A szervezet tiltakozását az váltotta ki, hogy a kolozsvári önkormányzat egyes tagjainak kezdeményezésére a csütörtöki, február 4-ei tanácsülésen úgy módosítanák az általános városrendezési tervet, hogy az lehetővé tegye lakóházak építését a Bükk-erdőben, beleértve a természetvédelmi területeket is.

Adrian Dohotaru, a civilek képviselője a Krónikának elmondta: a hétfőn indított online petíciót kedd délutánig 1600-an írták alá, céljuk pedig a kétezer támogató aláírás összegyűjtése. A petíciót a csütörtöki tanácsülésen átadják a városháza képviselőinek, ugyanakkor megpróbálják meggyőzni a képviselő-testületet, hogy mondjon le a módosításról. Dohotaru hangsúlyozta: rendkívül negatív következményekkel fog járni, ha a tanács mégis jóváhagyja a tervet. „A kolozsváriak még emlékeznek rá, hogy az elmúlt évtizedekben milyen pompás volt kimenni az erdő melletti tisztásokra, az utóbbi tíz év építkezései miatt azonban ezekből egyre kisebb szabad területek maradtak” – magyarázta a civilek képviselője.

Oláh Emese RMDSZ-es önkormányzati képviselő, a városrendezési bizottság tagja eközben lapunknak arról számolt be, hogy a módosító javaslat végül nem fog napirendre kerülni csütörtökön, de a tanács meghallgatja azoknak a telektulajdonosoknak a panaszát, akik építkezni szeretnének az erdőben. A képviselő kifejtette: Emil Boc polgármester a módosító tervezet múlt pénteki közvitáján valóban azt javasolta, hogy február 4-én tűzzék napirendre az ügyet, de a tanácstagok végül meggyőzték az elöljárót a halasztásról.

Elmondása szerint erre azért volt szükség, hogy egyrészt további vitákat lehessen szervezni a témában, ugyanakkor szeretnék a helyszínen megvizsgálni a feltételeket és lehetőségeket, az érintett telektulajdonosok szerint ugyanis a területek meglehetősen távol vannak az erdőtől. Oláh Emese elmondása szerint csütörtökön a terv egyetlen változtatásáról döntenek, amely azt tenné lehetővé, hogy adott esetben urbanizálhatónak nyilváníthatnak legelőket és mezőgazdasági területeket. „A módosítás azonban nem változtat az erdők jogi besorolásán” – hangsúlyozta.

Jogosnak tartja ezzel szemben a civilek tiltakozását Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke, aki szerint a kincses városban már évekkel ezelőtt elkezdődtek a problémák, amikor a városvezetők igyekeztek eleget tenni az egy főre eső zöldterületek kiterjedését meghatározó uniós előírásoknak. „Kolozsvár egy huszárvágással belterületnek minősítette át a város környéki területeket. Ennek nyomán jogilag, papíron megnövekedett a zöldövezet felülete, és így már megfeleltünk az EU elvárásainak” – magyarázta Kovács.

Rámutatott: jelenleg az ily módon belterületté nyilvánított területekre az emberek építkezni szeretnének. „Teljesen elfogadhatónak tartom, hogy a telektulajdonosok lobbitevékenységbe kezdtek, hiszen jelentős piaci értékkel bír az építkezésre alkalmas kolozsvári terület. Viszont ha az építkezések elkezdődnek, azokat a szabályokat szegjük meg, amelyeknek köszönhetően belterületté nyilvánították a városon kívülinek számító zöldövezeteket” – magyarázta az egyesület elnöke.

Kovács elmondása szerint a tulajdonosok gyakran trükköznek, például azt állítják, hogy csak hétvégi házat akarnak építeni, nem állandó lakhelyeket. „Ki akarna a saját otthonától két kilométerre nyaralót építeni?” – tette fel a kérdést. Kovács ugyanakkor hangsúlyozta: sokkal fontosabb lett volna, illetve fontosabb lenne, hogy a városrendezési tervben kifejtsék a megyeszékhely fejlesztésének lépéseit.

„Ha az új lakónegyedeket nézzük, azt látjuk, hogy esztelenül folynak az építkezések, minden négyzetméter több száz eurót ér, és ezért megpróbálnak minden talpalatnyi területet hasznosítani. Nem marad hely utaknak, parkolóknak, zöldövezeteknek, játszóterekről pedig ne is álmodozzunk. Egységes koncepció nélkül zajlik Kolozsvár fejlesztése, ezt kellene korrigálni” – mutatott rá.