómiát követelő tömeg a Postaréttől a város főterére vonult, közben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) arcukat eltakaró szimpatizánsai dulakodtak a csendőrökkel és románellenes jelszavakat skandáltak.

Izsák Balázs, a hétfői marosvásárhelyi székely nagygyűlést szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke közölte, nem örült az EU-zászlót is égető HVIM-aktivisták megjelenésének, akik szerinte nem jártak el tisztességesen, amikor hívatlanul rákapcsolódtak a megemlékezésre. Sajnálatosnak nevezte, hogy a főtér felé tartó tömegből valakik meggyújtották az Európai Unió zászlóját. A gesztust az SZNT elnöke esztelen, káros megnyilvánulásnak tartja, ami ellentmond a székely tanács elveinek. 

Ezzel szemben Tóth Bálint, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi szóvivője a Krónikának kedden úgy nyilatkozott, az igazi gondot a szervezők „tehetetlensége és flegmatikus viselkedése” jelentette.

„Már a sárga mellényes rendfenntartók provokáltak minket, amikor pökhendien odaszóltak, hogy mászszunk vissza a járdára. De ez fizikai képtelenség volt, hisz a November 7. negyedben a járda szűk is volt, a parkoló autók is foglalták a helyet – magyarázta a hétfőn este történteket Tóth Bálint. – A csendőrök részéről is elhangzott egy-egy anyázás meg kurvázás, de nem ez volt jellemző a viselkedésükre. Ők is látták, hogy helyenként a járdák valóban nagyon szűkek. A főtéren pedig lehetetlen volt mindenkinek megállni a Kultúrpalota előtt”.

Tóth Bálint elismerte, hogy egy adott pillanatban a százfős, többnyire székelyföldi fiatalokból álló csoport néhány tagja összetűzésbe került a csendőrökkel. „Ha tényleg sovén, szélsőséges egyének vagyunk, miért nem kötöttünk bele a román járókelőkbe?” – tette fel a kérdést Tóth. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai szerint a székely szabadság napja inkább a székely megaláztatás napja volt. „Miféle autonómiaharc ez, amelyen összezsúfolnak, mint a juhokat, majd sorba állítanak, mint a libákat?!” – háborgott Tóth Bálint.

A prefektus betiltaná a felvonulásokat

Corneliu Grosu Maros megyei prefektus kedden úgy nyilatkozott, Marosvásárhelynek nem hiányoznak az olyan távolról érkezett egyének, akik ordibálva vonulnak végig a városon és zaklatják annak lakóit. „Nem kellenek az olyan utcai séták, amelyen zászlókkal végigvonuló egyének a román föld szétszakítását szorgalmazzák. A hatóságoknak meg kell teremteniük azokat a törvényes kereteket, amelyek a jövőben betiltják az efféle rendezvényeket” – szögezte le Grosu.

A kormánymegbízott szerint a rendezvénynek semmi köze nem volt a székely vértanúkra való megemlékezéshez, hisz egy államellenes és románellenes megnyilvánulásba torkollt.

Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség igazgatója a szervezők és a rendbontók felelősségre vonását szorgalmazza. Szerinte Izsák Balázs és az SZNT azért felel a történtekért, mert a tiltás ellenére is arra bíztatta a résztvevőket, hogy a Postarétről menjenek be a főtérre.

„Az nem egy spontán séta volt, hiszen a szervezők hívták a tömeget a Kultúrpalota elé. A más településekről vagy országokból érkezőknek nem lett volna mit keresniük a főtéren, a megemlékezés után fel kellett volna szállniuk az orvosi egyetem előtt várakozó autóbuszaikra” – vélekedett Bretfelean.

Az igazgató szerint a szervezők ott tévedtek, hogy összemosták a vértanúkra való megemlékezést egy, szerinte törvénytelen tüntetéssel. Kérdésünkre, hogy a rendőröknek esett-e valami bántódásuk a rendezvény során, Valentin Bretfelean elmondta, hogy senki nem provokálta vagy sértegette őket. Minden egyes járőröző csoportban volt egy magyar vagy magyarul jól beszélő rendőr, aki anyanyelvén válaszolt a hozzá fordulókhoz.

„Tiszteletem a székely vértanúk előtt, akik igazi hősök voltak. Tiszteletem a marosvásárhelyi magyar polgárok előtt, akik bebizonyították, hogy méltóságteljesen tudnak ünnepelni és képesek elítélni azokat, akik a vandalizmus kedvéért jöttek ide. De megengedhetetlennek tartom egy ilyen multikulturális városban, hogy egyes, távolról jött személyek kövekkel és petárdákkal dobálják a csendőröket, fehér fegyverekkel hadonásszanak, miközben sértő, alkotmányellenes jelszavakat skandálnak” – nyilatkozta lapunknak az önkormányzati fennhatóság alatt álló rendőrség igazgatója.

A csendőrség egyetlen incidensről tud

Daniel Manea, a csendőrség szóvivője azonban cáfolta Bretfelean szavait. A Krónikának nyilatkozva elmondta, hogy nem incidensek, hanem egyetlen dulakodás tarkította a hétfői rendezvényt. „Enyhén szólva túlzás az, amit a bukaresti hírtelevíziók állítanak. Kővel való dobálózás nem volt, és az állítólagos petárda sem az volt, hanem egy szilveszteri pukkantó. A közlekedés a szabályoknak megfelelően, természetszerűen zajlott” – osztotta meg saját és a mintegy száz csendőr tapasztalatát az alakulat sajtószóvivője.

Manea hozzátette: három munkatársa is filmezett, és a képkockák alapján próbálják meg azonosítani a néhány zavargót. A törvény szerint erre hathónapos terminus áll rendelkezésükre. Kérdésünkre, van-e tudomásuk arról, hogy a fekete egyenruhás bajkeverők itthoniak vagy Magyarországról jöttek, Daniel Manea nemmel válaszolt. Mint hangsúlyozta, a csendőröket nem érdekli a rendbontók nemzetisége vagy állampolgársága.

Az akadálymenetesen zajló közlekedésről szóló információt a rendőrség szóvivője is megerősítette. Andreea Pop elmondta, a közlekedési rendőrség egyetlen bírságot sem szabott ki az esetleges rendellenességekért.

A székely szabadság napja kapcsán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kedden leszögezte, visszautasít mindenféle szélsőséges megnyilvánulást, és hangsúlyozta, nem ért egyet azzal, hogy magyarországiak tiltakozzanak erdélyi megmozdulásokon.

„A magyarországi szélsőjobboldaliak maradjanak otthon és ott tiltakozzanak, mi nem hívtuk meg őket Marosvásárhelyre. Elhatárolódunk tőlük, mint mindenki, aki demokratikus értékrendet vall” – fogalmazott a szövetségi elnök. Borbély László politikai alelnök szerint nem normális az, hogy magyarországi pártok „pártpropagandára használják ki ezeket a rendezvényeket, és különböző szórólapokat, újságokat osztogassanak, felesleges feszültséget keltve nálunk”.

Amint arról beszámoltunk, a megemlékezéssel egybekötött autonómiatüntetésen a résztvevők petíciót fogadtak el, melyben leszögezték: Székelyföldnek önálló fejlesztési és közigazgatási régiót kell alkotnia, a régió autonóm státusát pedig törvénybe kell foglalni. A közfelkiáltással elfogadott kiáltványban utaltak arra, hogy Románia nemzetközi szinten vállalt kötelezettségeit szegi meg, amikor nem veszi figyelembe a székelység akaratát, és „mondvacsinált okokra hivatkozva”, a gyülekezési- és szólásszabadságot is korlátozza.

Strasbourg is tájékoztatást kapott az autónómiaigényről
A marosvásárhelyi tüntetés kapcsán a romániai magyarok követeléseire, a Székelyföld autonómiaigényére hívta fel a figyelmet Tőkés László és Sógor Csaba EP-képviselő hétfőn este Strasbourgban, az európai parlament plenáris ülésén.
Tőkés László szerint a román államnacionalizmus asszimilációs és betelepítési politikája következtében Erdély és a Székelyföld magyarsága saját szülőhazájában már-már a krími tatárokéhoz hasonló helyzetbe jutott.
Sógor Csaba felidézte, a közel másfél milliós romániai magyarság több évtizede megfogalmazta azt az igényét, hogy a többségében magyarok lakta Székelyföld sajátos státusú régiót képezzen, Románia területi integritását tiszteletben tartva. „A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a különböző autonómiaformák nagyban elősegítik az etnikumok közötti békés és harmonikus együttműködést. A hétfői tüntetés üzenete az, hogy a Romániában élő magyarok helyzete kapcsán még számos tisztázatlan kérdés van, a közösség pedig párbeszédre kéri a kormányt” – mondta az RMDSZ-es politikus.

Lapszemle: randalírozásról írtak a román lapok
A keddi román lapok a Mediafax és Agerpres hírügynökség helyi tudósítóinak jelentései alapján tárgyilagosan tudósítottak a hétfői marosvásárhelyi székely szabadság napja elnevezésű demonstrációról, beszámolóikban azonban nem a székelyek autonómiaköveteléseire, hanem az „engedély nélküli felvonulás” során a rendfenntartókkal dulakodó „szélsőséges csoportok randalírozására” helyezték a hangsúlyt.
A Gândul Magyar szélsőségesek dulakodtak a csendőrökkel címmel, a jobboldali România Liberă Botrány Marosvásárhelyen: 4000 magyar az SZNT tüntetésén, a Jobbik elnöke a résztvevők között címmel, a liberális Adevărul A székelyek autonómiát kérnek Székelyföldnek: több mint négyezren egy petárdás, skandálós, dulakodós felvonuláson címmel a regionális hírek rovatában közölt tudósítást.
A Mediafax anyaga nyomán valamennyi lap azt írta, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által meghirdetett megemlékezésen jelen volt Vona Gábor, a „magyarországi szélsőjobboldali párt”, a Jobbik elnöke, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a „Magyarországon betiltott Magyar Gárda” több képviselője.
Egyes román lapok a közfelkiáltással elfogadott kiáltványt is ismertették, idézve azt a passzusát, amely szerint a Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét. Több román hírtelevízió közvetítőkocsit küldött hétfőn Marosvásárhelyre, a Székely vértanúk emlékművéhez, de csak akkor kezdtek foglalkozni a rendezvénnyel, amikor az Agerpres megírta, hogy a résztvevők „engedély nélkül” elindultak a főtér felé, és közülük néhányan lökdösődni kezdtek a rendfenntartókkal.
A román hírügynökség hozzátette, hogy a HVIM egyes tagjai a menetelés közben idegengyűlölő jelszavakat skandáltak. A román hírcsatornák hétfő esti műsoraiban a meghívott elemzők a Krím félszigeten kialakult helyzettel hozták összefüggésbe a „székelyek radikalizálódását”.